Vadim Gluzman "Hegedűvé kellett válnom"


Az egész úgy kezdődött régen, amikor a dédapja Vadim Gluzman, aki élt egy kis zsidó település, készített magának egy kis hegedű. Nem akart hegessé válni - csak a hegedűt akarta játszani. A zene iránti szeretete a gyerekeknek adott. Megtanulták a hegedűt játszani, de nem lettek hegedűsek: Vadim nagymamája orvos, testvére régész. De Vadim szülei hivatásos zenészek.
Vadim Gluzman 1973-ban született Zhitomirban. Azt mondja: "Elhagytam a Sholom Aleichem és Antoine de Saint-Exupery, Mikhail Bulgakov és Elie Wiesel regényeit. Jöttem Klezmer zenéből, Brahms-ból, Csajkovszkijból, Shostakovicsból és Bernstein-ből. Elhagytam a nyilvántartásokat Oistrakh és Schering, Rubinstein és Hassid, Horowitz és Gould. Egy hegedűsnek kellett lennem, az én sorsom volt. Vadim nem része a hétéves hegedűnek. Tanulni kezdett Rigában, a Tel Aviv Zeneakadémián, a Juilliard Zeneiskolában, számos nemzetközi hegedűversenyen, szólókoncerteken, kamarazenekarokon, zeneszerzőkkel, felvétellel. Zhitomir - Riga - Tel Aviv - New York - Chicago - mindenütt tovább. - Vadim Gluzman földrajza minden kontinensen átnyúlik. Ő intelligens, jól olvasható, jóindulatú, szellemes, nyitott a kommunikációra.
"Isaac Stern több mint hegedűs"
"Kibbutz" Keshet-Eylon "részévé vált"
"A klasszikus zene változik"
A jövőbeli feleséggel Angela Joffe Gluzman ugyanabban az iskolában tanult. A családjaik hazatértek Izraelbe. Elkezdtek együtt zenélni Rigában folytatódott Izraelben, majd a vicc Vadim, „úgy döntött, hogy nem lehet csak együtt játszani.” Ami a zenei fesztivált illeti, Vadim és Angela sokáig gondolkodtak a teremtésen, és négy évvel ezelőtt az álmok valósággá váltak.
Fotók a cikkhez:
Fotó 1. Vadim Gluzman
Fotó 2. Vadim Gluzman és Angela Ioffe
3. fotó: A kamarazenei fesztivál egyik koncertje