Az irodalom elmélete, mint tudomány, bevezetés, online olvasás regisztráció nélkül
Az irodalom mint tudomány elmélete
A szótárakban használt "elmélet" kifejezést a "gondolkodás logikai generalizálásának", "rendszer" -nek, a tudásnak és a tudománynak a főbb elképzeléseivel, a törvényeinek közzétételével jellemezik.
Minden elmélet a tudás két szintjének egysége: absztrakt filozófiai és kísérleti, empirikus. Mindkét szinten kapcsolódnak a finom dialektikus viszony, és a részrehajlás - az út, az egyoldalú visszavonása empiristák-hitelesítők elsőbbséget képzett tudás vagy Conventionalists, következtetései alapján az absztrakt tapasztalat.
És bár szerint az osztrák fizikus L. Boltzmann, „nincs semmi gyakorlati, mint egy jó elmélet”, a kimenet az elméleti képlet gyakorlati helyzetben csak akkor lehetséges, egy sor közvetett lépések, finom átmenetek.
De az elméleti következtetés nem mindig következik be gyakorlati példából. Tehát nem mindig találunk olyan irodalmi művet, amely pontos tematikus vagy műfaj jellegű.
Az elmélet három funkcióját szokás megkülönböztetni:
c) prognosztikus (prediktív).
Ezek a tulajdonságok az irodalomelméletre is vonatkoznak.
Az irodalomelmélet tanulmányának témája a fikció, amelyet itt a tudományos rendszerek formái képviselnek.
A összessége tudományos ismeretek irodalom egészét adják a tudomány, a továbbiakban az irodalomkritika, irodalomelmélet, ahol amellett, hogy az irodalom és irodalomkritika, azzal jellemezve, egyik sajátos szempontjai irodalomban.
Az irodalomelmélet kísérleti szempontja, valamint az irodalomtudomány más szövegkönyve egy olyan szöveg, amely ebben az esetben a fikció egyetlen műve. Az irodalom elmélete tehát a textológia, a bibliográfia és a forrástanulmány - a segédanyagok tudománya - révén valósul meg.
Az irodalom elméletében más tudományok megfigyeléseit és következtetéseit széles körben használják: nyelvészet, történelem, pszichológia és esztétika.
Az irodalomelmélet módszertana a tudományos ismeretek elmélete, a fikcióra és a historicizmus elvére alkalmazott tudományos dialektika. A tankönyv második részének anyaga - a különböző irodalmi iskolák és rendszerek elveinek bemutatása - módszertani szempontból és konkrét irodalmi jelenségekre is alkalmazható.