Rheumatoid arthritis
Az első, amely rheumatoid arthritist ír le részletesen. volt angol orvos Still. Az orvos meghatározta az arthritis ezen formájára jellemző szimptómákat (szimmetrikus ízületi elváltozások, megnagyobbodott lép és nyirokcsomók). Ugyanakkor ezt a betegséget a francia Schofar orvos részletesen leírta. Ezért a reumatoid arthritis egyik neve a Still-Schoffar-betegség.
Egy idő után megállapítást nyert, hogy Still-betegség az ismeretlen eredetű krónikus ízületi károsodás egyik formája. Számos elmélet létezik arról, hogy milyen körülmények okozzák a rheumatoid arthritis kialakulását. A század elején a reumás ízületi gyulladás fő oka tuberkulózisnak minősült, és az ilyen betegek kezelése arany sók bevitelére csökkent.
Később megállapítást nyert, hogy a tuberkulózis baktériumoknak nincs összefüggésük a betegséggel. Az ilyen típusú ízületi gyulladás kialakulásához vezető tényezők közé tartozott a fogak, a mandulák vagy a végbélben található fertőzés. A reumás ízületi gyulladás egyik leggyakoribb kezelése a karcsú fogak eltávolítása volt.
A 20. század elején több amerikai tudós is arra a következtetésre jutott, hogy a betegség egyik fő indítéka (kiváltó ok) negatív érzelmek. Ezek a kutatók megállapították azokat a tulajdonságokat, amelyeket a rheumatoid arthritisben szenvedő betegek túlnyomó többségében azonosították. Egy ausztrál orvos Viktornak városa úgy véli, hogy a kórtan kialakulásának kockázata közvetlenül összefügg a test gluténre való hajlamával. Az orvos szerint az olyan emberek, akiknek a gasztronómiai kultúrája jelentős mennyiségű rozsot, búzát és zabot tartalmaz, rheumatoid arthritisben gyakrabban szenvednek másoknál.
Érdekes feltevést tettek Cambridge-i kutatók, akik tényeket adtak meg, amelyek megerősítették a magas incidencia és a megnövekedett tej és sajt fogyasztását. Ugyanezt a változatot támogatták olyan svédországi tudósok, akik úgy vélik, hogy a tej egy komponense, mint például a diplostrectococcus agalactiae, a rheumatoid arthritis provokátoraként szolgálhat.
A reumás ízületi gyulladás okai
A rheumatoid arthritis kialakulásának egyetlen oka sincs, melyet jelenleg minden betegnél feltárunk. Minden esetben meghatározzák a betegség különböző okait. Gyakran a rheumatoid arthritis etiológiájában megfigyelhető a különböző okok és kockázati tényezők kombinációja.
A rheumatoid arthritis minden oka több csoportra osztható. A rheumatoid arthritist okozó okok fő csoportjai a következők: genetikai rendellenességek; krónikus fertőző támadások a szervezetben; az emberi test autoimmun reakciói; állandó hormonális rendellenességek a szervezetben; krónikus gyulladásos folyamatok az ízületekben.
Genetikai rendellenességek Néhány genetikai rendellenesség az emberi szervezetben a rheumatoid arthritis oka. Az emberi DNS (deoxiribonukleinsav) összes génje felelős a különböző sejtek szerkezetének kialakításáért és fejlesztéséért. Ha "rendellenes" gének jelennek meg, a módosított sejteket létrehozzák és fejlesztik. Reumás ízületi gyulladás esetén a génben eltérés van, amely a sejtfelszínről származó specifikus receptorok információit kódolja. Ezeket a sejtmembránokon (külső héjak) elhelyezkedő receptorokat módosítottuk.
A kedvezőtlen tényezők hatására a szervezet immunrendszere nem ismeri fel az ilyen sejteket, és idegenként érzékeli őket. Megkezdődik a speciális módosított antitestek kifejlesztése, amelyek célja a módosított sejtek testből való elpusztítása és eltávolítása. Krónikus károsodás a szervezet saját sejtjeihez hozzájárul a rheumatoid arthritis kialakulásához.
A szervezet krónikus fertőző támadása A reumatoid artritisz gyakran jelenik meg a test különböző krónikus fertőző támadásain. Leggyakrabban a fertőző ágensek vírusok. A reumás ízületi gyulladás kialakulását kiváltó fő vírusok a következők: hepatitis B vírus; herpes simplex vírus; citomegalovírus; Epstein-Barr vírus; retrovírusok; parvovírus. Egyes vírusok felhalmozódnak az ízületekbe, elengedve vitalitásaik termékeit a szinoviális membránhoz.
A szervezet immunrendszere megkezdi a vírus elleni harcot, és károsítja az ízületek szövetét. Egyes vírusok is behatolhatnak a szervezet immunsejtjeibe, megváltoztatva szerkezetüket és funkcióikat. Nem a vírust támadják meg, hanem az ízület szinoviális membránjának egészséges sejtjeit. A reumás ízületi gyulladás nemcsak az akut fertőzés hátterében alakulhat ki, hanem egy rejtett lassú fertőző betegséggel is, amely gyakori exacerbációkkal jár.
Az emberi test autoimmun reakciói A reumatoid artritisz kifejlődésének egyik legszembetűnőbb oka a szervezet autoimmun reakciója. Ezek a reakciók akkor jelentkeznek, ha az immunrendszer rendellenes működésében meghibásodás következik be. Normális esetben a limfocitáknak (az immunvédelemért felelős sejteknek) küzdenek az idegen sejtek ellen, felismerve és megsemmisítve őket.
A kedvezőtlen tényezők hatására a limfociták meghibásodnak. Elkezdenek érzékelni a II. Típusú kollagén "ellenséges" sejtjeinek (egy olyan anyag, amely a porc, a csont, az inak része), és támadja őket. Ezeknek a sejteknek a pusztulása helyi gyulladásos reakciók kialakulásához vezet. Az első, akik szenvednek az ízületeknél, ahol a gyulladás kifejezett karaktert szerez. Leggyakrabban az autoimmun reakciók a szervezet fertőző támadása következtében alakulnak ki.
Állandó hormonális meghibásodások a szervezetben
A szervezetben lévő állandó hormonális meghibásodások kiindulópontként szolgálhatnak a reumatoid artritisz kialakulásában. A hormonális rendellenességek következtében a reumás ízületi gyulladás mechanizmusa általában az autoimmun reakciók útját követi. Ezeket a reakciókat leggyakrabban az ösztrogének (női nemi hormonok) és prolaktin (agyalapi mirigy hormon) dominanciája okozza.
E hormonok fő feladata a nemi szervek és az emlőmirigyek működésének szabályozása, valamint a csontok és az ízületek kialakulása. Szülés után, abortusz, csúcspontja, ezen hormonok szintjének emelkedése. Ez negatív hatással van a test egészére és különösen az ízületekre. A helyi homeosztázis megszorítása az ízületekben autoimmun reakciókat vált ki saját szöveteivel szemben.
Krónikus, nem fertőző gyulladásos folyamatok az ízületekben Az ízületek krónikus, nem fertőző gyulladásos folyamatainál ritkán előfordulhat a reumatoid artritisz is. Az ízületek krónikus, nem fertőző gyulladását okozó okok: reaktív, allergiás ízületi gyulladás (az ízületek gyulladása); csontok és ízületek krónikus sérülései; kifejezett szuperhűtés.
A szinovium és más ízületi szövetek krónikus gyulladása károsodást és sejtek mutacióját okozza. Ez viszont egy autoimmun védelmi mechanizmust indít el, melynek célja a sérült sejtek elpusztítása. A sejtek halála elősegíti a gyulladásos reakció megmaradását (megőrzését), megszüntetve az ördögi kört.