A gerincvelő tüneteinek és kezelésének szindróma
Az agy vérellátása két csatornán keresztül történik: a carotis (a carotis arteria) és a vertebrobasilar (vertebrális artériák). Ha valamelyik vagy mindkét vérellátási csatornát megzavarják, fejfájás, szédülés, hallás, látás, mozgás koordinálása lép fel. Mindezeket a tüneteket kombinálják a csigolya-artéria szindróma néven.
A csigolya-artéria tünetei: tünetek
-
1) Súlyos fejfájás (lehet paroxysmális, lüktető, a cervico-occipitaltől a templomokig terjedő homlok, a fej mozgásától vagy a nyaki izmok hosszabb feszességétől függően;
-
2) A fejbőr fájdalmas lehet;
-
3) Cochleo-vestibularis rendellenességek (szédülés, instabilitás és lengésérzet, zaj és csengés a fülben, halláskárosodás).
-
4) Vizuális zavarok ("legyek", "szikrák", sötétedés a szemekben, köd a szem előtt, homok szemének érzékelése), amelyet fokozott vérnyomás kísérhet.
A zavarok csak egy artériát érinthetnek, ezen a területen az agyterület, amely kevesebb energiát kap. A sérülés oldalától függően előfordulhat, hogy a jobb csigolya-artéria vagy a bal vertebralis artéria szindróma van.
A csigolya-artéria szindróma okai két csoportra oszthatók: a csigolyák (nem összefüggenek a gerincbetegséggel) és a vertebrogén (a gerinc patológiájával).
- A nemvertebrigénes okok magukban foglalják a csigolyák és atherosclerosis hipoplazia kialakulását. Mindkét rendellenesség károsítja az artériák véráramlását, ami hátrányosan befolyásolja az agy vérellátását.
- Az agyi vérellátási rendellenességek vertebrogén okai a gerinc betegségeivel járnak. A vertebrális artéria vertebrogén szindrómáját az osteochondrosis, a csigolyák mozgása vagy elmozdulása okozhatja a nyaki régióban. Ezekben az esetekben az artériák összenyomódnak, ami a vertebrális artéria szindrómájához vezet.
A csigolya-artéria szindróma következményei eltérőek lehetnek. A lumen, a görcs, a csigolya-artériák összenyomódása rövid távú keringési zavarokhoz vezet, amelyek akkor következnek be, amikor a csomagtartó helyzete megváltozik, megfordul és fejli a hajlamot. Ahogy a betegség kialakul, az agyi szövetek visszafordíthatatlan változása is előfordulhat az agy táplálék hiánya miatt. Ilyen súlyos esetekben a helyzet kedvezőtlen kimenetelű lehet.
A csigolya-artéria tünetei: tünetek
- hányinger,
- Az artikuláció megsértése,
- A perzisztens iszkémia gócainak kialakulása,
- A hirtelen csapást támad a tudat elvesztése nélkül,
- Ájulás.
A diagnózishoz szükség van egy neurológus konzultálására, ultrahang dagoproszkópiával, mágneses rezonancia képalkotással, angiográfia szükséges lehet. A vizsgálatok és a diagnózis komplexét követően döntést hoznak arról, hogyan kell kezelni a csigolya-artéria szindrómát.
A csigolya-artéria szindróma: gyógykezelés. Alapvetően egy gyulladás és egy ödéma eltávolítására irányul. Olyan gyógyszerek, amelyek javítják a vénás kiáramlást, kalcium antagonistákat, neuroprotektívokat, kolinerg gyógyszereket, B-vitaminokat.
A csigolya artéria szindróma: gerincvelővel és autogravitációs terápiával végzett kezelés. Ez a kezelés lehetővé teszi a csigolyák közötti távolság növelését, az idegvégződések kompressziójának eltávolítását, ezáltal megkönnyítve a beteg állapotát.
A komplex kezelés fizioterápiás gyakorlatokat is magában foglal.
A csigolya-artéria szindrómájának gyógyítására vonatkozó kérdés továbbra is elég komoly, és nincs egyértelmű válasz. Sok esetben ez nem teljesen gyógyítható. Csak a tünetek eltávolíthatók, vagy ideiglenesen javíthatja az állapotot. Az ilyen betegeknek szorosan figyelemmel kell kísérniük az egészségüket, időben meg kell tenniük a szükséges megelőző intézkedéseket.