Az első magyar forradalom - studopediya
2.1. Orosz-japán háború.
2.2. Az okok a forradalom. A főbb állomásai.
2.3. Eredmények és tanulságok a forradalom.
Így a háború Japánnal véget ért a vereség Magyarország, a veszteség felét Szahalin és az egyetlen jégmentes kikötő a Távol-Keleten. Ő nem „nagy ázsiai Program”, amely Nicholas II tekinthető alapvető külpolitikájában a huszadik század elején. Mindkét hadviselő fél szenvedett hatalmas anyagi és emberi veszteségeket. A háború miatt érzékeny csapást mért a presztízse Magyarországon, és megmutatta a gyengeség a katonai szervezet. A kormány előtt az a nehéz feladat ébredés a tengeri hatalom az állam. A háború alatt, különösen az energia válság Magyarországon egyértelműen megnyilvánul. A háború vált erőteljes katalizátora a forradalmi mozgalom az országban. Gyakori sztrájkok és tüntetések, a munkavállalók jelentős körét elérte parasztfelkelések, fokozódó aktivitása megmutatta a demokratikus értelmiség. „A társadalom minden osztálya lépett zavart” - írta jelentések M. lökhárító, francia nagykövet Magyarországon 1904-ben
- között igen fejlett ipari és hátra a mezőgazdaság (magas koncentráció a termelés és a munkaerő, a pénzügyi tőke - ipari, félfeudális formái függését parasztok - a mezőgazdaságban, 77% -át a lakosság a mezőgazdaságban dolgozók);
- között a földtulajdonosok és parasztok (a megőrzése landlordism, a magas bérleti díj a föld, a rendszer a törlesztés);
- a burzsoázia és a proletariátus (kemény munka- és életkörülmények a proletariátus, az alacsony bérek, a kifinomult büntetési rendszer hiánya, a politikai jogok a proletariátus).
- a proletariátus és a burzsoázia;
- fejlődő kapitalizmus és a maradványai a feudalizmus;
- magasan fejlett területek és elmaradott régiókban.
Hogyan lehet megoldani ezeket az ellentmondásokat? miért
Magyarország célja az volt, forradalmi út a fejlődés, és hogy lehetséges-e, hogy ne ez? Mi lehetne megelőzni a forradalom? - Ésszerű politika „top”, reform, engedmények és kompromisszumok árán. Azonban erő nem volt képes vezető ésszerű, rugalmas politikát. Ez egyértelműen bizonyítja a pénzügyminiszter által, majd miniszterelnök a SY Witte. Ő írta emlékirataiban: „A végén a XIX század elején a huszadik század nem egy olyan politika folytatása a középkor; amikor az emberek, legalábbis ami a saját, tudatos, lehetetlen politikát folytatni egyértelműen tisztességtelen támogatása néhány kiváltságos rovására a többség. A politikusok és uralkodók, akik nem értik, előkészíti a forradalom, ami robban, amikor az első eset, amikor az uralkodók elvesztik presztízst és hatalmat. „1 És tovább. „Minden forradalom került sor, mert az uralkodók nem értik, és nem értik, az igazság, hogy a társadalom, az emberek mozognak. A kormány köteles szabályozni a mozgás és tartása a bankok, és ha nem, de közvetlenül és durván blokkolja az utat, van egy forradalmi árvíz „2.
A forradalom eléri a legnagyobb pályán.
Ez a szakasz jellemzi a visszaesés és a visszavonulás a forradalom.
Kiemeli: a sztrájkmozgalmat; paraszti elégedetlenség; felkelés matrózok (Kronstadt és Sweaborg); A nemzeti felszabadító mozgalom (Finnország, Lengyelország, a balti államok, Ukrajna, a Kaukázus). Súlypontja a harc ebben a szakaszban költözött a szavazóhelyiségek és az állami duma. Választások nem voltak univerzális (ők nem vettek részt a nők, munkások, katonák, tengerészek, foglalkoztatott munkavállalók kisvállalkozások és diákok) nem volt egyenlő (a félidő egyértelműen a földtulajdonosok és a burzsoázia, meglehetősen magas aránya képviselet a parasztság). A választások nem voltak közvetlen (a mezőgazdasági termelők - chetyrehstepennye Munkavállalók - háromfokozatú, a nemesség és a polgárság - kétfokozatú). Voltak életkor (25 év) és a tulajdon képesítések korlátozhatja a szavazati jogot. Ennek során a forradalom képződött
három politikai táborok: a konzervatív, a liberális-polgári és forradalmi-demokratikus.
A konzervatív tábor (földesurak, a nagy burzsoázia, annál nagyobb bürokrácia, a hadsereg és a hegyét a papság) harcoltak a megőrzése a meglévő állami rendszerbe. Liberális-polgári tábor (a középső burzsoázia, a liberális nemesség körében a falusi és a városi munkások, a liberális értelmiség) támogatta a polgári átalakulás az ország békés úton. A legradikálisabb volt a forradalmi-demokratikus tábor (parasztok, munkások, a kispolgárság, a falu és a város), amely küzd a megdöntése a jelenlegi rendszer, minden eszközzel (sztrájkok, beszédek, terror). Ilyen körülmények között, a kormány úgy döntött, az egyetlen lehetséges utat neki - elnyomta kényszeríteni az ellenállást a lázadók, és megkezdte a politikai és gazdasági reformokat.
A harmadik kérdés (2.3). Összefoglalva az eredményeket a forradalom. Mi a jelentősége a forradalom? Milyen hatással volt a későbbi folyamán a történelmi fejlődés az ország? Milyen változásokat hozott a forradalom politikai rendszer Magyarországon?