Agresszió - Történelmi szótár - Enciklopédia és Szótár
Lásd. Szintén `Agressiya` más szótárak
Latin - agressio (támadás).
A magyar nyelv, a „agresszor” a jegyzetek elejétől a XX század szótárak. Jóval azelőtt, hogy volt egy főnév, melléknév „agresszív” - a második felében a XIX. (Például Herzen című könyvében: „A múlt és a gondolatok”).
Később, az összes megjelent a „agresszor” kölcsönzött a német.
A melléknév „agresszív” a kölcsönzött a francia nyelvet, és nem csak a magyar, hanem sok európai nyelven (német, angol).
Forrás - Latin agressio ( «támadás”, "támadás") közösség agressus ( «set a támadó").
- Eng. agresszió; azt. Agresszió. 1. fellépés viselkedése arra irányul, hogy a kárt (erkölcsi, fizikai, és így tovább. G. Akár a teljes pusztulás) egy másik lény vagy tárgy. 2. A politikai szociológia - erőszakos lépését a határ másik állam. 3. A nemzetközi jog - jogosulatlan fegyveres erők felhasználásával egy állam ellen, szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége másik államban. Ez magában foglalja a kötelező ismérve a felsőbbrendűség vagy kezdeményezés (alkalmazás elkötelezettség SUCCESSION első állam). 4. A Pszichológia - A. értelmezhető akár eredményeként a benne rejlő agresszivitás ember (pszichológia). akkor akár egy frusztráció (a hipotézist, frusztráció - agresszió), vagy a termék a tanulási folyamat, akár annak következtében, nem megfelelő vagy sikertelen szocializáció.
Agresszió, jól. (Latina. Aggressio) (Polit.). Támadó támadás, agresszív magatartás, amit Mr.
AGRESSZIÓ s; Nos. [Lat. agressio - támadás].
1. fegyveres támadás az állam, vagy több állam egy liter. Állami azzal a céllal, megragadva a területén, vagy megsemmisíti, vagy korlátozza a függetlenségét, a változó politikai vagy társadalmi rendszer, stb
2. A szavakkal vagy tettekkel kifejező ellenséges, ellenséges.