A pneumatikus erősítők osztályozása és működési elve
Az erősítő (erősítő) eszköz (13. Ábra), amelyben a vezérlő (bemeneti) jel teljesítményének növekedése a külső tápforrás WB segédenergiája miatt. A segédenergiátípus szerint az erősítők mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos és kombinált részekre oszthatók.
A mechanikus, hidraulikus és pneumatikus erősítők szerkezete és általános működési elve azonos. Munka környezetben, WV hogy a kiegészítő energiát juttatunk a vezérlő eszköz (forgalmazó), amely az érzékelő által signylu e = f (YD) vezérli a tápegységet a működtető WV.
Ábra. 13. Az erősítő szerv szerkezeti diagramja
Pneumatikus erősítők, forgalmazók között
(18. ábra), amely a fojtás elve alapján működik. A vezérlő eszköz az erősítő 1 tartalmaz egy fojtószelep állandó keresztmetszetű, amelyhez a működő levegőt táplálunk egy állandó nyomás PP és a fojtószelep változó keresztmetszetű, mint a 6 fúvóka a befecskendező típusú mozgatható szelep 5. mérő keresztül kar 4. A sorba kapcsolt tekercsek alkotnak elválasztó légnyomás. RO kimeneti nyomás a csővezeték 3, és az üreg a 2 működtető függ közötti rés az 5 szelep és a fúvóka 6, amelyen keresztül levegő távozik a légkörbe (csökkenő nyomásnál nagyobb rés, és a növekvő - csökkenő).

Ábra. 18. Pneumatikus erősítő működési sémája fúvóka-csappantyúval
Az egyirányú működés membrán IM munkaterületében a nyomásváltozás a kimenő rúd arányos elmozdulását eredményezi. A fojtószelep vezérlésű erősítők statikusak.
A dinamikát a kimeneti lánc mozgásának maximális sebessége jellemzi a vezérlőorsó (lengéscsillapító) elmozdulása pillanatában, majd ezt követően nullára csökken.
A fenti hidraulikus és pneumatikus erősítők egyszerű a design, de ehhez speciális tisztító munkakörnyezet, amely folyamatosan során elfogyasztott állandósult és tranziens állapotok, ami miatt további energiafelhasználást a kompresszorok és szivattyúk.
A fogyasztást nem igénylő gázturbinás erősítőket csak a tranziens üzemmódokban a légáramlás jellemzi, és a tartós légáramlással gyakorlatilag nincs áram.
A pneumatikus nulla költség kompenzációs erősítő (19. Ábra, a) a 3 kamra, amelyben a szelepszár található. A 2 felső szelepet az 1 rugó nyomja az egység rögzített üléséhez, amelyhez állandó nyomású pp sűrített levegő van. A 7 alsó szelepet egy mozgatható 6 ülés támasztja alá, amely egy elasztikus 8 membránra van rögzítve. A 3 kamra üreget egy 4 csővezeték csatlakoztatja egy membránhoz
IM 5 egyoldalú fellépés.

Az erősítő munkája a kompenzációs (balancing) erőfeszítések elvén alapul. A bemeneti paraméter az FD erő. az érzékelőtől a membrános ülésig működik.
Egyensúlyi állapotban, mind a szelepek zárva vannak, RO erősítő kimeneti jel értéke arányos az erő FD azaz az erő által kifejtett érzékelő, RO egyensúlyban ható nyomás az aktív területe a membrán fa: .. FD = RO fa. Amikor az FD erő növekedik, a szár a 6 üléssel együtt felfelé mozog, és a 2 szelepen átnyúlik a kamra működési levegőjébe. Amint a kamra belsejében lévõ nyomás növekszik, a 8 membránra ható erõ növeli, lehajolva. Ha az erők egyenlők, akkor a rúd a középső pozíciót fogja elfoglalni, és a csapok nyomásának további növekedése megszűnik. Amikor a csökkenő erő FD membrán hatására légnyomás flexes lefelé, alkotó közötti szelepülés a 6. és 7. NIP, amelyen keresztül a levegőt az üregben a légköri nyomásra történő szellőztetését infarktus. A kamrában lévő levegő nyomása csökken, és a membránon ható erők közötti különbség csökken. Az FD erő hatására a membrán felfelé hajlik, és a 7 szelepen keresztül a légkörbe légteleníti a levegőt.
A nem fogyasztható erősítőt statikusnak tekintjük, mivel a friss levegő FR ereje és az IM rúd pozíciója között egy-egy közötti megfelelés van.
Azokban az esetekben, amikor az erősítőknek nagy teljesítményűnek kell lenniük nagy kimeneti teljesítmény mellett, kétfokozatú erősítőt kell használni az első fázisban a fojtószelepekkel és kompenzálóval a második fázisban.