Váratlan történetek

- Tudsz szentelni egy autót?
- Persze, azt mondom, tudom.
Aztán gondolta és megkérdezte:
- És miért akarod megszentelni?
- Úgy értem? Mit ért ez a szó a "korrupció" alatt?
- Látod, a közelmúltban vettem hitelt, megpróbáltam a legjobban. A gép, ahogy látod olcsó. Vett az autókereskedésben, és egy héttel később, "bumm!" - beindult. Pomjali jó. Nem volt ideje arra, hogy önmagához jusson, ismét az esetet - ő maga költözött be másikba, annak köszönhetően, hogy hirtelen fékezett. Így kiderül. Röviden, mintha korrupt lenne. Megcsonkították. Még azt is tudom, ki, az irigy emberek tele vannak, a versenytársak gonoszak. Szentítsd meg, kérlek, ez a védelem. Adományt fogok adni.
- És tudjátok, ki a felelős ennek a történetnek - mondom neki -, nem az emberek és irigylésre méltó emberek, sem maga az ördög, hanem maga. Veled van, hogy Isten beszél. Úgy látszik, más módon már nem hallottad. Itt küldte el ezt a bajt, a figyelmeztetés miatt, mivel ő másképpen nem érheti el. Ébredje fel a lelkiismeretéteket.
Milyen volt felháborodva a társalgóm:
- Igen, uram, nem sértem meg Istent! Mindig van egy ikon (egy kis ikon jelenik meg a tárcámban), tudom Atyámat. A templomban azonban ritkán találkozom. Mindig gyertyákat tesznek rá, az egészségről és a békéről.
- Nos, ez nem a legfontosabb dolog.
- Parancsolatok annak teljesítéséhez.
- Az evangélium. És ha nem teszed meg, akkor bánod meg és kijavítsd magad. Isten olyan, mint a nap, és ha hideg vagy, akkor nem bűnös. Olyan messze tőle. A bűn kétezete fedett, ez a nap sugara a Szentlélek kegyelméből benned és nem hatol be.
- Szervezhetsz egy autót? Dühösen kéri.
Látom, nem értem.
- Röviden - mondom - a vallomáson, mikor volt utoljára?
- Emlékszel a bűneidre, tudod? Ezek miatt Isten megbünteti Önt.
- Senki sem ölte meg, kirabolta, mint mások, nem terjesztett kábítószert, a család normális.
- A feleség csalt?
Aztán egy pillanatra elgondolkodott. És ő teljesen eredeti módon válaszolt:
- Mindig a szellemével vagyok.
- Úgy értem? Egy test?
- És a test néha és másokkal. Munka nekem ilyen.
- Milyen munkát? - Meglepettem.
- Gyakran üzleti utakon megyek. Húsának szüksége van. Tény, hogy apa, paraszt is, meg kell értenie ...
Ettől az ingerléstől, már feszítettem az arcomat.
- És ki az oka annak, hogy olyan kockázatos munkát választottál, amelyre most a feleséged kell változtatnia?
- Feleség - mondja -, bűnös, szőrös kabátot akart.
- Mink. Tudja, mennyibe kerül?
- Nem tudom, - mondom - feleségem egy kabátban sétál. Szóval mi? Szerepeltél egy bundát?
Bár a szeretővel mindent elmélkedtek az általános örömnek. A kapcsolatok alapja egy egyszerű elvet terjesztett: senki sem senkinek nem tartozik senkinek. De idővel minden megváltozott. Elkezdte "lendíteni a jogokat" és követelni a válását, mert minden nő álmodik házasságban, ezért viselkedik, mint tulajdonos. És ez helyes. Családnak, gyerekeknek és boldogságnak kell lennie.
Térjünk vissza történelmünkhöz:
- Mint a szívedben, megkérdezem tőle.
Kiderült, hogy a fehér fény rá nem kedvelt, azt mondja: "a nyomorult feleség megkínzott, a helyzet megvan."
- Inni, apám, részeg, nem akarok élni, fáradt vagyok. Az erők nincsenek jelen, az energia nincs jelen, fáradt vagyok a babskih botrányoktól. A feleség mindig gyanítja, hogy érzi magát. A szerető elvált.
- Nem tehetem. Két fiú. Kinek van szükségem nélkülem, ki hozza ki őket az embereknek?
- Ezután dobja el a szeretőjét!
- Túl nem. Hét év már tudja, lélekbe került. Mi vagyunk felelősek azokért, akik megszelídülnek. Azt tervezi, hogy velem építene egy életet, nemrég hozta ki a jelzálogot, kezdetben hozzájárult a bankhoz, ő kezességet vállal. Túl sokan már társult.
- És ami még fontosabb - egy lélek vagy egy jelzálog? - kérdezem - mi az ember használata, ha megszerzi az egész világot, és fáj a lelkét? (egy kissé parafrázott idézet a Mark 8, 34-37-bõl)
- Szimpatizálok veled, - hirtelen már "te" -re váltottam, - elakadtál, hogy elmondjam. Most olyanok vagytok, mint a "Buridan szamája".
- Igen, eszembe jutott egy példabeszéd az ősi filozófia szemináriumon. Egy filozófus, Buridan néven volt szamár. Egyszer, hosszú ideig távozva, a filozófus a szamár előtt két teljesen azonos széllölt karját helyezte el - egy a bal oldalon és egy a jobb oldalon. A szamár nem tudta eldönteni, milyen karokkal kell kezdenie, és éhesen halt meg. Ez a példázat. És meg kell választanod a feleséged és a szeretőd között.
Egy kicsit eszébe jutott, és azt mondta:
- Nos, ha igen, akkor én választom a feleségemet, együtt éltünk vele tizenhét éven át, és ez jó, és a tulajdon teljesebb, és a gyermekek gyakoriak.
- És mi van a szeretővel?
- Igen, - mondja -, és ő jó, de nem az enyém, végül is nem törvényes.
- Dicsőség neked, Uram - mondtam magamnak - az a férfi, aki a szamárból visszatért az emberhez, megfordult!
Én odaadtam neki az autót!
Priest Maxim Ivanov,
az Ascension-St George's Church rektora,
Tyumen
Forrás: Ortodoxia és a világ