Varans dupla lélegzetet mutat
Mondanom sem kell, hogy a halak és az emlősök különböző módon lélegeznek: egyesek vízben élnek, mások a szárazföldön, és bár mindenkinek oxigénre van szüksége, ezeknek a lényeknek a légzőrendszerét a megfelelő élőhelyre hangolták.
De ha összehasonlítjuk az állatok és a madarakat, amelyek a levegő oxigénjének kárára élnek, itt találjuk, hogy a madarak eltérnek az állatoktól (bár a különbségek nem olyan nagyok, mint a halaknál). Mind a madaraknak, mind az emlősöknek tüdejük van, és úgy tűnik, hogy a légzésnek egy ismert minta alapján kell megtörténnie: a belélegzett friss levegő - a vér oxigénellátását - kiszívta a használt levegőt. Azonban a madaraknál a vér oxigéntel való telítése mind belégzéssel, mind kilégzéssel következik be - mivel a légzsákok a hörgőkhöz kapcsolódnak és levegővel vannak feltöltve az inspiráció során. Ezekben a légzsákokban a levegőt a kilégzésig tárolják, majd ugyanúgy tér vissza, mint a tüdőben, ahol oxigént adnak a vérnek. Ezt a légzési módot kettősnek nevezik, és a madarakban úgy tűnt, hogy a repülés közben nem tapasztalnak oxigén éhséget.

Steppe Varan (fotó: Joe McDonald).
Ám a Nature-ben megjelent új cikkében a kutatók szerint a sztyeppi gyíkok kettős lélegzetet is használnak. Ez nem lenne újdonság, ha nem lenne egy tény: a fénygyíkokat a leggyakoribb időszakos légzéshez alkalmazzák. De ez csak első pillantásra: számítógépes tomográfia segítségével kiderült, hogy a fénymonitorok egy nagy kamrából állnak, amelyből a kisebb és hosszúkás üregek egymással párhuzamosak. Ezeknek a kamráknak a száma eléri a 11-et, és speciális nyílásokkal van összekötve, amelyek csak egy irányban engedik át a levegőt.

A tüdők vízzel történő feltöltése speciális részecskékkel, amelyek mozgását megfigyelhették, a biológusok látták, hogy a folyadék a nagy kamrában mozog előre-hátra, és a kis hosszúkás mozogokban tényleg csak egy irányban. Az eredmények megerősítést nyertek, amikor számos élő hüllőt implantáltunk speciális szenzorokkal, amelyek nyomon követték a tüdőben a légáramlást.
A tüdőben lévő egyirányú légáramlást biztosító fényképezőgépeknek köszönhetően az oxigén felszívódást szünet nélkül is elvégezhetjük a kilégzéshez - bár ebben az esetben ez egy másik anatómiai trükk segítségével valósul meg, mint a madaraknál. Az a tény, hogy a dupla lélegzetet a gyíkokban találták, jelzi ennek a jelenségnek az antikumait: a modern kígyók és gyíkok ősei, nem beszélve a madarakról, használhatják ezt a lélegzetet. Talán a madarak valóban örökölték a kettős lélegzet elvét az ősi hüllőkből; azonban nem zárhatjuk ki azt a tényt, hogy ez a "képesség" függetlenül jelenhet meg az állatok különböző csoportjaiban.