A költségvetési bevételek gazdasági tartalma és minősítése a következő:
Az állami költségvetésnek stabil alapnak kell lennie ahhoz, hogy teljesítse a nemzetgazdaságban betöltött fontos szerepét. Ebből a célból a költségvetési bevételek formájában bevont gazdasági egységek bevételeinek egy részét a költségvetésbe kell bevinni.
A költségvetési bevételek az állam központosított pénzügyi forrásaik részét képezik, amelyek szükségesek feladatainak ellátásához. Ők a pénzalapok kialakulásának folyamatában felmerülő gazdasági kapcsolatokat fejezték ki, és a hatóságok ellenőrzése alatt állnak.
A költségvetési bevételek anyagi alapja az állam nemzeti jövedelme. Vészhelyzetben, amikor a nemzeti jövedelem nem elegendő a pénzügyi szükségletek fedezésére, az állam vonzza a nemzeti vagyont. Ez bizonyos állami tulajdonok, például külföldi értékpapírok, arany tartalékok, állami tulajdonú vállalatok, egyéb vagyontárgyak végrehajtását jelenti, ami végső soron az államhoz tartozó anyagi javak csökkenéséhez vezet; az arany és a devizatartalék csökkentése, a külföldi befektetések, és bizonyos esetekben az állóeszköz-befektetések csökkentése.
A költségvetési bevételek rendszerének központi helyét az adók foglalják el, amelyek a nemzeti jövedelem újraelosztásának fő eszközei. Ők a költségvetésből származó bevételek nagy részét nyújtják. Tehát a különböző államok központi költségvetésének jövedelmében 80-90% -ot tesz ki. A szövetség tagjai és a helyi költségvetések adóbevételeinek aránya jóval kisebb (kb. 50%). Ezek a költségvetések a rögzített és szabályozó bevételek kárára alakulnak.
Minden adót jogszabályban hozzárendelnek az illetékes hatóságokhoz. A központi kormányok rendelkeznek a legnagyobb adókkal, például jövedelemmel és társasági adókkal, vámokkal, valamint Franciaországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban - ezenkívül a fő közvetett adók is. Belépnek az állami költségvetésbe, biztosítják a központi kormányzati berendezés működését és a ráruházott feladatok végrehajtását. Ezeket az adókat állami adóknak hívják.
A szövetség tagjai költségvetésének adóstruktúrája nagyon különböző a különböző országokban. Az USA állami költségvetésében a közvetett adók (forgalmi adó, jövedéki adók) kulcsfontosságúak, Németországban a földköltségek fő adói a jövedelemadó, a hozzáadottérték-adó és a nyereségadó levonása. A helyi költségvetések jövedelmét főként az ingatlanadók terhére alakítják ki: a föld, a halászat és az altalaj. Általában a szövetség tagjainak és a helyi hatóságoknak fizetett adókat általában helyinek tekintik.
A költségvetés második legnagyobb pénzügyi bevétele az állami hitel. Jelenleg a költségvetés hiányának jelentős növekedése, az adóbevételek és a költségvetési kiadások közötti különbség hatására egyre növekszik az ilyen típusú jövedelem szerepe. Számos országban költségvetési hiányt terveznek a költségvetés-végrehajtási folyamatban, és a hitelek nagyságát - például az adókat - a költségvetés végrehajtása előtt állapítják meg. A költségvetés végrehajtása során a hitelekből származó bevételek nagyon nagy összegeket érnek el - az összes költségvetési kiadás 10-20% -át. Az ilyen típusú jövedelem szerepe a háborúk, a gazdasági válságok idején megnő, amikor az adók - elégtelen rugalmasságuk, a nagy pénzügyi források gyors mozgósításának képtelen volta miatt - elveszítik szokásos jelentőségüket. Ebben az esetben a hitelek részesedése megközelíti, és néha az adókat is fedezi.
A belsõ mellett külsõ hitelek is vannak. Csak a központi hatóságok jogosultak kiadni őket. A külföldi hitelek kapcsolódnak az ország fizetési mérlegéhez, és gyakran fedezik a hiányt.
A hitelek megszerzésének két módja van: az első a lakosság széles rétegeinek az államkötvények és egyéb értékpapírok szabad értékesítése révén, a második pedig a központi és kereskedelmi bankoktól az állampapírok megszerzéséhez. Az államháztartási műveletek volumenének növekedése az államadósság növekedéséhez vezet.
A költségvetési bevételeket leginkább források szerint osztályozzák: adók, kölcsönök, állami vállalatok bevételei.
Vannak más típusú jövedelmi besorolás, például jogi, pénzügyi és gazdasági osztályozások.
A jogi osztályozás a jövedelemtermelés jele alapján történik, nevezetesen: vajon az állami hatalom erejét használják-e vagy sem. Például adók és büntetések (állami hatalom használata), szolgáltatási díjak (nem használatosak). A pénzügyi besorolás a visszavonhatatlan vagy tartós (adók) és átmeneti (kölcsönök) felosztására alapul. A gazdasági osztályozás a jövedelemforrás jellegén vagy a jövedelemtermelésből eredő gazdasági következmények jellegén alapul.