A jogi szótár

A "D"

Bérleti szerződés

Az ingatlan elidegenítése díj ellenében vagy ingyenesen vehető igénybe. Ha az ingatlant átruházzák díj ellenében, a vásárlás és az értékesítés szabályai érvényesek a szerződésre, ha ingyen, az ajándékozásra.
Írásban van, és kötelező közjegyzői eljárás alá esik. Ha a szerződés tárgya ingatlan, akkor a szerződést állami nyilvántartásba vételnek is alávetni kell.

Az ingó vagyon vagy pénz átruházására vonatkozó bérleti szerződés lényeges feltétele a megbízó kötelessége:
  • biztosítékot nyújt a kötelezettsége teljesítéséhez (zálogjog, biztosíték, bankgarancia stb.);
  • vagy biztosítja a kötelezettségvállalás kockázatát a kedvezményezett javára a kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése érdekében.
E kötelezettség megszegése vagy a biztosíték elvesztése esetén a bérlő kedvezményezettje felmondhatja a szerződést, és kártérítést követelhet.

A bérleti szerződés megkötésekor a szerzõdés alapján átruházott ingatlan nem vonul vissza az ingatlanforgalomból. A tulajdonosnak joga van a bérbeadás kedvezményezettjének beleegyezése nélkül elidegeníteni ezt a vagyont, a kivétel az, hogy igénybe kell venni a kedvezményezett beleegyezését az életbiztosítással kötött szerződés alapján. Az elidegenített ingatlannal együtt a harmadik személy köteles bérleti díjat fizetni. Ha a törvény vagy a szerződés másképp nem rendelkezik, a bérleti díj eredeti fizetője a vagyon elidegenítéséért járulékos felelősséget visel a bérlőhöz.

A telek vagy más ingatlant a megbízó tulajdonát átruházó bérlő kedvezményezettje megszerzi a zálogjogot, még akkor is, ha ez a feltétel nem szerepel a szerződésben.
A bérlet fizetőjének késedelme esetén a Centernek fizetnie kell a más emberek pénzének felhasználásáért. A kamat összegét az Orosz Föderáció diszkontrátája határozza meg, kivéve, ha a szerződésben más összegről van szó.

Állandó bérleti díj
Jellemzők:
  • a kedvezményezettek lehetnek polgárok, nonprofit szervezetek,
  • a kedvezményezett jogait az öröklés sorrendjében (öröklés) átruházzák a követelés hozzárendelésével;
  • a fizetés pénzben történik, lehet a dolgok nyújtása, a munkálatok elvégzése, a bérleti díjnak megfelelő szolgáltatások;
  • minden negyedév végén kifizetésre kerül, kivéve, ha a szerződésben más időtartamot írnak elő;
  • a véletlenszerű vagyonvesztés kockázata a bérleti díj fizetője. Abban az esetben, ha az ingatlant ingyenesen átruházták, akkor a bérleti díj megfizetésére kötelezett. Fizetett vagyon elvesztése esetén a megbízónak joga van a bérleti díj fizetési kötelezettségének megszüntetéséhez vagy a fizetési feltételek megváltoztatásához.

A bérleti díjak megvásárlása
A járadékfizető megállíthatja az állandó bérleti díj kifizetését. A megállapodás azonban előírhatja, hogy az ilyen jog nem gyakorolható a bérlő fogadójának életében vagy egy másik, de legfeljebb 30 éves időtartamra.
Visszaváltási jogának gyakorlása során a megbízó írásban köteles írásban értesíteni a kedvezményezettet a fizetés megszüntetése előtt három hónappal. A bérleti díj fizetési kötelezettsége attól az időponttól kezdődik, amikor a visszavásárlás teljes összegét a kedvezményezett megkapja.

A visszaváltás árát a szerződés határozza meg. Ha ilyen feltétel nem szerepel a szerződésben, akkor:
  • a visszaváltás a fizetendő bérleti díj éves összegével egyenlő áron történik - ha az ingatlan átruházásra kerül;
  • a visszaváltást a fizetendő bérleti díj éves összegével megegyező áron és az átruházott ingatlan árával együtt kell elvégezni - ha az ingatlant átadták ingyen.
A járadék kedvezményezettje a következő esetekben jogosult a váltságdíjat követelni:
  • a bérlet fizetője több mint egy évig lemondott, kivéve, ha az állandó bérleti szerződés másként rendelkezik;
  • a bérlet fizetője megsértette a bérleti díj biztosításának kötelezettségeit;
  • Kiadó megbízó csődöt, vagy bármilyen más körülmények között, egyértelműen jelzi, hogy a bérleti díj nem kerül kifizetésre a méretüket, mind létre a szerződés;
  • A bérleti díjfizetés alapján átruházott ingatlanokat közös tulajdonban vagy több személy között osztották be;
  • a szerződésben meghatározott egyéb esetekben.
Életjáradék
Jellemzők:
  • a lakóhelyet átruházó állampolgár életében, vagy az általa megjelölt állampolgár, vagy több olyan állampolgár, aki egyenlő arányban rendelkezik a bérleti joggal;
  • olyan szerződés, amely élethosszig tartó bérleti díjat állapít meg a szerződéskötést megelőzően meghalt polgár javára;
  • a bérleti díj összegét a kedvezményezett élettartama alatt időszakosan kifizetett pénzösszeg határozza meg. A kifizetés nagyságának legalább egy minimálbérnek kell lennie, és az infláció mértékét figyelembe véve indexálni kell. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a bérleti díjat minden naptári hónap végén fizetik ki;
  • a véletlenszerű vagyonvesztés kockázata a bérleti díj fizetője. A kötelezettségei még a vagyon elvesztése esetén is azonos feltételek mellett maradnak;
  • az életjáradékszerződés súlyos megsértése esetén a kedvezményezettnek joga van a megbízótól kérni:
    • bérleti díjak;
    • lakás, lakóház vagy más átruházott ingatlan visszaszolgáltatása, ha szabadon elidegenítenek.
Jellemzők:
  • az élethosszig tartó bérleti díjra vonatkozó szabályok vonatkoznak erre a szerződésre;
  • a karbantartás kötelezettsége magában foglalja: lakhatási, élelmiszer-, ruházati, polgári gondoskodást, temetkezési szolgáltatások kifizetését;
  • a szerződésben meg kell határozni a tartalom mennyiségének értékét, amely nem lehet kevesebb, mint két minimálbér;
  • a tartalom nyújtása a megállapodás alapján helyettesíthető kifizetésekkel az egyes kifizetések címzettjeinek élettartama alatt;
  • a fizető fél tulajdonjogának elidegenítéséhez a bérlet kedvezményezettjének beleegyezése szükséges;
  • ez a megállapodás a következő esetekben szűnik meg:
    • a bérleti díj kedvezményezettjének halála;
    • a kedvezményezett igényét a bérlet visszafizetésére vagy a szerződés megszűnésére, amennyiben a megbízó lényegesen megszegte kötelezettségeit. Ebben az esetben a megbízó nem jogosult a felmerült költségek megtérítésére.

Kapcsolódó cikkek