A géntechnika sertéseket szervez donorokat embereknek - a bbc orosz szolgálatot

A génszerkesztés módszere a sertések jövőbeni transzplantációs szervezeteiben lesz, hisz a tudósok.
Egy kutatócsoport, amelyet George Church professzor vezetett be Crispr nevű technikával, a sertés DNS-en dolgozik, hogy a legteljesebb egybeesést érjen el az emberi genommal.
Ha sikeres lesz, a javasolt módszertannal fel lehet oldani az átültetésre szánt emberi szervek hiányát a rászorulók számára.
De több évig tartó kutatásra lesz szükség, mielőtt az embereket eltávolítják a géntechnológiával módosított disznóellenes donorokból.
A Crispr technika egy viszonylag új géntechnikai eszköz, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy manipulálják az élet kódját - a DNS-t.
A Harvard Egyetem George Egyetem professzora ezt a módszert alkalmazta a sertés sejtekben található retrovírus fertőtlenítésére.
Az illusztráció szerzői jogtulajdonosa Getty Image felirata Potenciális szervátültetés esetén erkölcsi probléma jelentkezik
A sertések endogén retrovírusai potenciálisan veszélyesek, mivel megfertőzhetik az emberi sejteket. Legalább a laboratóriumban.
A fejlõdés korai stádiumában levõ sertések embriói vizsgálatakor a Professor Church sikeresen felszámolta a sertés retrovírusok 62 génjét a Crispr technikának köszönhetõen.
Aztán ellenõrizte, hogy könnyen átadható-e egy személynek. Az eredmény általában negatív volt, bár több átviteli eset is történt.
A tudós szerint ez a felfedezés magában rejti óriási lehetőségeket a xenotranszplantáció számára, azaz állatok szerveinek átültetése emberekre.
Az egyház a társtulajdonos, aki genetikailag módosított sertéseket szándékozik termeszteni, képes átadni a donor szerveit az embereket átültetni.
Dr. Sarah Chen az Edinburgh-i Egyetemen úgy véli, hogy a kutatásnak nem csak a tudomány érdekeit, hanem a biztonság problémáit is figyelembe kell vennie.
Ugyanolyan fontos szempontból a kultúra, az etika és a társadalmi kapcsolatok kérdései, amelyek elkerülhetetlenül felmerülnek, ha elkezdődik az állatoktól az emberig történő szervátültetés.
Mindazonáltal hasznosnak és ígéretesnek tartja a tudományos kutatás ebben az irányban.