5 A szükséges mennyiség meghatározása és a rakodási és kirakodási mechanizmusok kiválasztása
PFM kiválasztásakor figyelembe veszik a rakomány terminál munkakörülményeit, a szállított rakomány típusát és mennyiségét, valamint a járművek típusát. Nem szabad elfelejteni, hogy a helyhez kötött (félig álló mechanizmusokat csak tömegközlekedéshez és stabil áruforgalomhoz használják).
Az ömlesztett ömlesztett rakományok feltöltéséhez olyan kotrók tartoznak, amelyek vödörfelvétele a járművek teherbíró képességétől függ.
5.1. Táblázat A jármű teherbírásának és a kotró vödör kapacitásának aránya
Az autó teherbírása, t
A kotró vödör kapacitása, m 3
A W, t / h kotrógép termelékenységét a következő képlet határozza meg:
Talajra W = K n Nqэ = 1




Zúzott kő esetén W = K n Nqэ = 0,5




5.2. Táblázat Az N munkasikerek száma, amelyeket az exkavátor egy órán keresztül folytat folyamatos homogén talajon
A munkagép típusa
Kanál kapacitása, m 3
A PRM típus a rakományterület méretei meghatározzák a gördülőállomány rakodási és kirakodási módjának beállítását.
A végét választjuk, amikor az autó hátulja a terhelés helyzete felé fordul (lehetőleg egy személyautók működtetése esetén) az 5.1. És az 5.2. Ábrán.

Ábra - A frontok be- és kirakodási rajza

Ábra. 5.2 - A talajnak egy kotróval felszerelt kotrógépre történő rakodási rendszere
A szükséges terhelési pontban lévő RCP-k számát a következő képlet határozza meg:
A kiválasztott járművek, az RCP és a rakományterület relatív helyzete alapján kiszámítják a rakomány első teljes hosszát:
ahol Lph a betöltés elöl (kirakodás) az arcon
lb - a jármű teljes szélessége, lb = 2,5 m;
b - távolság a szomszédos autók között, (1,5 m).
Minden szállítmány előfeltétele a munka ritmusának egyenlősége az autóknak a rakományterminálra való érkezésének időszaka felé:
ahol Rn (p) a rakodási pont ritmusa (mintavétel), min;
J - a gördülőállomány mozgásának időtartama, min.
Az egyenlőség (5.4) elméletileg a rakomány-pont egységes betöltését eredményezi, és kizárja a gördülőállomány nem produktív leállásait. A gyakorlatban ez nem abból adódik, hogy a szállítási folyamat véletlen jellegű. Ennek eredményeképpen az autók egyenetlenül érkeznek a rakományállomásokba és a nem-állandó berakodási és kirakodási idő.
Lehetséges a szállítási folyamat véletlenszerű jellegének figyelembevétele, ha az (5) képletbe bevezetjük az autók érkezésének együtthatóját, azaz a be- és kirakodási pozíciók számát a következőképpen határozzák meg:
A talaj esetében Xn (p) = 13 * 1 * 0,7 / 336 * 0,3 = 0,08
A zúzott kő Xn (p) = 13 * 1 * 0,8 / 256 * 0,3 = 0,13