Oktatási tartalom
1) erkölcsi fogalmak a természetről, a társadalomról és az emberről, amelyet a tanulónak meg kell tanulnia;
2) a különböző tevékenységek során szerzett szokások és a társadalomban elfogadott magatartás normái;
3) az erkölcsi érzelmek, amelyek a tanuló tudatos egyéni és személyes magatartását fejezték ki a környező valóságnak, az emberek és az emberek világának.
Az oktatási koncepciók sokféleségével és a célok és célok sokféleségével kapcsolatban a modern pedagógiai elméletben és gyakorlatban felmerültek a neveltetés különböző megközelítései. A mai napig a leggyakoribb négy megközelítés a fogalom meghatározására.
Az első megközelítés kapcsolódik a nevelés megértéséhez, mint a gyermek fejlődésének irányításához. pozitív változásokra törekedve véleményét, indítékait és igazi akcióit (IS Marienko). E megközelítés keretében az oktatási feladatok a következők kialakulására koncentrálnak:
• a diák személyisége a világ és az ország állampolgárságaként, egy adott állampolgárság képviselőjeként, egy adott településen, a társadalom tagja és családtagja
• a személy intellektuális kultúrája, tartós kognitív érdeklődés, a látókör kiterjesztésének szükségessége, folyamatosan feltöltik a tudást (mentális oktatás);
• az egyén lelki kultúrája mint a társadalomban, az utcán, a családban, az iskolában (erkölcsi nevelés) elfogadott normák és viselkedési szabályok halmaza;
• annak szükségessége, hogy a tanuló az egyetemes emberi kultúra megnyilvánulásait egyéni-személyes szinten fejlessze (esztétikai nevelés);
• az egészséges életmód szükségessége (testnevelés).
• pedagógiai szemlélet az oktatásról az egyetemes emberi kultúra szempontjából;
• az oktatási folyamat alkotóelemeinek pedagógiai szemléletét, mivel a világ növekvő gyermeke, a modern kultúra szintjén bejutó világ megértése, asszimilációja és elkötelezettsége;
• az oktatási folyamat tartalmának meghatározása, mint a méltó ember tisztességes életének értékéhez fűződő kapcsolatok rendszere, valamint a tudás és a készségek az emberi értékek világhoz és világra történő megélésének eszközeként;
• a nevelési terület maximális kiterjesztése a gyermek életének teljes területére;
• az élet problémáinak lépésről lépésre történő kibontakoztatása a gyermek személyiségének fejlődésében, mint saját életének tárgya;
• filozófiai és pedagógiai koncepció a tisztességes ember életének végtelen láncolataként az örök élet problémáinak láncolatában, amelynek megoldása nem kíméli a problémát, hanem egy új, végtelen problémákat felmutató embert hoz be.