A "forró" és a "hideg" gyertyákról

V. Kotelnikov a Leningrádtól azt kérdezi, mit jelentenek a "hideg" és a "meleg" gyertyák, és hogyan viszonyulnak a fényerő nagyságához.

A gyújtógyertya alsó része a hengerben, amikor a motor működik, egy bizonyos hőmérsékletre melegszik, ami a működési módtól és a motortól és a gyertyától függ. Ez a hőmérséklet magasabb, annál nagyobb a tömörítési arány és a motor fordulatszáma, és vékonyabb és hosszabb a gyújtógyertya alsó kúpja, azaz annál rosszabb a hőelvezetés.

A szigetelő hőmérséklete 500 fok alatti hőmérsékleten letétbe helyeződik, ami megszakítja a gyújtást. Magasabb hőmérsékleten az égés ég, és a gyertya szigetelője öntisztító. Azonban, ha 800 fok felett hevít, a gyújtószikra gyújtja a munkadarabot, nem egy szikra, hanem egy gyertya piros-meleg szigetelője.

A "meleg" vagy "hideg" gyertya fogalmának gyakorlati alkalmazása relatív; csak a gyertya termikus tulajdonságainak a motor hõmérsékletére vonatkozó megfelelõségi fokát jelölik. Ha a gyújtás jelenik meg a motoron, a gyertya túl forró, és fordítva, a "hideg" gyertya az elektródákon és a szigetelőn lerakódik. Ugyanez a gyertya lehet "meleg" egy motorhoz és "hideg" egy másik számára. Ezenkívül egy gyertya, "hideg" a motor alacsony terhelésű üzemmódjához (vagy készenléti üzemmódjához), túlságosan forró lehet a folyamatos működéshez teljes teljesítmény mellett.

A gyertya termikus tulajdonságainak számszerűsítése a "hegesztési szám" fogalmát vezette be, amely (közvetve) jellemzi a hőelvezetés mértékét a gyertya szigetelő alsó kúpjából. A kalibrált szám azt az időtartamot (másodpercben) jelöli, amely után a nagy préselési arányú speciális vizsgálómotorra szerelt gyertya hőmérséklete olyan mértékben emelkedik, hogy elkezd villámgyújtást okozni. Következésképpen minél nagyobb a kaliber száma, annál jobb a hő eltávolítása a gyújtógyertya szigetelőtől és a motor erősebb hőmódjától.