A radioaktív bomlási folyamatban fellépő torzítás szabálya

Amikor radioaktív bomlás következik be, egyes elemek magjainak átalakulása másokba, amelyek engedelmeskednek az elmozdulás szabályának. E szabály szerint az α-bomlásra az A tömeg száma csökken 4-gyel, és a töltésszám Z 2 egységgel; a

-az A bomlása nem változik, a Z pedig 1-gyel növekszik; az 1. nukleusban a neutron protontá alakul; amikor β + bomlik, A nem változik, és Z csökken 1-gyel; a sejtmagban az egyik proton neutronvá alakul.

Az ilyen eltolás szimbolikus adatai a következők:

→+- egy (A-4) és egy töltési szám (Z-2) tömegszámú új elem magja alakult ki, azaz egy olyan elem magja, amely a 2. periódusos 2. táblázatban található az eredeti bal oldalán.

→+- a cZ új elem magja 1 nagyobb volt; az elem magja az időszakos táblázat következő cellájától.

→+- A cZ új elem magja 1 kisebb, vagyis kevesebb, mint 1. a periódusos táblázatban található kémiai elem magja 1 cella balra.

A bomlásból származó magok radioaktívak lehetnek. Ez vezet egy lánc vagy egy sor radioaktív átalakuláshoz.

Az elemek egymást követő transzformációinak láncolatát radioaktív családnak vagy radioaktív sorozatnak nevezik. A természetben 4 radioaktív sorozat vagy család van, amelynek őse urán, tórium és neptunum

Az urán-sorozat átalakításokat tartalmaz

legfeljebb, A tóriumsorozat átalakulásokból álllegfeljebb, Az aktiniumsorozat magába foglalja alegfeljebb, A neptunium sorozat magában foglalja alegfeljebb.

Mesterséges radioaktivitás. Nukleáris reakciók és védelmi törvények

A nukleáris reakciók során kapott izotópok radioaktivitását mesterségesnek nevezik. A nukleáris reakciókat az atommagok transzformációjának nevezzük, amelyet egymással vagy elemi részecskékkel való kölcsönhatásuk okoz. A nehéz magok (például,

) Spontán transzformációk ismeretesek, nevezik a mag maghasadásának, amelyben a magot két mag-fragmensre és 2-3 neutronra osztjuk. A törékeny magok radioaktívak.

A nukleáris reakciók során a következő védelmi törvényeket tartják szem előtt.

A teljes elektromos díj megőrzésének törvénye. A magreakciókba belépő magok és részecskék töltésének összege megegyezik a reakció végtermékeinek magjai és részecskéinek töltéseinek összegével.

A nukleonok számának megőrzésének törvénye. A nukleáris reakcióba lépő magok és részecskék tömegének összege megegyezik a reakció végtermékeinek tömegének számával.

Az energia megőrzésének törvénye.

A lendület megőrzésének törvénye.

A szögletes lendület megőrzésének törvénye.

A nukleáris reakció két lépésben folytatódik a következő séma szerint

ahol X a célmag, a a bombázó mag vagy részecske, C a közbenső gerjesztett mag (vegyületmag), Y a nukleusz a reakció végterméke, és b a képződött részecske. Az egyik első nukleáris reakciót Rutherford 1919-ben hajtotta végre. amikor nitrogént bombázunk

-részecskéket.

A nukleáris reakciófolyamat hatékonyságát hatékony σ keresztmetszet jellemzi

,

ahol N a transzformációk száma a cél 1 cm2-jében 1 s-ban;

N0 a bombázó részecskék száma 1 másodpercenként 1 cm2-enként;

nt a célmagok száma a terület cm 2-jében.

A mérési egység 1 barn = 10 -24 cm2.

Kapcsolódó cikkek

• Repülés Ciprusra - szabályok a gyermekek, poggyászok, állatok szállítására Cipruson történő légi szállítás során