Az ősi filozófia szakasza a fejlődés és a fejlődés

A filozófiai gondolat eredetének és fejlődésének első jelentős szakasza az ősi filozófia. Ősei az ősi görögök és rómaiak. Az Arsenal a gondolkodók az idő „eszközök” a tudás vékony spekulatív szemlélődés és a megfigyelés. Az ókori filozófusok voltak az elsők, akik az magunkat az örök kérdéseit érinti az ember: mi származik az egész környék, hogy a nem-lét, a világ egységének ellentmondások, szabadság és szükségszerűség, a születés és a halál, az ember sorsát, erkölcsi kötelessége, a szépség és fenség, bölcsesség, barátság, szeretet, boldogság, méltóság. Ezek a problémák ma is relevánsak. Az európai filozófiai gondolkodás megalapozásának és fejlődésének alapját az ősi filozófia szolgáltatta.

Az ókori filozófia fejlődésének időszakai

Tekintsük az ősi filozófia által megoldott főbb problémákat, a tudomány fejlődésének szakaszait.

Az ókori görög és római filozófiai gondolkodás kialakításánál feltételesen különböztethetünk meg négy fontos lépést.

Az első, pre-sátrausi periódus a VII-V századra esik. BC. Ezt az Eleatic és a Miletus iskolák, az Efézus Heraklitus, Pitagora és tanítványai, a Demokritus és a Leucypus tevékenysége képviseli. A természet törvényeinek, a világ és a kozmosz építésének kérdéseivel foglalkoztak. A pre-szatmári korszak jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hiszen éppen a korai ókori filozófia nagyban befolyásolta az ókori Görögország kultúrájának, közéletének és politikai életének fejlődését.

A második, klasszikus időszak (V-IV. Század) jellegzetessége a szofiszták megjelenése. Átgondolták figyelmüket a természet és a kozmosz emberi problémáktól, a logika alapjairól, és elősegítették a retorika mint tudomány fejlődését. A szofisták mellett a korai ősi filozófiát ebben az időszakban Arisztotelész, Szókratész, Platón, Protogor nevei képviselik. Ugyanakkor kezdődik a római filozófia, amelyben három fő irányt definiálnak: az epicureanizmus, a sztoicizmus és a szkepticizmus.

A IV. És II. Század közötti időszakban. e. az ősi filozófia a harmadik, a görög, fejlődési szakasz. Ebben az időben az első filozófiai rendszerek feltörekvőek, mély tartalom, új filozófiai iskolák alakulnak ki - epikuránok, akadémiai, perepathetikusok és mások. A hellenisztikus korszak képviselői az etikai problémák megoldásához és a moralizáláshoz vezetnek éppen akkor, amikor a görög kultúra hanyatlik. Az Epicurus, a Theophrastus és a Carneades nevek képviselik ezt a szakaszt a filozófia fejlődésében.

Korunk kezdetén (I-VI. Század) az ősi filozófia belép a végső fejlődési időszakába. Ebben az időben az ókori világ vezető szerepe Róma, amelynek hatása alatt Görögország. A római filozófia kialakulását nagyban befolyásolja a görög, különösen a görög színpad. A római filozófiában három fő irányzat alakul ki - epicureanizmus, sztoicizmus és szkepticizmus. Ezt az időszakot az ilyen filozófusok tevékenysége jellemzi, mint Arisztotelész, Szókratész, Protogorus, Platón.

A harmadik-negyedik század - az ókori filozófia új irányvonalának kialakulása és fejlődése - a neoplatonizmus, amelynek őse Platón volt. Elképzelései és nézetei nagyban befolyásolták a korai kereszténység filozófiáját és a középkor filozófiáját.

Így volt egy ősi filozófia, amelynek fejlődési fázisai érdekes ötleteket idéztek elő: a világban létező jelenségek és dolgok univerzális kapcsolatát, valamint a végtelen fejlődés eszméjét.

Abban az időben alakult ki episztemológiai tendenciák - a materializmus és az idealizmus. A Democritus lényegében materialista, azt sugallta, hogy az atom a legkisebb részecske. Ez az ötlet évszázadokon és évezredek előtt volt. Platón az idealista nézetekhez ragaszkodva az egyes dolgok és általános fogalmak dialektikus elméletét teremtette meg.

Az ősi idők filozófiája a társadalmi tudat önálló formáivá vált. Segítségével egy integrált kép alakult ki a világról. Az ókori filozófia lehetővé teszi számunkra, hogy nyomon kövessük az elméleti gondolat kialakulásának teljes útját, amely a nem szokványos és merész gondolatokkal teli. Sok olyan kérdés, amelyet az ókori görög és római filozófiai elmék próbáltak megoldani, nem veszítette el relevanciáját korunkban.

Az ősi filozófia szakasza a fejlődés és a fejlődés

Kapcsolódó cikkek