A finnekkel való interperszonális kommunikáció finomságai
Mit kell beszélnünk, és mi legyen jobb, hogy hallgassunk
A finn szabályok szerint nem érdemes megvitatni azokat, akik jelenleg hiányoznak. Az oroszok is szeretik a "pletykálást", nem értik meg, hogyan lehet bármit megbeszélni, csak magukról beszélni. A finn etikett szerint nem ajánlható a távollétében egy személy hibáztatása vagy dicsérete. A megbecsülés néha elfogadható.
Teljesen elfogadhatatlan hagyományos orosz "ez a szín nem felel meg neked." A Finn számára ez komoly sértés. Az oroszokkal ellentétben, akik gyakran beszélnek a problémáikról, a finn etikett nem teszi lehetővé ezt. Beszélgetnek a semleges vagy "jó" beszélgetésről, mindig optimisták, és minden helyzetben valami hasznosat tudnak maguknak.
Ne ossz meg problémákat a finnekkel
Az oroszok arra kérték, hogy segítséget kérjenek barátaiktól és ismerőseiktől, meséljenek egymással a problémáikról és a bánatukról, és Finnországban nem fogadják el őket, csak a magukra kell támaszkodniuk, nem pedig a barátokon vagy az államon. Ha egy Finnnal ismerősen beszélsz, akkor arra a következtetésre jut, hogy "egy orosz személy szeret panaszkodni". Úgy dönt, hogy gyenge vagy, mert a finn etika szerint elfogadhatatlan, hogy nyilvánosan fejezze ki tapasztalatait és elveszíti a szívét, előre kell tartania, hogy ne történjen meg.
A finnek nem annyira hidegebbek, mint a másik nemzet, csak kifejezik érzéseiket másképp. A finnek azonban "panaszkodhatnak" egy orosz ismeretségre, ha tudnak egy sajátos orosz kommunikációs módról. mert nem mindig akarsz elmondani az orvosnak. De nem engedik, hogy honfitársaikkal ilyen őszinteséget biztosítsanak.
Valami az ön személyes életéről vagy "hogyan vagy?"
A finnek számára fontos, hogy legyen "saját" területe, ahol senki sem jogosult belépni. Ebben az esetben az angol "privacy" kifejezés nagyon megfelelő. Az oroszok "magánéletének" lehetõvé teszi az agresszivitást, és nagyobb integritást jelent. Ezért a finnek "jól" válaszolnak arra a kérdésre, hogy "hogyan csinálod", az oroszoknak vagy a "semmit", vagy hogy mennyire rosszak.
Írás vagy tanácsadás a finnek számára rossz hang, és az oroszok gyakran gyakorolják. Ha télen Szentpéterváron a nagymama azt mondja a finn turistaknak, hogy melegebbre kell öltözni, akkor felháborodnak és azt hiszik, hogy meg van szidtak. A finnek úgy vélik, hogy a tanácsot csak a felnőttek kérik, és nem az egyének. de csak azokat, akik beavatkoznak valaki más személyes életébe. Az oroszok viszont úgy gondolják, hogy az első a tisztelet, a második pedig a jóindulatú hozzáállás.
A finnek igyekeznek nem kritikusan beszélni, ezért úgy gondolják, hogy az oroszok bókot kapnak, amikor valamit értékelnek.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha a finnek folytatják az együttműködést, ez magában foglalja a dicséretüket, mert az együttműködés minden veszekedés nélkül megszűnik, ha valami rosszul jár. Az oroszok gyakran bírálják, bírálják, úgy vélik, hogy nem érdekesek, ha nem reagálnak. Ezért az oroszok számára nehéz lehet Finnországban is alkalmazkodni, kifelé "csöndben", úgy tűnik, hogy õket elidegenedéssel és közönyösségükkel kezelik. A finnek nehezen kezelik az oroszokat is, akik időnként "érintetlenek" és "durva "ek.
Helyesség és hazugság
A finneket egyértelműen és konkrétan fejezik ki, más emberek kijelentéseit szó szerint, csak a kényes helyzetekben észlelik, és lehetővé teszik a tippeket.
Ha az orosz azt mondja, hogy nincs pénzük, a finnek megértik, hogy nincs pénzük. bár a tárgyaló fél azt jelenti, hogy a pénz nem elegendő. Ezért a finnek csalónak érzik magukat, amikor megértik, hogy az orosznak még van pénzük. és azt mondják, hogy az oroszok folyamatosan alábecsülik vagy eltúlozzák.
Az orosz azt mondja, hogy az elmúlt néhány évben családja elszegényedett, a finnek őszintén nem értik ezt, mert az orosz nem áll ki kinyújtott kezével. Nem a túlzás és a hazugságok, hanem a különböző kifejezésmódok. Ezt mindkét félnek figyelembe kell vennie.
Az oroszok folyamatosan magukra és másokra hivatkoznak, mint "bolondok", amelyeket a finnek nyilvános önellátásként érzékelnek, mert soha nem mondják magukról "mi bolond vagyok".
Kevés az oroszok "beadhatják magukat", mert nem tanítják ezt. Angolul, az orosz nyelvtől eltérően, a "prezentáció" kifejezés. Az oroszok soha nem dicsérik magukat, amikor munkába vagy új emberekhez megismerkednek. hisz ez a hírszerzés, az indiszkréció és a hiúság hiánya. A finnek tudják, hogyan kell beszélni magukról, megmutatni mindazt, amit a társadalomban tiszteletben tartanak, és hasznos eredményeket és tulajdonságokat.
Amit az oroszok és a finnek nem beszélnek
A finnek úgy vélik, hogy a verbositás azt jelenti, hogy egy személy egyszerűen nem tudja, hogyan kell beszélni, hogy az igazság részben, így képesek csendben maradni. A finn kommunikációs kultúrában különleges helyet kap a csend és a szünet. Tehát miért nem hallgatnak a finnek? Olyan mély érzelmek vannak, hogy szavakkal nem tudnak kifejezni, vagy csak nem mondanak semmit? Érdekes kérdés. Az oroszok folytathatják azt a kifejezést, amelyet a beszélgető partner elkezdett hallgatni. És a finnek azt hiszik, hogy csak megszakítják, és nem akarnak hallgatni.
A peremmel való kommunikáció során először meg kell győződnie arról, hogy mindent elmondott, amit csak akart, és csak azt követően, lassan, nem csörögjön, beszéljen valami sajátjától. Az oroszok mindig megpróbálják megtörni a csendet, amely egy beszélgetés vagy egy közös vacsora során keletkezik, kellemetlen érzést kelt tőle, és legalább beszél valamit.
A finnek csend és szünet is kapcsolódnak, mert számukra a szünet gyakran olyan fontos, mint a szavak. Finnországban nehezebb, mint mondani valamit egy idegennek Oroszországban, hogy ő ne gondolja, hogy az ő személyes területe támad. Azonban mindkét kultúrában van egy kis beszéd a sorban, vagy leállt, például "hideg ma" - "igen, a hideg tavasz kiderült". Csak Oroszországban kérheti az idegeneket egy ilyen személyes kérdésre, mint például: "hol töltötte nyaralását?". Az oroszok eredendően dialogikusak, úgy érzik, hogy szükség van egy világ panorámájára.