Hidratált mész
A mészhidrát (toló, mártott mész), amelynek képlete Ca (OH) 2, nem igényel különleges tárolási körülményeket. Az anyag szabadon tartható. Csak a lombkorona szükséges a csapadék megóvása érdekében.

Ha a mészhidrátot zárt térben állítják elő, és a vízgőz nem távolítható el egyszerre, a folyamat teljes lesz, és kevésbé folyékony. A víz mennyiségét azonban hozzá kell közelíteni az elméletileg szükséges mennyiséghez.
H2O-val való érintkezéskor elkezdi elnyelni a "kipelka" (amelyből a mész készült). A folyamat során a nyersanyag felszaporodik, és fokozatosan feloldódik a legkisebb porra. Ebben az esetben nagy mennyiségű hő keletkezik.
A mész tisztább, annál teljesebben és gyorsabban összeesik a vakolat folyamatában. Ennek eredményeképpen a pisztráng por nagyobb és nyers. A hidratált mész mennyisége három-három és félszer nagyobb, mint a nyersanyag. Ez a növekedés meglehetősen sok erővel megy végbe. Ezt a tényezőt például a kövek megosztására használják. Meg kell azonban mondani, hogy ilyen erős növekedés válik lehetővé az anyag fellazulásának köszönhetően, vagyis a pórusok teljes térfogata nagyobb lesz.

Egy másik módszer, gazdaságilag kevésbé előnyös és ezért kevésbé általánosan használt, a vízbe merítés módja. A darabok "kipelki" ebben az esetben tedd kosarak (vas vagy szőtt fűzfa gallyak) és leengedt H2O. A nyersanyagokat addig tartsa, amíg a víz fehérbe nem kezd. Meg kell mondani, hogy ez a módszer nagyon nehézkes.

A hígított mész vízben kevéssé oldódik. A homok- és mészta tészta összekeverésénél megoldást nyerhetünk, amelyet széles körben használnak a kikészítésnél, különösen a vakolásnál, a munkáknál.
