Motiváció és ösztönzők az irányítási rendszerben - stadopedia
Motiváció - egy személy külső vagy belső motivációja a munkához, valamint az ő kezdeményezése, ösztönzése. A motiváció funkciójának lényege a vezetés függvényében csökken annak biztosítására, hogy a szervezet munkatársai hatékonyan és minőségileg teljesítsék feladataikat érdekeikkel és kialakított terveikkel összhangban.
Szükség van egy olyan tudatos hiányára, ami motivációs tevékenységet okoz. Az elsődleges igényeket genetikailag lefektetik, és a másodlagos igényeket a megismerés és az élettapasztalat kialakítása során fejlesztik.
A motívum meg van értve: szükségletek, az igény kielégítése (vagy cél), motiváció, szándék, stabil tulajdonságok, állapot, megfogalmazás, elégedettség.
Motívumok típusa - belső és külső, anyagi és nem anyagi.
A motivációs folyamat szakaszai: 1. A szükségletek tudatosítása (érdekképviselet); 2. Keresse meg az igények kielégítésének módjait; 3. az igények kielégítésére irányuló cselekvési célok meghatározása; 4. Az igények kielégítésére szolgáló eljárások végrehajtása; 5. jutalmat kap az elvégzett tevékenységekért; 6. A tudatos szükségletek kielégítése (érdekek).
A munka motivációjának elméletei két csoportra oszthatók:
1. Anyagi motiváció: a munkavállalók objektív érdekére fókuszál az anyagi juttatások megszerzésében, amelyek növelik jólétüket. A motivációs tevékenységek közvetlen motívumokon vagy közvetetten alapulhatnak, megkönnyítve a közvetlen befogadást.
Alap formák: bérek, nyereség, juttatások, kifizetések, bónuszok, érdeklődés, stb.
A motiváció céltudatosan befolyásolja a személyzet viselkedését azáltal, hogy befolyásolja életművének feltételeit, a motívumok vezetésével.
Az ösztönzők olyan befolyást gyakorolnak, amelyek meghatározzák a cselekvést. motívumok.
A problémamegoldás taktikájának ösztönzése a munkavállaló értékorientációinak és érdekeinek tényleges struktúrájára való orientáció, a rendelkezésre álló munkaerő potenciáljának teljesebb megvalósítása. A motivációs mechanizmusok célja a meglévő helyzet megváltoztatása és a megoldás ösztönzése.
Ez a két mechanizmus kiegészíti egymást, de ha különállóan járnak el, negatív eredményhez vezet.
A munkavállalók munkaerő-viselkedésének ellenőrzésére irányuló ösztönzés a munkatársak magatartásának célzott befolyásolásával áll életaktivitási körülményeinek befolyásolásával, tevékenységének mozgatórugói segítségével. A szó szélesebb értelemben a stimuláció egy követelményrendszer és a megfelelő ösztönzési és büntetési rendszer.