Absztrakt képzelet
Az elképzelés az emberi psziché különleges formája, amely a mentális folyamatok többi részétől elszakadva, ugyanakkor az észlelés, a gondolkodás és a memória közötti köztes helyzetet foglalja el.
A mentális folyamat ilyen formája abban rejlik, hogy a képzelet valószínűleg csak az emberre jellemző, és furcsa kapcsolatban áll a szervezet aktivitásával, ugyanakkor a mentális folyamatok és állapotok legpompásabb formájaként. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a pszichés eszményi és titokzatos jellege nem a megnyilvánulásban, hanem a képzeletben nyilvánul meg. Feltételezhető, hogy ez a képzelőerő, a ponit akarata és magyarázata volt, felhívta a figyelmet az ókor pszichikai jelenségeire, támogatta és folyamatosan ösztönzi napjainkban.
Azonban a képzelet jelensége napjainkban titokzatos marad. Az emberiség még mindig szinte teljesen tisztában van a képzelőerő mechanizmusával, beleértve annak anatómiai és élettani alapjait is. Az a kérdés, hogy hol található a képzelőerő az ember agyában, milyen idegrendszeri struktúrákkal, amelyekről tudjuk, a mai napig összekapcsolódott. Legalább ennél sokkal kevesebbet mondhatunk, mint például az érzéseket, az észlelést, a figyelmet és a memóriát, amelyet megfelelően tanulmányoztunk.
1. A képzelet lényege és típusa
Az elképzelés hatalmas szerepet játszik az emberi életben. A képzeletnek köszönhetően egy személy teremt, intelligensen tervezi és kezeli tevékenységét. Az emberi anyagi és spirituális kultúra szinte az emberek képzelőereje és kreativitása. A képzelet is nagy jelentőséggel bír az ember fajként való fejlődéséhez és tökéletesítéséhez. Olyan embert vesz igénybe, aki a létezésén kívül van, emlékezteti a múltra, megnyitja a jövőt.
Az elképzelés képes egy hiányzó vagy tényleg nem létező tárgy reprezentációjára, az elmeben tartására és a mentális manipulációra.
A gazdag képzeletnek köszönhetően a személy különböző időpontokban "élhet", amelyet egyetlen más teremtmény sem engedheti meg magának. A múlt emlékezetes képeken rögzül, önkényesen feltámasztva az akarat erőfeszítésével, a jövő pedig álmokban és fantáziákban jelenik meg.
Az elképzelés a legfontosabb vizuális-figuratív gondolkodás, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy egy helyzetben navigáljon és megoldja a problémákat a gyakorlati intézkedések közvetlen beavatkozása nélkül. Nagyrészt segít neki abban az életesetben, amikor a gyakorlati cselekvések lehetetlenek vagy nehézek vagy egyszerűen nem praktikusak vagy nem kívánatosak.
A felfogás, amely a folyamat fogadására és feldolgozására személy más olyan információ jutott be az agyba az érzékek, és amely kiegészíti a kialakulását a kép, a képzelet különbözik, hogy a képek nem mindig felelnek meg a valóságnak, azok elemeit a fantázia és a fikció. Ha a képzelet elgondolkodik az elmeben, az ilyen képeket, amelyekkel semmi vagy semmi nem felel meg a valóságban, fantázianévnek hívják. Ha ezenkívül a képzelet a jövőre irányul, álomnak nevezik.
A képzelet négy fő típusból állhat (1. ábra):
1. ábra A képzelet fő típusai
- Az aktív fantáziát az jellemzi, hogy felhasználásával az ember önként létrehozza a megfelelő képeket a saját akaratában.
- A passzív képzelet abban áll, hogy képei spontán módon, az ember akarata és vágya mellett merülnek fel.
- A termelékeny képzelőerő különbözteti meg azt a tényt, hogy a valóságot tudatosan építik az ember, és nem csupán mechanikusan másolják vagy újjáalakulnak. Ebben a képben ez a valóság kreatívan átalakul.
- Reprodukáló képzelet - ha használjuk, a feladat a valóság reprodukálása, ahogy van, és bár itt van egy fantázia elem is, ez a képzelet jobban hasonlít a felfogásra vagy a memóriára, mint a kreativitás.
A művészetben bármely irányú forrás csak élet lehet, hanem a fantázia elsődleges alapja. Azonban a fantázia nem képes feltalálni valamit, amit az ember nem tudna. Ebben a tekintetben, hogy ez a valóság egyre fontosabb sor kreatív művészeti mesterek, akiknek alkotói fantázia már nem felel meg a reális, és az annál természetesebb úton a képzelet. De ez a valóság átengedjük produktív képzelet alkotók, vannak új megépítésének módja, a fény, a szín, a töltés műveik rezgés levegő (impresszionizmus), igénybe egy pontot képobjektumokat (pointillizmus a festészet és a zene), bővíti a tárgyi világ geometriai formák ( Kubizmus), és így tovább.
Ezért a képzőművészi képzelőerővel találkozunk olyan esetekben is, amikor a művész nem szereti a valóság újjászületését a művész reális módszerével. A világ fantasmagoria, irracionális képzelet, amelyen túl eléggé nyilvánvaló valóság. Például a gyümölcs a képzelet új Mikhail Bulgakov „Mester és Margarita” által Arkagyij és Borisz Sztrugackij-fi és mások. Fellebbezés ilyen szokatlan és sajátos módon lehetővé teszi számunkra, hogy erősítse az értelmi, érzelmi és erkölcsi értelemben a művészet az emberekre.
alkotói folyamat a művészetben leggyakrabban társított aktív képzelet: mielőtt elfog bármilyen képet papírra, vászonra, vagy egy darab nyomtatott zene, az alkotó hozza létre a fejedben, hogy ehhez a tudatos akarati erőfeszítéseket. Gyakran egy aktív képzelőerő megragadja az alkotót, hogy elveszti kapcsolata idejével, az ő "én", hozzászokva az általa létrehozott képhez. Sok bizonyíték erre a szakirodalomban.
Ritkábban a kreatív folyamat impulzusa passzív elképzeléssé válik, hiszen a művészi képek akaratától függetlenül spontán, gyakran az agyának tudat alatti munkájának terméke, amely magától elrejtve. Mindazonáltal a szakirodalomban leírt kreatív folyamat megfigyelései lehetővé teszik a passzív képzelőerő szerepét a művészi alkotásban. Így Franz Kafka kivételes szerepet szentelt munkájába az álmokba, és lenyűgözte őket fantasztikusan komor műveiben.
Az emberi képzelet munkája nem korlátozódik az irodalomra és a művészetre. Nem kevésbé, a kreativitás tudományos, technikai és egyéb formáiban nyilvánul meg. Mindezekben az esetekben a fantázia mint képzelet formája pozitív szerepet játszik.
De vannak másfajta képzelet - álmok, hallucinációk, álmok és álmok. Az álmok a passzív és akaratlan formáknak tulajdoníthatók. Igaz szerepük az emberi életben még nem született meg, bár ismeretes, hogy sok olyan létfontosságú igény van megtalálható egy ember álmaiból, amely számos okból nem valósítható meg a való életben.
A hallucinációk fantasztikus vízióknak hívják őket, amelyek láthatóan szinte nincsenek kapcsolatban a környező valósággal. Általában a hallucinációk a pszichés valamilyen zavarának vagy a test munkájának eredménye, és sok fájdalmas körülményt kísérnek.
Az álmok, a hallucinációktól eltérően, egy teljesen normális mentális állapot, amely a vágyhoz kötődő fantázia, gyakran egy kissé idealizált jövő.
Az álom egy álomban különbözik attól, hogy kissé reálisabb és a valósághoz kapcsolódik, vagyis elvileg megvalósítható. Az álmok és az álmok egy személynek nagy részét veszi igénybe, különösen az ifjúságban. A legtöbb ember számára az álmok kellemes gondolatok a jövőről. Vannak, akik zavaró víziói is vannak, amelyek a szorongás, a bűntudat és az agresszió érzését keltik.
2. A képzelet funkciói és fejlődése
Az emberi elme nem lehet inaktív, ezért annyira álmodnak. Az emberi agy még akkor is működik, ha új információ nem kerül be, amikor nem oldja meg a problémákat. Ebben a pillanatban kezdődik a képzelet. Megállapítható, hogy egy akaratos személy nem képes megállítani a gondolatok áramlását, megállítani a képzeletet.
Az emberi tevékenység folyamatában a képzelet számos sajátos funkciót (2. Ábra) végez, amelyek közül az első a valóság ábrázolásából áll, és képessé teszi őket a problémák megoldására. A képzelet e funkciója a gondolkodáshoz kapcsolódik, és benne van benne szervesen.
A képzelet második funkciója az érzelmi állapotok szabályozására szolgál. A képzelőereje révén az ember képes legalább részben kielégíteni sok szükségletet, hogy eltávolítsa az általuk generált feszültséget. Ezt a létfontosságú funkciót különösen hangsúlyozza és fejleszti a pszichológia olyan irányában, mint a pszichoanalízis.
A képzelet harmadik feladata a kognitív folyamatok és az emberi államok önkényes szabályozásában való részvétele. A szakképzett képek segítségével az ember figyelni tud a szükséges eseményekre, képeken keresztül megkapja a lehetőséget az érzékelés, emlékek és kijelentések irányítására.
A képzelet negyedik funkciója egy belső cselekvési terv kialakítása. azaz az a képesség, hogy az elmében végezze őket, manipulálva a képeket.
A képzelet ötödik funkciója a tervezés és a programozás. az ilyen programok összeállítása, helyességének értékelése, végrehajtási folyamat.
A képzelet segítségével egy személy képes irányítani a szervezet számos pszicho-fiziológiai állapotát, alkalmazkodni a következő tevékenységhez. Ismert bizonyíték arra, hogy használja a fantáziáját, pusztán erős akaratú ember hatással lehet a szerves folyamatok: megváltoztatni a ritmust a légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet, stb Ezek a tények képezik az auto-képzés alapját. széles körben használják az önszabályozást.
2. kép A képzelet külön funkciói
A speciális gyakorlatok és technikák segítségével képesek a képzelőerő fejlesztésére. A kreatív munkákban - tudomány, irodalom, művészet, mérnök stb. a képzelet fejlődése természetesen az ilyen tevékenységek alkalmazásában is megmutatkozik. Az autogén tréning a kívánt eredmény érhető el a speciális gyakorlatok rendszere, amelyek középpontjában a tény, hogy egy akaraterővel, hogy megtanulják, hogyan kell pihenni egyes izomcsoportok, mint például az izmok, a karok, a lábak, fej, törzs, önkényesen növelni vagy csökkenteni a nyomást, a testhőmérséklet, hogy erre a gyakorlat, hogy a képzelet meleg, hideg.
következtetés
Összefoglalva ezt az ellenőrzési munkát ki kell emelni, hogy a képzelet a fő hajtóereje az emberi kreatív folyamat, és nagy szerepet játszik az életében. Ez azért van, mert az összes létfontosságú funkció bizonyos mértékig összefüggő kreativitás, kezdve az otthoni főzés létrehozásához irodalmi alkotások, találmányok. Kreatív megközelítés nélkül nehéz megoldani a problémát, ezért kreatív képességeket kell kifejleszteni a korai gyermekkorban lévő személyben.
A legfontosabb szerepe a fejlődést a kreatív képességek a gyermek tartozik az első helyen, a szülei, akik nem veszít időt, és vegyen részt a gyermek folyamatosan.
Az oktatási intézmények is kulcsszerepet játszanak egy személy képzelőerejének és kreatív képességeinek fejlesztésében. Arról, hogyan szakmai tanárok és professzorok a munkájukat is, és szórakoztató a gyermek kidolgozott képzési program függ a fejlettségi szintjét az egyes gyermek, és végső soron az egész emberi potenciál az állam.