Kiskereskedelmi vállalkozások specializálódása és tipizálása
A lakossági üzletág specializálódása és tipizálása a kiskereskedelmi hálózat megrendelésének egyik fő iránya. Lehetővé teszik a kereskedelem anyagi és technikai alapjainak hatékonyabb felhasználását, racionálisan az áruellátást, a kereslet tanulmányozását és a közszolgáltatások minőségének javítását.
A kiskereskedelmi vállalkozások szakosodása számos jellemző szerint szétválasztja egymástól, a legfontosabb az értékesített termékválaszték.
Ezen az alapon minden üzlet három csoportba osztható:
Az áruházak termékkínálata nagyszámú különböző élelmiszercsoportot és (vagy) nem élelmiszeripari termékeket foglal magában. Szaküzletünk ügyfelek termékek bármelyike termékcsoport (ruházat, textília, nem-alkoholos italok), vagy lehetnek képviselők egy része termékcsoport (férfi öltöny, az ágynemű, ásványvíz).
A nem szakosodott boltok közbenső helyet foglalnak el az univerzális és a szakosodott egyetemek között, mivel azok nem olyan szélesek, mint az előbbiek, és nem olyan keskenyek, mint az utóbbiak. Emellett a nem szakosodott üzletek közé tartoznak olyan áruk is, amelyek az ügyfelek számára kombinált és vegyes termékválasztékot kínálnak.
Az üzletekben a kombinált termékek köre által képviselt több árucsoportok, egyesült egy fogyasztó komplex (Termékek a gyermekek, nők, férfiak, fiatalok, veterán) sem egyöntetű a kereslet (diétás termékek, bébiételek, háztartási szolgáltatások, ajándékok). Az egyesített stack is tartalmazhatnak, így, akik pedig elvégzi az áruforgalom, nem hány (kettő vagy három) csoportokat közös igény (rövidáru - illatok - kötögetni, karórák - ékszerek, hús - hal).
A vegyes készletű áruházakban mind az élelmiszerek, mind a nem élelmiszer jellegű termékek képviseltetik magukat.
Meg kell jegyezni, hogy a specializáció legelterjedtebb alkalmazása olyan városokban volt, ahol a kiskereskedelmi vállalkozások koncentrációja magasabb, mint a vidéki területeken.
A specializáció megoszlását az élelmiszerek és a nem élelmiszer termékek vásárlásának gyakorisága befolyásolja. Így a legtöbb élelmiszertermék a napi kereslet alapanyaga. Élelmiszerboltok látogatása során az ügyfelek hajlamosak komplex vásárlásra (kenyér, tej, hús, zöldség stb.). Ezért fontos, hogy ezeket a készleteket is található, közel az ügyfelek, és bemutatták, hogy minden csoport a kereslet az áruk. Szakboltokban is vezet töredezettsége a kereskedelmi hálózat, t. E. A távolságukat a fogyasztók, ami csökkenéséhez üzlethelyiség, kényelmetlenséget a vásárlók, mert az kell, hogy részt vegyen nem-hány üzletek végre komplex vásárlást.
Kevésbé, ezek a hiányosságok a nem élelmiszerüzletek szakosodásában nyilvánulnak meg. Ez elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a legtöbb nem élelmiszeripari terméket több héten át több évig vásárolják. Ezért az ilyen boltok területi távolsága nem játszik nagy szerepet. A kistelepüléseken azonban ajánlatos univerzális nem élelmiszerüzleteket vagy fogyasztói komplexumok értékesítésére szakosodott üzleteket elhelyezni, így a vevők csökkenthetik a vásárláshoz szükséges időt.
A kiskereskedelmi hálózat szakosodásának szintjét a következő képlet határozza meg:
hol van a szakosodási arány?
- a faluban vagy körzetben található szaküzletek száma;
- boltok száma a faluban vagy a kerületben.
A specializáció szintjének kiszámításához más módok is meghatározhatók: a szaküzletek kiskereskedelmi területének aránya az összes üzlet kiskereskedelmi területéhez, valamint a szaküzlet kiskereskedelmi forgalmának aránya az összes üzlet kiskereskedelmi forgalomában.
A kiskereskedelmi hálózat specializálódásával a gépelés szorosan összefügg, amelynek célja a sokféle áruház típusának felszámolása.
A tipizálás egy olyan rendszer, amelynek célja a racionális raktárkészletek kiválasztása, amelyek költséghatékonyak és a lakosság számára magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Ugyanakkor a már meglévő üzletek típusának kiválasztásával együtt új, technikailag fejlett típusokat fejlesztenek ki.
A gépelés használata csökkenti a költségeket, és lerövidíti az üzletek építését és felújítását a szabványos minták használatával. Hozzájárul továbbá a kiskereskedelmi hálózat racionálisabb kezeléséhez, mivel lehetővé teszi szabványos megoldások használatát az áruk szervezéséhez, a választék kialakításához, a kereskedelmi berendezések kiválasztásához és a munka racionális szervezéséhez.
A vállalkozás típusának meghatározásakor figyelembe veszik a következő jellemzőket:
• értékesített áruk;
• az értékesítési terület nagysága;
• áruk értékesítésének módszerei.
A legelterjedtebb kiskereskedelmi vállalkozások jellemzőit a táblázat tartalmazza. 2.