3 Beszéd és az agy
A gondolkodás az agy. Mivel a gondolkodás a nyelvhez kapcsolódik, az agy "földrajza" nagy érdeklődést mutat annak felderítésében, hogy melyik övezet felelős az emberi beszédért.
Az agykéreg funkcionális aszimmetriája. Az agy bal és jobb féltekén különböző szakterületek vannak, azaz különböző funkciók, amelyek az agykéreg funkcionális aszimmetriájaként definiálhatók.
A bal féltekén a beszéd félgömbje, a beszéd, a kapcsolódás, az elvont, a logikai gondolkodás és az absztrakt szókincs felelős. Ez irányítja a jobb kezét. A lefties rendszerint fordítva van, de a legtöbb balkezes ember esetében a beszédzónák a bal féltekén, a bal féltekén, mindkettőben, vagy a jobb oldalon vannak. Ez a verbális félgömb mindig domináns, elsősorban a bal féltekét és az egész testet szabályozza. Ezt jellemzi az energia, a lelkesedés, az optimizmus.
A jobb félgömb vizuális-figuratív, konkrét gondolkodással társul, a szavak objektív jelentéseivel. Ez a félgömb nemverbális, felelős a térbeli észlelésért, az ellenőrző gesztusokért (de elismeri a süketek algák nyelvét, amelyet általában hagynak). Ez az intuíció forrása. Pesszimista. Meg tudja különböztetni az emberek hangját, a hangszórók padlóját, az intonációt, a dallamot, a ritmust, a szavak és mondatok stresszét. De még a bal féltekének károsodása után is a jog megkülönböztetheti a főneveket, a számokat és a dalokat.
A bal agyfélteke sérülése komolyabb, patológiához vezet, és a jobb észlelhető eltérések károsodásával kevesebb. Például M. Ravel zeneszerző 1937-ben bekövetkezett balesete után, amikor bal oldali féltekét megsérült, zenét hallgathatott, de többé nem tudta írni.
Meg kell jegyezni, hogy a nőknél mindkét félgömb kisebb mértékben különbözik a férfiaknál. A bal félteke betegségei kevésbé sértik őket.
Bal félteke és afázia
A kutatók azt találták, hogy a különböző emberi beszédkészségek az agykéreg egyes területeihez kapcsolódnak, elsősorban a bal féltekén, mivel ezeknek a zónáknak a léziói afáziahoz vezetnek (Luria osztályozása).
A motoros afázia a gondolatok szóbeli kifejező képességének elvesztése. Ez összefügg az agyi precentrális gyrusban található motorzónának a sérülésével.
Szenzoros afázia (Afasia Wernicke) - a beszédértés képességének elvesztése. Ez összefügg az érzékszervi zóna vereségével, amely az agy posztcentrális gyrusában található.
A dinamikus afázia a koherens beszéd képességének elvesztése. Ez összefügg a bal félteke frontális lebenyei elváltozásával.
A szemantikai afázia az a képesség, hogy megtalálja a helyes szavakat az objektumok számára, és nem képes komplex kijelentéseket készíteni. Az agyi parietális-temporális lebenyek vereségével jár.
Homunculus. Homunculus (a latin homunculusról - "kis ember") - ez egy személy hagyományos rajza, amely az agykéreg érzékelő és motoros területeit mutatja be, egy személy különböző részeit. A homunculus több mint egyharmada egy személy beszédéhez kapcsolódik, ami hangsúlyozza a nyelv szerepét az emberek életében. Az állatoknak más homunculi is van.
Broca zónája a XIX. Század francia tudósa nevét viseli, aki megnyitotta ezt a zónát, amelynek neve Paul Broca. Az alsó (harmadik) elülső gyrus hátsó részén található. Ezt a zónát egy személy szóbeli beszéde szabályozza.
Broca afázisa nehézségekbe ütközik a szavak kiejtésében (motoros afázia), de a beszéd, az olvasás és az írás megértése nem sérül. A beteg tisztában van a hibájával.
A Wernicke Zóna a XIX. Század német tudósa nevét viseli, aki megnyitotta ezt a zónát, Karl Wernicke néven. Az első időszaki gíruszban található. Ez a zóna szabályozza az ember beszédének megértését.
Apháziával Wernicke beszédfelismerését súlyosan zavarja, a beteg normálisan hangzik, a beszéd folyékony, de furcsa és értelmetlen; sok benne létező szó létezik. A nyelvtani formák megmaradnak, de az olvasást és az írást megsértik (agra és alexia). Általában a beteg nem veszi észre beszédének értelmét.
A sötét occipital zóna felelős a logikai és nyelvtani összefüggésekért és a mondat grammatikai helyességéért. Az afázia más zónák vereségének következtében a beteg egyformán észleli például a pontot és a felhőt.
Bizonyos tanulmányok szerint az agy elülső része felelős a mondatok szavak összekapcsolásáért (szintagmatika), a hátsó rész pedig az asszociatív kapcsolatokhoz (paradigmatika). Meg kell jegyezni, hogy az agyterületek és funkcióik nem abszolút értékek. Vannak, akiknek teljesen normális eltérései vannak, betegségek és sérülések esetén néha az agy más tartalék területei is az érintett területek szerepét töltik be.