Munkanélküliség és foglalkoztatáspolitika
Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
A termelési tényezők közül a piacgazdaságban való vásárlás és értékesítés egy speciális tárgya a munkaerő. A vállalkozások részéről a kereslet és az eladók általi kínálat kölcsönhatása a munkaerőpiacon történik. A munkaerőpiac szerkezete a kínálat és a kereslet kialakulásának jellegétől, valamint az eladók és vevők azon képességétől függ, hogy befolyásolják a munka árait. Így például versenyképes piacon az ár az egyes eladóktól és vásárlótól függetlenül alakul. Más feltételek mellett a munkaerő keresletének volumene és ára is függetlenül meghatározható a vevő és / vagy az eladó között.
A piacgazdaság bizonytalan jellemzői a munkanélküliség.
Ebből a képletből következik, hogy a természeti munkanélküliség növekedése a foglalkoztatottak számának növekedésével jár, és a foglalkoztatottak arányának növekedésével csökken.
A reálgazdaságban a munkanélküliség tényleges szintje általában nem egyenlő a természeti munkanélküliség szintjével, meghaladja a recesszió idején, és a gazdasági növekedés során alacsonyabbnak bizonyul. A munkanélküliség tényleges szintje ingadozik, ami meghatározza a ciklikus munkanélküliség nagyságát. Így a ciklikus munkanélküliség szintje megegyezik a tényleges és a természeti munkanélküliség szintje közötti különbséggel.
A ciklikus munkanélküliség szintje - a tényleges munkanélküliség szintje = a természeti munkanélküliség szintje
A ciklikus munkanélküliség miatt a termelési kapacitást nem használják ki teljes mértékben, és a GDP értéke alacsonyabb, mint a teljes foglalkoztatottság feltétele. A teljes foglalkoztatottságú, esetleg a GDP ciklikus munkanélküliségével ténylegesen elért potenciálisan megfizethető GDP közötti különbség a GDP-különbség.
A ciklikus munkanélküliség és a GDP lebontása között stabil kapcsolat áll fenn, amit A. Oaken empirikusan fedezett fel. Oaken törvénye a munkanélküliségi ráta és a bruttó hazai termék közötti kapcsolatot fejezi ki. Ha a tényleges munkanélküliségi ráta 1% -kal meghaladja a természetes szintet, akkor a GDP-hiány körülbelül 2,5% lesz. Ez az arány (1: 2,5) lehetővé teszi a munkanélküliség bármely szintjéhez kapcsolódó abszolút veszteség kiszámítását. Például 9,5% -os munkanélküliségi ráta és 6% -os természetes szintje esetén a bruttó hazai termék 8,75% (9,5-6) x 2,5 = 8,75 /. Ha ebben az évben a munkanélküliségi ráta nem volt alacsonyabb, mint a természetes, a GDP 8,75% -kal több lenne, mint a tényleges.
Az állam foglalkozik a foglalkoztatás és a munkanélküliség problémáival a piacgazdaságban. Foglalkoztatáspolitikájának alapja a munkaerőpiac szabályozása. Az ilyen szabályozás a gazdasági, törvényhozási, szervezési és igazgatási intézkedések egész sorával valósul meg, amelyek célja a teljes foglalkoztatottság elérése és a magas termelési hatékonyság.
Az állami foglalkoztatáspolitika fő módja a munkanélküliség csökkentése.
· A következő intézkedéseket foglalják magukban:
o a foglalkoztatás növekedésének ösztönzése;
o a munkahelyek számának növelése a gazdaság közszférájában;
o a személyzet képzése és átképzése;
o A munkaerő bérbeadása.
· A foglalkoztatás szabályozásának több funkciója a munkaerő-csere. hogy:
o nyilvántartásba venni a munkanélkülieket, ha ezek a személyek betartják a "munkanélküliek" statútumát,
o nyilvántartást és bejegyzéseket a különböző tulajdoni formákkal rendelkező vállalkozásoknál,
o munkát keresnek,
o tanulmányozza a munkaerő iránti keresletet és kínálatát,
o tájékoztatást nyújt a foglalkoztatásról minden érkezőknek,
o munkanélküli ellátások fizetése.
A munkaerőpiacra gyakorolt közvetlen hatások mellett az állam közvetett módszereket alkalmaz, beleértve az adózást, a monetáris és az amortizációs politikákat is, amint azt a korábbi témákban tárgyaltuk.