Vladimir vladimirovich Nabokov ez az, amit Vladimir Vladimirovich Nabokov meghatározása
Nabokov, Vladimir Vladimirovich
Kiváló orosz. és Amer. prózaíró, költő, fordító és tudományos-irodalmi kritikus és entomológus, híres produk. más műfajok; az egyik klasszikus Rus. emigráns és amer. a XX. században. A nemzetség. St. Petersburg (a fia és unokája kiemelkedő politi. számok, illetve az igazságügy-miniszter és az egyik vezetője a kadett) végzett Tenishev uch-School vándoroltak ki Oroszország 1919-ben az Egyesült Királyságban a Cambridge-i Egyetemen (tanult szláv és a román nyelv. és lit-ry, valamint entomológia); élt Németországban, Franciaországban, angolul tanulva. és francia. tenisz, sakkproblémák és keresztrejtvények készítése. 1940-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol tanított. munkát (a entomológiában), amelyet a Cornell Egyetemen tanít Ithaca-ban (New York); 1959 óta Svájcban él, ahol meghalt. Megjelent az 1910-es évek óta. gyorsan átszállva az oroszok első soraiba. emigráns irodalom (pszeudo V.Syrin alatt); az Egyesült Államokban kezdett írni angolul. lang. pl. saját termékeket. egyik nyelvről a másikra.
N. az orosz nyelv szakértőjeként is ismert. klasszikus irodalom; Művei között szerepel a "Nikolai Gogol" (Angol 1944).
S.Schuman "Wladimir Nabokov: A Reference Guide" (1979).
Nabokov, Vladimir Vladimirovich
↑ Kiváló meghatározás
A ↓ hiányos meghatározása
NABOKOV Vladimir Vladimirovich
Ezt követte a regények: "Király. A hölgy. The Knave "(Berlin, 1928); "A Luzin védelme" (NW, 1929-30, 4042, Berlin külön kiadása, 1930); "Chorba visszatérése. Történetek és versek "(Berlin, 1930); "Soglyadatay" (SZ, 1930, 44. szám): "Feat" (NW, 1931-32, 45-48, Párizs Kiadó, 1932); "Kamera obscura" (SZ, 1932-33, 49-52 szám: különálló szerk.
Párizs-Berlin, 1933); "Desperation" (SZ, 1934, 54-56, Otd., Berlin, 1936); "Meghívás a kivégzéshez" (NW, 1935-36, No. 58-60, Paris Publishing House, 1938); "Az ajándék" (NW, 4. fejezet, 1937-38, 63-67 szám: teljes dátumú dátum.
1940 májusában N. és családja kivonult a fasiszta megszállásból Saint-Nazaire-ből az USA-ban a Champlain gőzösbe. 1941-48-ban a Wellesley College (Massachusetts) tanára az orosz nyelv és irodalom.
1942-48-ben a Harvard Egyetem Állami Zoológiai Múzeumának munkatársa (a lepidoptery-szakember). 1945-ben amerikai állampolgárságot kapott. 1948-58-ban a Cornell University (Ithaca, New York) professzora, 1951-52-ben oktatott a Harvard Egyetemen.
A Harvard Egyetem "A fordítás művészete" (Cambridge) gyűjteménye - az "Onegin" angol nyelvű fordításának elveiről.
N. meghalt a tüdőbetegségben. Elhamvasztották Vevey, eltemették a temetőben Clarence mellett nagyanyja Paraschiva Nabokov született Tolsztoj, a sírjában, egy egyszerű márvány feliratot francia nyelven: „Vladimir Nabokov. Író. 1899-1977 ».
Az orosz emigráns kritika felhívta a figyelmet N. a "Mashenka" felszabadulása után, amelynek hősnőjét Oroszország jelképének tekintették. "Az ő generációjának egyetlen írója sem kapott ilyen lelkes válaszokat idősebb kollégáiktól" (Z. Shakhovskaya). Bunyin 1930 dicsérte az NA, mint az első, aki „mertek beszélni az orosz irodalomban” új művészeti formák, az, hogy „mi legyen hálás neki.” Szerint G.Struve (1930), N. soha nem volt a markában a témát, de szívesen és keményen játszott fantasztikusan bonyolultan kanyargós történeteiket. Az emigráns szakirodalom legjelentősebb megszerzését észlelték N. E. Zamyatin-ban. Jóváhagyása véleménye volt Aldanov, G.Gazdanova, az egyik legkorábbi és leghűségesebb rajongók N. - V.Hodasevich. A kritikusok jóváhagyja az ő „teremtő erő” ajándék „külső kifejezése” találékonyság, formális-stilisztikai és pszichológiai megállapítások pontosságát, éberség látvány élesség a cselekmény, a képesség, hogy megmutassa egy váratlan vágott szokásos számtalan festői részlet, fiziológiai vitalitás, gazdag, színes leírások. Az a képesség, hogy „ész-világérzékelés fogja találni néhány társa nem csak orosz, hanem általában a modern irodalomban” - írta a kritikus M.Kantor (1934), de a játék nyelvét, a mértéke a merészség használni művészi technikák H „szerint P .Bitsilli „megy el odáig, senki sem őt” (1939). De általában az a hozzáállás, hogy az orosz emigráns kritikusok N.
kettős: "túl sok" az irodalom irodalma "(G. Ivanov, 1930):" nagyon tehetséges, de nem tudható, miért. "
N. a Prousthoz, a Kafkához, a német expresszionistákhoz, Giraudhoz, Selinhez hasonlítva, amelyek utánzásáért kifogásolta. Varshavsky N. példáján
"Furcsa író", amelynek lényege titokzatos. Az N. kreativitásának értelmezése a kortárs nyugati irodalmi elméletekhez legközelebb.
Khodasevicsnek (1937), aki úgy vélte, hogy fő témája a kreativitás mechanizmusa volt, célja "megmutatni, hogy az emberek hogyan élnek és dolgoznak". N. N. Dvoemiria írta a képzeletbeli világ és a való élet munkájában való együttélésről, az első pedig sokkal valóságosabb. Mintegy dvoemiriya írt és támogatói értelmezése a művek N. mint allegória (G.Struve, P.Bitsilli), látva a célja az író a szikla „visszaállítása” igazi valóság elfedi a mindennapi életben. Bicilli szerint az N. - variációk munkái az "élet egy álom" témakörben. A hős, író és olvasó feladata, hogy "ébredjen" a valós világ és a való élet számára.
A próza, mint N. költészete, áthatja a hitet az emberi sors előre meghatározásában. A regényei középpontjában a sors és a hős közötti konfliktus próbálkozik, általában sikertelenül, hogy ellenálljon neki, hogy visszajátsszon. Azonban a munkálatok N. soha nem látott erővel fejezte ki a tragikus víziója egy orosz emigráns, és elidegenedtek az Oroszország és a nyugat-európai mikrokontroller bázisok DC. különleges helyet foglal el az irodalomban, mint a 20. század társadalmi életében. Az apa politikai temperamentuma idegen neki, minden csoportot, szövetséget, egyesülést elszánt; közel áll az angol individualizmushoz, az "ember, mint sziget". Őt azzal vádolták, hogy közömbös a valódi Oroszországgal szemben. Z.Shakhovskaya szerint csak egyszer jelent meg az angol sajtóban politikai nyilatkozattal - V. Bukovszkij védelmében. Mindazonáltal, ez volt Alexander Szolzsenyicin 1972-ben előadott NA Nobel-díjra: közbeszerzési de megakadályozta a leghíresebb regénye N. hozott világhírt az író, „Lolita” - Szeretem 40 éves férfi egy „nimfácska” - korai érett 12 éves lány.
Az esztétizmus, az irodalmi kritika, amelyben a kritikusokat vádolták, a huszadik század irodalmában rejlik. és minél több jellemző N. - „kettős emigráns”, aki elmenekült Oroszországból származó bolsevizmus és Európa - Hitler kétszer teszteltük tapasztalat törékeny, megbízhatatlan a valós világban.
Az irodalom, a fikció világa szolgálta őt mentális valóságként.
A New Shores című regényben N. az emlékezet témájához fordult, amely úgy tűnt, hogy a kritikusok túlságosan nagyok, affektívek. Ez egyre fontosabbá vált az író, aki szemtanúja volt a halál a világ, amelyben született és nőtt fel, és amelyet visszavonhatatlanul elsodorja forradalom. Mindannyian elkapnak végül minden áldozat, hacsak nem találunk egy módja, hogy felszámolja a hatalmat art - ez a pozíció N. memória - lényeges eleme a művészi alkotás (tehát Proust - a modell N.), de dinamikusan kölcsönhatásba lép a tudatalatti.
Az író "nem ragadja meg a múltat", hanem magába foglalja a jelenben - a múltban - a jövőben. Így a művész legyőzi az idő erejét: megszűnik létezni. A kreativitás ezen magasabb pillanatait ülteti N.
N. az orosz írónak tekintendő, mielőtt az amerikai és amerikai nyelvre költözött - miután angolul kezdett írni (Franciaországban is próbálkozott Franciaországban, de kevésbé sikerült). Az angol író E. Burgess (1967) véleménye szerint az angol N. túl helyes, nincs azonnali, minden curtsey N. ellenére.
↑ Kiváló meghatározás
A ↓ hiányos meghatározása
Vladimir Vladimirovich Nabokov
↑ Kiváló meghatározás
A ↓ hiányos meghatározása