Visszatéríthet kártérítést a vállalkozás vezetõ alkalmazottjától, a baleset elkövetõjétõl
A szervezet rendszeres vezetõje, amikor a szervezet egyéb alkalmazottait szállította, közlekedési balesetbe került, és ő a bûnös. A munkáltató úgy döntött, hogy megfosztja tőle a díjat a hónap végéig. Az egyik áldozat (harmadik személy) a szervezettől szeretné visszaszerezni a neki okozott kár összegét, amelyre nem terjedt ki a biztosítás.
A szervezetnek jogában áll visszatartani ezt az összeget a sofőről, vagy mivel már megfosztották a prémiumtól, a szervezetnek nincs ilyen joga?
1. Az 1. § (1) bekezdése szerint. 1068 Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve, jogi személy megtéríti a munkavállaló által a munkaerő (hivatalos, hivatalos) feladatok ellátásában okozott kár megtérítését. Az 1. § (1) bekezdésével összhangban. 1081 a Ptk személy kompenzálni kárt okozott egy másik személy (beleértve a munkavállalókat a szolgáltatás teljesítéséhez, tisztviselők vagy egyéb munkaügyi feladatok), joga van igénybe venni (igénybevétele) e személy a kifizetett összeg, ha a méret nem a törvény által meghatározott. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatótól kártérítésre való jogosultság csak akkor merül fel, ha kártérítést fizettek a személynek, akit a munkavállaló cselekedetei okoznak.
Az Art. 233 TC RF forrás oldalán a munkaszerződés jön az általa okozott kárt, hogy a másik oldalon a jelen szerződés eredményeként az ő bűnös felróható magatartás (tevékenység vagy passzivitás), kivéve, ha másként nem az Mt. vagy más szövetségi törvényeket. Anyaga felelősség munkavállalói kizárt károk esetében vis maior miatt, normális gazdasági kockázat, sürgősségi vagy a szükséges védelmi vagy kudarc feladatokat látnak el a munkáltató, hogy biztosítsák a megfelelő tárolási feltételeket tulajdon bízott a munkavállaló (Art. 239 LC RF). Más szóval, a bor előfeltétele, hogy vonzza a munkavállaló felelősségét.
A kérdésből egyértelmű, hogy a gépjárművezető a közúti balesetért (a továbbiakban: közúti baleset) és ennek következtében a baleset következtében okozott kárért felelős. Az Art. 238 RF Mt. a munkavállaló köteles megtéríteni a munkáltató okozott neki, hogy irányítsa a tényleges kár. A direkt tényleges kár kifejezés valódi csökkenés a készpénz vagyona a munkáltató vagy a romlás az említett ingatlanok, valamint annak szükségességét, hogy a munkáltató, hogy a költségeket vagy felesleges kifizetéseket a vásárlás, ingatlan hasznosítás, vagy az okozott károk megtérítését egy munkatársa a harmadik fél (a második rész az Art. 238. LC RF). Ebből az következik, hogy a fizetési jóvátételt tesz a munkáltató egy harmadik fél hibájából a munkavállaló, a közvetlen tényleges kárért a munkáltató, mint a hitbizomány csökkentésére az ingatlan (alapok) a munkáltatónak az a méret a kifizetett összeg. Az összeg a kárt okozott a munkáltató esetén elvesztése vagy károsodása tulajdonság határozza meg a tényleges veszteségek alapján számított piaci árak a területen uralkodó napján a károkat, de nem éri el a az ingatlan értéke számviteli adatok alapján, amennyiben az ingatlan romlása (Part One cikk 246 TC RF). Általános szabályként az okozott kárt a munkáltató a munkavállaló korlátolt felelősségű belül az átlagos havi kereset (Art. 241. LC RF). Teljes felelősség, ami arra utal, kártérítést a munkáltató közvetlen tényleges kártérítés teljes összegét is tulajdonítható, hogy a munkavállaló csak kivételes esetekben kifejezetten előírt az Mt. vagy más szövetségi törvények (Art. 242. Mt.).
Ezért, ha a munkáltató megtéríti az okozott kárt a munkavállaló által egy harmadik félnek, és az összeget e kifizetések nem haladja meg az átlagos havi fizetés a munkavállaló, a munkáltató jogosult, hogy visszaszerezze tőle a meghatározott mennyiségű (Art. 241. LC RF). Ilyen esetben a bűnös munkavállaló helyreállítása a munkáltatói megbízásban történik. A megbízás legkésőbb egy hónappal a munkáltató által a munkavállaló által okozott kár összegének (az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 248. cikkelyének egy részének) egyik végleges megállapításától számítva lehet. Ha az okozott kár összege meghaladja a bűnös munkavállaló átlagos havi jövedelmét, akkor a munkavállalót csak akkor lehet teljes pénzügyi felelősségre hozni, ha az Alapszabály első részében meghatározott okok vannak. 243 az LC RF. Ilyen indok hiányában a munkavállalót csak az összeg, amely nem haladja meg átlagos havi jövedelme összegét, függetlenül az okozott kár nagyságától.
Így ha a munkavállaló nem önként vállalja, hogy kompenzálja a munkáltatónak okozott kár megtérítését, és a kár összege meghaladja az átlagos havi keresetét, akkor az összeg visszaszerzését a munkáltató csak a bíróságon hajthatja végre. Ha a bíróság teljesíti a munkáltató által a munkavállaló teljes kártérítési igényét, az adósságot a bírósági határozatnak megfelelően visszafizetik. Ha azonban a munkáltatónak nincs jogi alapja a munkavállaló teljes pénzügyi felelősségvállalására, akkor a munkáltatói megbízás alapján a bűnös munkavállalónak az átlagos havi jövedelmét meg nem haladó kár összegét vissza kell téríteni. És ebben a helyzetben a munkavállaló hozzájárulása ehhez nem szükséges. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy az ilyen megbízás legkésőbb egy hónappal a munkáltató által a munkavállaló által okozott kár összegének végleges megállapításától számítva lehet.
2. Az Art. Az LC RF serkentő kifizetések 129-ből (pótdíjak és ösztönző bónuszok, bónuszok és egyéb ösztönző kifizetések) a bérek szerves részét képezik. díjazási rendszer, beleértve a bónusz-rendszer által létrehozott kollektív megállapodások, szerződések, a helyi normatív összhangban munkaügyi törvények és más normatív jogi aktusok, amelyek a szabványok munkajog (a második rész az Art. 135. LC RF). Az Art. 191 TC RF munkáltató ösztönzi munkatársaink lelkiismeretesen teljesítette munkavégzésre (be hála gyárt prémium jutalom értékes ajándék, és egy oklevelet, hogy jobb helyezés a szakma). Így a fizetett díj bizonyos eredményeket ért el a munka, a teljesítmény az egyes mutatók, és az a célja, hogy elsősorban az alkalmazottak motivációja. Ezért a kör premiruemyh dolgozók feltételeit és a méret a bónusz díjak határozzák általában a helyi normatív elfogadni, figyelembe véve a kilátást a dolgozók (Art. 135 LC RF). Mivel a törvény nem határozza szempontjából bónuszok, a legfontosabb, hogy megszerezzék a helyzet a helyi normatív aktus a munkáltató, amely be van állítva bónusz. A szervezet vezetője jogosult arra, hogy a jövedelemtámogatást nem szüntesse meg (csökkentse) azon munkavállalónak, akinek a munkája nem felel meg az ilyen helyi normatív törvényben rögzített kritériumoknak.
A válasz elkészítése:
A GARANT Jogi Tanácsadó Szolgálat szakértője
Pavlova Natalia
A válasz minőségének ellenőrzése:
A GARANT Jogi Tanácsadó Szolgálat felülvizsgálata
Kudryashov Maxim
Az anyagot a Jogi tanácsadás keretében nyújtott egyedi írásbeli konzultáció alapján készítik el.