Társadalmi származás, ha a múzsdaid eredetére koncentrál, ad

(lásd 2. fejezet). Amikor kiszabadultak a börtönből, a kormány folyamatos üldöztetése miatt Afganisztánba utaztak. Még mielőtt Afganisztánba érkeztek, már terroristák voltak, amint azt politikai okokból bebörtönzött tény is bizonyítja. Az első klaszterben a 26 mujahidennek (58%) közül 15, akiknek az adataim vannak, börtönbe kerültek, mielőtt csatlakoztak a dzsihádhoz. Ez éles ellentétben áll a másik három klaszterrel (a tagok közül csak 9, vagy 8%, börtönszel volt). A militáns egyiptomi iszlámok magukkal hozták a Qutb által kifejlesztett ideológiájukat, és kiterjesztették a globális Salafi dzsihádra. Ezenkívül a globális dzsihád vezetésének gerincét alkotják, számszerűen és ideológiailag dominálják a klaszter többi tagjait, amelyek szinte kizárólag a közel-keleti arab államokból származnak. Így, ellentétben a közhiedelemmel, a globális Salafi dzsihád gyökerei nem szaúdiak vagy afgánok, hanem egyiptomiak.

1. ábra: Globális Salafi Dzsihád

Az indonézek (12 a 21-ből) dominánsak egy délkelet-ázsiai klaszterben, amely magában foglalja a szomszédos államok muszlimjait is: Malajzia (3), Szingapúr (2) és a Fülöp-szigetek (2). A Jemaah Islamiyah tagjainak többsége Indonéziában és Malajziában található két iszlám bentlakásos iskola társulása, amelyet a csoport vezetői alapítottak.

Nem meglepő, hogy az irániak és a síita muzulmánok általában nem képviseltetik magukat a globális Salafi dzsihádban. Ez a dzsihád egy tisztán szunnita vállalkozás, amelyben részt vesznek az emberek, akik a shiitákat eretneként veszik figyelembe. Ez nem akadályozta meg az iráni kormányt, hogy rendszeresen együttműködjön a globális dzsihád erőivel, de ideológiáik ellentmondása nem engedett formális vagy stabil partnerséget létrehozni.