A státusz és a tudomány problémája
Tudomány - történelmileg kialakult formája az emberi tevékenység, amelynek célja a tudás és az átalakulás objektív valóság, fejlesztése és javítása a rendszer a tudás a világról, annak tulajdonságait és törvényszerűségek.
A tudomány célja az igazság megértése és az objektív törvények felfedezése a tények generalizálásán alapulva, a valóság fejlődésének tendenciáinak előrejelzése és változásuk elősegítése érdekében.
A tudomány funkciói: elméleti-kognitív; világnézet; prediktív; axiológiai és mások.
Lehetőség van két olyan koncepció eloszlására, amelyek nemcsak a tudomány mellett léteznek, hanem tudományos státuszt is igényelnek:
Blokkolok - különböző ezoterikus és misztikus tanításokat és gyakorlatokat alkotnak - őket egyfajta tudományos tudásnak értelmezik. Manapság hajlamosak arra, hogy a gyakorló bűvészek, varázslók, pszichikusok a tudomány állapotát adják.
A tudománytalan fogalmak második blokkja ennek a forrásnak a forrása a tudományon belül. A tudósok, akik erre az ötletre gondolnak, a világ tudományos képének radikális megváltoztatására hivatkoznak, anélkül, hogy megfelelő alapon állnának. A tudomány történetében példák vannak az ilyen nem megfelelő hiedelmekre, például amikor röntgen sugárzást fedeztek fel, teljesen új irányt jelent a tudomány újfajta sugárzásának keresése terén.
A szerves, fejlődő rendszerként működő tudomány háromféleképpen értelmezhető: kognitív tevékenységként, tudásrendszerként és társadalmi intézményként.
A tudomány, mint tudásrendszer, különleges tudás, amelyet speciális tudományos módszerek és eszközök (analízis, szintézis, absztrakció, rendszer megfigyelés, kísérlet) rögzítenek és rögzítenek.
A tudomány legfontosabb tudományformái: elméleti, fegyelmi, kutatási terület, tudomány (fizikai, történeti, matematikai), tudományos törvények, hipotézisek.
Az igazság a tudomány legfőbb célja és értéke. Az igazság az a tudomány alapvető és alkotó összetevője, amely megkülönbözteti a tudományt a társadalmi tudatosság más formáitól.
A tudomány egyfajta tevékenység egyfajta kognitív tevékenység, amelynek célja az objektumok tulajdonságainak, kapcsolatainak és szabályszerűségének ismerete. A tudomány, mint különleges fajta tevékenység, a környező valóság objektumainak és folyamatainak ténylegesen igazolt és logikusan elrendezett megismerésére irányul.
Minden tevékenység struktúrája három fő elemből áll: a cél, az objektum, az eszközök. A cél az, hogy új tudományos ismereteket szerezzenek, a téma a rendelkezésre álló empirikus és elméleti információ, a kutatók számára rendelkezésre álló módszerek. A tudományos megismerés folyamatának három fő modellje ismert: empirizmus, teoretizmus, problematizmus.
A tudományos szempontok: az objektivitás, a racionalitás, az esszenciális orientáció (a lényegi reprodukcióra összpontosítva), szisztematikus, ellenőrizhető.
1. Universalizmus (a tudományos ismeretek objektív természete)
2. A kollektivizmus (a megismerés gyümölcsei a társadalom egészéhez tartoznak)
4. Szervezeti szkepticizmus (az igazság dogmatikus kijelentésének tilalma, a kritika kialakulása)
5. A racionalizmus (a tudomány az objektív igazsághoz, a bizonyított, logikusan szervezett, tudományosan értékelt diskurzushoz)
6. Érzelmi semlegesség (megtiltja az érzelmek használatát, személyes szimpátiát a tudományos problémák megoldásakor).
Így a tudomány úgy definiálható, mint egy speciális, szakmailag szervezett kognitív tevékenység, amelynek célja az új ismeretek megszerzése specifikus tulajdonságokkal.