A smink versei - a nap háza
Gyönyörű versek versek smink a különböző témák: szerelem, versek, köszönés, rövid versek gyerekeknek és még sokan mások meg fogja találni a filmvers kiadványok honlapunkon.
Versek a szerelemről
áramlik a lelkek repedésein.
Gyakran mondják el nekik, hogy használhatatlanok ...
Végül is, hogy megértsük őket
nem kell szem és fül.
Szívben hallgatják őket.
Nem akar iron.
A sötétben a múzsát keresem, csak a morzsa emlékét
A magasság nélküli holdfényben a kezét pihentetheti.
A korszakban elsüllyedt gyászos örökség,
Meghívó, tantalizáló, a-da-lek-ból ...
Hiába keres! Hol találhatsz inspirációt?
Több ezer alkalommal néztem az ágy alatt.
És hogyan, nem egyértelműen, a sajátjuk.
Nincs szükség költészetre vagy ajándékra.
A féltékenység bennük, a szépség és a kifogás.
A szemek gyengék lennének.
Lelke nem lett bűntudat.
És egyre inkább oldalra néz.
Azokra, akik fiatalabbak, ponainivney.
Igazságtalanul vidám, dühös,
Ez napos, most komor, mint egy tönkre.
Születésnapod. A ház ünneplés.
De a hangulat nem emeli fel a tükröt.
Igen, és a bor - olyan fanyar.
A gyerekek másolják ...
A versek nem alkotják a számomra,
De nem értem másképp az érzéseimet.
A keserű szavaktól még mindig egy kicsit szürke,
Egy csomó a mellkasomban és a szívem sír.
Túlságosan szenvedélyesen átadta magát,
Viszont ne kapj szeretettel "szeretetet"
Örömmel fog kérni egy pénzérmét,
És szerettem a kapzsiság nélkül, de nem vagyok több.
Valószínűleg a sors,
Mi legyen a fájdalmas sebem?
Kegyetlen és kegyetlen vagy nekem
És keserűséggel töltöd be a lelket.
____________________________
Lássuk.
A második vers, az éjszakai gyerek és a nagy országok,
Bárhol, ahol a nagy Welles-An veri a szívében,
Ahol a holdfényes éjszaka nem érvényesül
Vonzódás az aranyos szerelemhez
A vers második szám,
Megszakad, fut a mellkasból.
Bárhol, ahol a nagy országok hercegnője a lábával játszott,
Egy fiatal szerető nagyon csodálta őt,
Az ujjak, a sarok,
Láb és lábmozgás.
Fétis rajongói halászat
Arra számított egy érzést a mellkasában.
A csillagok ragyognak az égen, a tűz mérgező lángja az éjszakában,
Polcok a homok lábánál, lengő mellkas és.
Versek a szerelemről, versek a szerelemről,
Mintha két emlék találkozott volna újra.
És a nap egy csepp esőben összenyomódik,
De az érzések nem csökkenthetők.
És a jég az ágakon nem olvad télen.
Mint a bizonytalan hang és az enyém.
És ha a szerelem álma elrepül,
Akkor soha nem fognak visszamenni.
És mivel a válasz nélkül nem volt kérdés,
Mondja el a felhő álmainak történetét.
Mindez évezredek óta történt,
De eddig nem érkezett válasz.
És érzelmeket kell rejtegetni a szavakban?
Képekben, rajzokon, dallamokon, álmokban?
De.
A csúcsokon a versek meghalnak.
A felcsapásig, az al-d-up ...
Nem kell egyszerre kiabálni.
Végül is a halál.
És nem nevetés.
Ott - a harag láttán ...
Egy jó kőből - itt ...
a vázlatok a végén zihálnak
és köpöli a vért a mennyből.
És vörös szemet tartanak a porra ...
És keskeny fehér a sötétben ...
A részeg bálványon.
Nem jut el. És nekem.
Ilyen az akaratuk és megosztásuk -
a fészkük tűzében ...
Először vak a fájdalom.
És miután látta -
a szerelemtől.
Távol a timpani és a.
Versek - vannak betűk vagy hangok.
Versek - katonák a felvonuláson.
A költő kreatív kínzata
hasonlít a tövisek koronájához.
Hol van az origami,
a feladatom nehezebb -
Megpróbálom leírni versben
a legjobb napok barátnője.
De hol találja meg ezeket a szavakat,
és hogyan írhatok versben
szemet, olyan drága?
A kezek türelmetlenek?
Nem lehet megvetni a hack-munkát -
A szó minden készen áll.
De hogyan lehetek, mikor, természetesen,
nincsenek ilyen szavak
a haj és a bőr illatáról,
és egy sor íves szempilla.