Terep terv kontúrokban
A föld kiterjedt térképei csak a földgömbön jelentős torzítás nélkül ábrázolhatók. Amikor a föld gömb alakú felületét térképeken ábrázolják, különböző részecskékre van szükség különböző részeken, ami megkülönböztető jellemzője és térképek hiánya.
A felület viszonylag kicsi területei (egy 20 km-es négyzet oldalával) praktikusan síkként tekinthetők és azonos méretarányban ábrázolhatók. Az ilyen képet tervnek nevezik.
A terv megkülönböztető jellemzője a méretarány állandósága minden részében és a kontúrok geometriai hasonlósága a terep kontúrtervén.
A tervek terepének enyhítését speciális vonalak - horizontálisak képviselik.
A horizontálisak a földfelszín képzeletbeli metszéspontjainak vízszintes síkjai, egymástól egyenlő távolságban (általában 1, 5, 10 m). A kontúrok készítéséhez olyan pontokat kell összekötni, amelyek egyenlő távolságra vannak (függőlegesen) egy bizonyos szinttől.
E szinttől a pontig terjedő távolságokat nevezik emelkedéseknek. Ezek abszolút és feltételes lehetnek.
Az abszolút értékek a Balti-tenger átlagos szintjétől függő függőleges távolságok, a Kronstadt lábánál, melyet a szájába beágyazott egy vízszintes vonalú fémlemezzel.
A tervek elkészítésekor gyakran alkalmaznak feltételes jelöléseket. jellemző a terep magassági pontok vagy szerkezetek feltételes horizont rögzített megváltoztathatatlan pontok - referencia jelek (jelzések az alapítvány fém épületek, híd rakpartok, stb.) A (1. ábra) szegmensek AA1 és a BB1 - abszolút és AA2 és BB2 - feltételes jel A és B pontok Hogy mennyire egy ponttal magasabb, vagy alacsonyabb, mint a többi, használja a különbség a fokozat, vagyis feleslegben, amely lehet mind pozitív , és negatív.
Ábra. 1 - Abszolút, relatív jelek és magasságok
A sík terep tervén a kontúrok körvonalai simaak és nagy távolságra vannak egymástól; az áthaladott vagy hegyvidéki tereplı tervénél a horizontok erıs tömörödése és nagyon kanyargós.