3. sorrendben a tömb növekvő sorrendben
A probléma eldöntésénél egy buborék módszerével történik a válogatás.
4. Keressen elemet egy tömbben
a folytonos keresés módszerével végzett keresés példája a goto operátor.
A szakasz feladatai
1) mi a különbség egy tömb között egy fájlból?
2) mi szükséges a tömb leírásához
3) hogy a tömb heterogén adatokat tartalmaz-e
4) az adott tömbben
§ a legnagyobb elemet nullara cserélje
§ megtalálja az összes pozitív elem féltermékét
§ az összes negatív számot modulokkal cserélje stb.
1.2.5. Algoritmusok táblázatok feldolgozásához
Ebben a részben kétdimenziós tömböt (táblázat), leírást, fő feladatokat tekintünk:
- a négyzet alakú asztal fő átlójának elemeinek összegét kiszámítva
- megtalálni a táblázat minden egyes sorának legnagyobb elemeit
- a táblázat oszlopainak elemeinek összegzésével
- táblázat sorok cseréje
Kétdimenziós tömb leírása
Ahhoz, hogy jobban megértsék a kétdimenziós tömb képviselteti magát a könyvet, mint egy asztal, ahol a vonal által jelzett szám első indexek harcsa kétdimenziós tömb, az oszlopok - a második. Ugyanúgy magyarázható, mint egy tömb a számítógép memóriájában (line by line, soronként).
Ha a táblázatban szereplő sorok száma megegyezik az oszlopok számával, akkor a táblázat négyzet.
1. A négyzet alakú asztal fő átlójának elemeinek összege
(1) írja be a táblát a memóriába
(2) megtalálja a fő átló elemeinek összegét
(3) nyomtassa ki az eredményt
amikor egy diagonális megoldást egydimenziós tömbnek tekintünk
2. A táblázat minden egyes sorának legnagyobb elemeinek megtalálása.
Az ötlet az, hogy minden sor egydimenziós tömbként kezeljük
3. A táblázat oszlopainak elemeinek összegzése
az ugyanazon műveletek ötlete mind a sorok, mind a táblázat oszlopaiban elvégezhető
4. sorok átrendezése egy táblázatban
Használja az algoritmust a 2x változók értékeinek cseréjére + az oszlopok ciklusára
A szakasz feladatai
1) egy négyzet nem negatív táblázatban, keresse meg a diagonális elemek termékének négyzetgyökét
2) találja meg a négyzet alakú asztal legnagyobb elemét
3) egy téglalap alakú asztalban cserélje ki az összes elemet négyzetével
4) a négyzet alakú táblázatban megtalálja a legnagyobb elemet
5) cserélje ki a négyszögletes asztal első és utolsó sorát
1.2.6. A Pascalban lévő karakterláncok feldolgozása
Ebben a bekezdésben két új típusú adatot írunk le az iskolások számára - szimbólumok és vonalak, valamint alapvető műveletek rájuk
Egy karakter írásához 1 bájtnyi memóriát használunk. Olyan karakter esetében, amely 1 karaktert ír le, a karaktert használják. A szimbólumokat tömbökre osztják. A jelképes érték értéke az aposztrófák billentyűzetének bármely szimbóluma.
A szimbolikus tömböket ugyanazok az algoritmusok kezelik, mint a numerikus tömbök.
A karakterlánc a karakterek sorrendje, amelyet az aposztrófok korlátozhatnak.
A Pascalban lévő húr hossza nem haladhatja meg a 255 karaktert.
Húrok műveletei (egyesítés, összehasonlítás, hozzárendelés)
A művelet lehetővé teszi, hogy 2 vonalat egyesítsünk, a másodikat az első végéig.
'=' - a karakterlánc-egyezést jelenti
'<,>'- hivatkozik a karakterlánc hosszára
3. Hozzárendelés - a karakterlánc változóhoz egy string kifejezést kell rendelni
4. Alapvető eljárások és funkciók
a: = hossza (i) - a húr hossza
a: = pos (szubsztring, vázlatos karakterlánc) - egy karakterlánc karakterláncának kereséséhez (a forrásláncban lévő alszöveg első karakterének száma)
beillesztés (beszúrás sor, forráskód, egész szám) - egy karakterlánc beillesztése egy karakterláncba az adott karakter után
töröl (karakterlánc, kezdőszám, karakterek száma) - törli a karakterláncból az elem után eltelt számot.
A karakterláncok és függvények használatának példájaként egy angol nyelvű word-by-word fordítóprogramot használnak.
A szakasz feladatai
1. Mi a különbség a karakter adattípus és a karakterláncadat típus között?
2. Egy karakter tömb használatával határozza meg, hogy hány szó van ebben a szövegben, hány "a" betű egy adott szóban
3. Ha több vesszővel rendelkező karakterláncot kapsz, kapd el a szót az első és a második vessző között
Ebben a fejezetben meghatározzuk a rekordot, a struktúrájának leírását a Pascalon és a legegyszerűbb alkalmazási példákat.
Egyrészt a rekord - bájtok sorozata egy hordozón, Chennai-határolt két oldalán sajátosságai, másrészt, mivel a bonyolult belső szerkezete, a felvétel - adott halmaza heterogén-CIÓ leírt és feldolgozott, mint egyetlen egység.
Az adatok, amelyekből a rekord áll, mezőkből áll.
1. tárgy - fizikai test, a, b, c - hossz, szélesség, magasság
2. tárgy - névvel és árral jellemzett árucikk
3. tárgy - születési idő: nap, hónap, év
A rekordok tömbökbe csoportosíthatók, például:
Mas = A tömb [1..n];
A rekord mező eléréséhez használja a komplex neveket a rekord nevéből a var szakaszból, és a mező nevét elválasztja: rec.n; rec.f [1,5]; mas-rec [1] .f [2,8];
4. Számos információ a vállalkozás alkalmazottairól (név, beosztás, születési dátum, fizetés).
A nyilvántartások műveletei
A csatlakozási operátort a rövidséghez használják. Lehetővé teszi, hogy a rekord nevét csak egyszer adja meg: a nevek listája a kezelőt.
A bekezdés leírja a fájlok feldolgozásának legfontosabb lépéseit - olvasni és írni
Fájl felvétele - új adatok beillesztése. Ezeket az adatokat a RAM-ba tárolják, mint egy fájlba beírandó változó értékét. Az érték írásának művelete a fő memóriából külsőre másolódik. Ezért egy adott ábrázolás formájának, típusának és szerkezetének azonosnak kell lennie mind a fájlbejegyzéseknél, mind a változókon, amelyről az adatokat átmásolják.
Fájlba írási szakaszok
1. A fájl leírása a típusok vagy változók leírási szakaszában található. Például: var f: egész szám fájl; a: egész szám;
2. Létre kell hozni a fizikai és a logikai fájlnév közötti megfelelést. A megfelelőségi nyilatkozat: hozzárendelés (logikai név, "fizikai név"); például hozzárendelni (f, 'file.dat');
3. A fájl megnyitása az írási művelethez - újraírás (f); ha megnyit egy fájlt a meglévő adatok rögzítéséhez - mind eltűnnek.
4. írjon adatokat egy fájlba - írjon (f, a);
5. a fájl bezárása - zárás (f);
Olvassa el a műveletet. szakaszból áll:
A fájl leírása és a nevek és az írás közti kapcsolat.
3. Nyissa meg a fájlt az olvasáshoz - reset (f);
Mindegyik művelet egy egyszerű példát mutat a fájlok számának olvasására vagy írására.
Ezenkívül megjelenik egy kiegészítő fájl vétele egy segédfájllal.
A szakasz feladatai
1. milyen műveletek végezhetők el a fájladatokkal
2. miért kell az író és olvasó operátorok második paraméterének ugyanolyan típusúnak lennie, mint a fájladatok?
3. Mi a különbség a fizikai fájlnév és a logikai fájlnév között?
4. Fájl megnyitása a felvételhez
5. Mi fog történni, ha az előzőleg létrehozott adatfájlt írásra nyitják
6. Mi a különbség egy fájl és egy tömb között?
7. Hogyan kell olvasni az adatokat egy fájlból a szám ismerete nélkül
8. Adatok hozzáadása meglévő fájlhoz
1.3. Informatikai és Informatikai Technológiák N. Ugrinovich
Ebben a tankönyvben, a fentiektöl eltéröen, a téma tanulmányozását nem más módon végezzük, de külön-külön erre több bekezdést különítünk el. Mivel a másik programozási környezet ebben a leírásban tanulmányozódik, csak az anyag bemutatásának szerkezetére fogunk számot tartani.
Információ a munkáról: "A" Adatstruktúrák "témakörének támogatását támogató képzési program kidolgozása"