Stratégia Kazahsztán 2050
A "pragmatizmus" fogalma a XIX. Században jelent meg. a posztivizmus filozófiai iskolája keretében. A gyakorlat elsőbbségét jelenti az igazság és a jelentés tényezőjeként. Ezt az amerikai filozófus, Charles Pierce mutatta be. A pragmatizmus alapja a hasznos eredmény elérésének iránya.
Általánosságban a gazdasági pragmatizmus feltételezi az állam ésszerű részvételét a gazdaságban. Meg kell mondani, hogy a gazdasági pragmatizmus alapelvei alapján a XVIII-IXX században. Az európai államok ipari áttörést értek el.
- a szabályozási hatás értékelése a közigazgatási ciklus minden szakaszában - az új jogi aktusok megtervezésétől a meglévő meglévő taktikai takarításig;
- az uniós tagállamok végrehajtó, jogalkotó és felügyelő testületeinek együttműködését;
- érdekcsoportok és állampolgárok részvételét a szabályozási hatás értékelésének folyamatában.
Így a gazdasági pragmatizmus feltételezi a minőség és a hatékonyság magas követelményeit kielégítő, minőségi új állami szint elérését, és a szubszidiaritás és az arányosság elvein alapul.
A szubszidiaritás utal szervezeti és jogi elv, amely szerint a problémát meg kell oldani a legalacsonyabb, kicsi vagy távol a központtól a szintet, amelyen hatékonyabban megoldható.
Az elnöki cím szerint az általános gazdasági pragmatizmus négy eleme került előtérbe:
1) gazdasági megvalósíthatóság és
hosszú távú érdekek;
2) az új fülkék és a gazdasági növekedési pontok azonosítása;
3) befektetési környezet, amely a beruházások megtérülését és jövedelmezőségét jelenti;
4) egy magánszektor létrehozása a köz- és magánszféra partnersége elvén alapulva.
pragmatikus politikai alapja egy új humánpolitika, amely magában foglalja a végrehajtása vállalatirányítási elvek, bővítése outsourcing mechanizmus, azaz a. e. A küldöttség az egyes projektek kivitelezése során a magánszektor szervezetek (lásd. a „kiszervezés”).
2050-ig, a pragmatizmus politikájának keretein belül, várhatóan egymás után megoldják a makrogazdasági politika korszerűsítésének feladatait. Az ilyen modernizáció vezető indikátorai a következők:
- a költségvetési hiány minimálisra csökkentése;
- összpontosítson az országos projektekre;
- átmenet az elektronikus adóbevallásra az elkövetkező 5 évben;
- a tranzitpotenciál fejlesztése;
- a Nemzeti Alap racionális felhasználása;
- az iparosítás folyamatának folytatása a harmadik ipari forradalom kontextusában;
- a hazai áruk és szolgáltatások versenyképessége;
- egy új vízpolitika.
