Nukleonok, tulajdonságok - kémiai hivatkozási könyv 21
Kémia és vegyi technológia
Az atomi magok N neutronokat és Z-protonokat tartalmaznak. Az atommagok paraméterei és tulajdonságai befolyásolják a kémiai folyamatok folyamatát. mivel tömeg, töltés, kötőenergia. a mag stabilitása és nukleáris spinja nagymértékben meghatározza az atom egészének tulajdonságait. Mindenekelőtt megjegyezzük. hogy használ tömegspektroszkópiás módszerekkel képes észlelni a különbség IU DCD kernel súly és tömeg, talált egyszerűen összeadásával a tömegek alkotó nukleonok - az úgynevezett tömeg defektus Am. A tömeghiba energiaegyenértéke a nukleusz kötési energiája. Am = 1,0078 Z + 1,0087 N-t. A héliummagra Am = 0,03 a. ami 27,9 MeV-nek felel meg. A kémiai elem magjának kötési energiája megközelítőleg lineárisan függ az A = -Z- -N tömegszámtól. Ha az átlagos kötési energia függvényét ábrázoljuk egy nukleonnál a tömegszámon. a legnagyobb a tömegszám középértékénél figyelhető meg. Így. Az átlagos tömegszámú magok stabilabbak, mint a nehéz vagy könnyűek. Meg kell jegyezni, hogy a nehéz magok sokkal gazdagabbak a neutronokban, mint a könnyűek. Z> 84 esetén nincs stabil mag. A következő típusú magok izotópok (Z egyenlő, egyenlőtlen N), izotóniás (egyenlőtlen Z, egyenlő N), a izobár (Z egyenlőtlen, szabálytalan N, egyenlő A) izomerek (Z és egyenlő N, de nem azonos belső energia). A páratlan A esetében csak egy stabil kernel van. és egyenletesekhez, több stabil isobar magot (a Matthauha izobárszabályát). [C.34]
A rendszermag tulajdonságai. A magok létezése az úgynevezett nukleáris erők (erős kölcsönhatás) hatásának köszönhető. Közt működnek nukleonok a kis távolságokon (Lásd oldalt, ahol a kifejezés nukleonokat említett tulajdonságok [C23] [c.49] [c.432] Chemical Directory Issue 2 1963 Volume 1 (1963) -. [C.179]
Handbook of Chemistry 1. kötet, 2. szám 1962 (1962) - [c.179]
Handbook of Chemistry 1. kötet, 2. szám 1966 (1966) - [c.179]
Kémikus Kézikönyvének kiadása2 1. kötet (1962) - [c.179]