Hip közös alapvető funkciók, betegségek, kezelés
A medencecsont struktúrája
Az emberi test minden szervezete fontos és egyedülálló. A váz az izomrendszer. A csípőízület a rendszer egyik legnagyobb és legelterjedtebb része, amely nagymértékben meghatározza az egész test mozgékonyságát.
A mozgás maga az élet szimbóluma. A csípőízület összeköti a törzs felső részét és az alsó végtagokat, biztosítva mozgásukat. A kötés képes több irányba mozogni és különböző típusú mozgásokat végezni, így a károsodás vagy betegség komoly következményekkel jár.
Általános anatómia
Ez az ízület összeköti a medencét és a combcsontot. Ez egy csésze alakú kötés, amely egyfajta gömb alakú. Számos ínszalag és csontos ízületek segítségével a csukló a combcsont acetabulumát mutatja a combcsont fejével.
A csomópontban a combcsontfej felülete szinte teljes egészében hialint tartalmazó porcban van lefedve, kivéve a fossa, ahol az ínszalag rögzül. A medencecsont porcainak fedése csak az acetabulum kerek részében található. A megmaradt csontfelületet a közös térségben laza szövetszövet és szinoviális membrán formájában (membrán) borítják. Az acetabulum szabad peremén az acetabuláris, rostos-porcos ajak növekszik, legfeljebb 6 mm magasságú és kollagénszálakból áll.
Az ajak biztosítja a combcsont fejrészének teljes és sűrű lefedését. Az acetabulum által létrehozott keresztirányú ínszalag alatt lévő térfogat laza kötőszövetrel van feltöltve, amelyen keresztül az ereket és az idegi csatornákat lefektetik.
Kapszula szerkezet
A csontok ilyen módon történő rögzítéséhez az artériás tasak az acetabulum kerületén helyezkedik el, és a combcsont nyakának kétharmadát és az acetabulumot tartalmazza.
Az ilio-lumbális izom szálak a közös kapszula felületéhez csatlakoznak. A kapszula vastagsága ebben a zónában csökken.
Számos esetben ez a kialakulás szinoviális tasakot hoz létre.
A szalagok típusai
A csípőízület öt fő szalagot tartalmaz. Az elülső részen a csípő-combcsont ínszalag található az ízület felszínén, összekötve a kismedencei és femorális csontokat az alsó iiláris régió és az intervertebrális vonal között. Ez a szálaknak ez a kötegfeszítője fedezi a csípőízületet. Az ileum-femorális ínszalag a teljes emberi csontrendszeri rendszer legtartósabb szalagja. A köteg vastagsága abból fakad, hogy nagymértékben meghatározza az egész emberi test függőleges elrendezését, és bizonyos kiterjesztés esetén bizonyos gátlást kell biztosítania.
A nyaki-femorális ínszalag elegendően vékony szálakból áll, amelyeket egy kötegben összegyűjtenek, és az alsó részbe az ízület felületén helyezkednek el. Az ínszalag kezdődik a csípőcsont pubicus részéből, lefelé irányul és a kis trochanter területén a combcsonthoz csatlakozik, egészen a csúcsig. Az ízület külső oldalán való áthaladással a szalag szálainak egy része szövött a szövetkapszula szövetébe. A szalag fő funkciója a comb keresztirányú mozgásának gátlása.
Az ízület és az ínszalagjai
Az iazsi-femorális ínszalag a csípőízület mögött helyezkedik el. Ennek a szalagnak a kezdete a medence izmium felszínén van rögzítve. Az iazsi-femorális ínszalag rostjai körülvesznek a combcsont nyakát, néhányan összefolyik a közös kapszulába. A fennmaradó szálakat a combcsontra rögzítik a nagy trochanter övezetében a gödörig. Ennek a szalagnak a fő feladata a comb belső mozgásának gátlása.
A combcsont fejének szalagjai a szövetek viszonylag laza szerkezetei, amelyeket szinoviális membrán borít. Az ínszalag alatt olyan erek vannak, amelyek a combcsont fejére irányulnak. A szalag kezdete a csípőcsont acetabulumának gödörében van rögzítve, és a véget a combcsont fejeében rögzítik. A csípőcsont kapszuláján belül található a combcsont fejrésze. Az ínszalag erőssége nem túl nagy, és könnyen nyúlik. Amikor a csukló belül mozog, egy tér alakul ki, amely tele van a combcsont fejrészével és a szinoviális folyadékkal, amely biztosítja a csontok felületének bélését és növeli az erőt. A combfej egy kötegje megakadályozza a comb túlzott elfordulását külső irányban.
A szalagok körkörös zónája a csípőízület kapszuláján belül helyezkedik el. Megjelenik egy hurok, amely a combcsont körül a méhnyak középső részében fut. Ez a zóna különböző kollagénszálak keveréke, amelyeket vékony rudak gyűjtenek össze. Ligák vannak csatolva az ileumban.
Motorfunkciók
A második típusú mozgás a combnak a sagittális tengelyhez viszonyított keresztirányú elmozdulása. a comb eltávolítása és csökkentése a törzshez viszonyítva. Az utazási szög 45 ° -ra korlátozódik. A nagy köpést gátolja egy nagy köpés, amikor kapcsolatba kerül az orával. Ha a combcsont hajlított állapotban van, akkor a nagy köpés visszahúzódik, és nem okoz akadályt a csípő számára.
A csípőcsukló mozgása a függőleges tengelyhez képest biztosítja a comb külső és belső forgását. A forgási amplitúdó amplitúdója 40-50º. Mindkét combcsont ligamentjei aktívan részt vesznek az ilyen típusú mozgás gátlásában.
Végül az ízület gömbölyű kivitele lehetővé teszi egy további mozgást - a medence elfordulását az alsó végtagokhoz képest. Az ilyen mozgások amplitúdóját az ujum és a nagy trochanter szárnyainak mérete, valamint a függőleges tengely és a combcsont hosszirányú tengelye közötti szög nagysága határozza meg. Érezhető hatást fejt ki a combcsont nyakának szöge, amely megváltozik egy korban lévő személyben, ami magyarázza a mozgások amplitúdójának változását, és ennek megfelelően az életkorú személy lépéseit.
Például ez az újszülöttek szöge akár 150 fokos is lehet, és egy 30 éves férfi - 125º-ig, egy nő számára - 118º-ig.
A vérkeringés jellemzői az ízületben
A térdízület keringési rendszere különböző véredényekből áll. A vérellátást a külső és belső artériák biztosítják, a csípőcsontot borítják és a mély arteria, valamint az acetabuláris artéria és a gluteális artériák ágai elhagyják. A véráramot a vénákon végzik, amelyek a felszínen és a csípőízületen belül helyezkednek el. Az ízület vénás rendszerén keresztül a vér belép a femorális vénába, és megkerülve a vénás erek vénáit, a kiáramlás eléri a iliac vénát. A kiáramló rendszer alatt az alsó végtagrendszerhez kapcsolódik, amely az ujjizsuzsákból származik, amelyek beléptek a lábfej vénás archájába. Ezzel szemben a belső és külső peremek, melyek a láb nagy és kis saphena vénájába jutnak, az ívből táplálkoznak.
A nyirokrendszer nyirokcsomókat tartalmaz, és átadja a hajókat. A nyirokcsomókban (kívül és belül) nyirokcsomó-duzzanatot végzünk a csípőgyógyászatban. A csípőízület idegrendszere az ember általános idegrendszerében szerepel a femorális, ászos, gátló és gluteális idegeken keresztül.
Kor jellemzői
A combcsont nyakának nagysága hosszú ideig nő, növekedése csak 20 évig tart. A medencecsontok és porcstruktúra teljes kialakulása az acetabulum zónában csak 14-17 éves kor alatt fejeződik be.
Fejlődési hibák
A csípőízület életkorának kialakulásában hibák (hibák) jelentkezhetnek, amelyek a közös elemek elégtelensége vagy alakváltozása miatt nyilvánulnak meg.
Veszélyes hiba a csípő diszplázia, amely a medencecsont és a proximalis combcsontok nem megfelelő kialakulása. Leggyakrabban a vice elsődleges oka veleszületett. Egyidejűleg egy korai gyermekkorban a diszplázia a combcsont fejrészében bekövetkező eltolódásgá alakulhat ki.
A kötődés dysplasia három kategóriába sorolható az ízületi károsodás: preluxáció, subluxatio és diszlokáció. A gyermekek diszplázisa az élet első hónapjaiban megnyilvánulhat a csípőcsont, a combcsonkok a combon, a lábfej csökkentett hossza formájában, és nyugalomban a lábát kifelé mozdítja. A gyermek 3-5 éves korában a subluxáció bizonytalanságnak vagy csalódottságnak, illetve a lendületes mozgásnak köszönhetően diszlokációnak lehet kitéve.
Fontos patológiás rendellenességek, amelyek a diszplázia indikációját jelzik, az acetabuláris tetőlejtés emelkedése, a combcsont végének kifelé és felfelé történő elmozdulása, majd a fej csontosodása. A leggyakoribb ok az a combcsont fejének elmozdulása, amely öt fokra oszlik.
A combcsont nyak-diaphyseális szöge és a trochanter elmozdulása a varus deformációját mutatja. A hiba fő tünetei: csikorgó, csekély változás a lábfej hosszában, a láb kifelé forgatása, a csukló mozgása korlátozott.
Sérülés miatti kár
A csípőízület gyakori traumás hatása van. A leggyakoribb zúzódások fájdalom formájában jelentkeznek az övezetben, vagy enyhe mozgáskorlátozásként, a szövetekben fellépő zúzódásoknak vagy a közös területeken kopognak. A traumás diszlokációt a combcsont fejének a medencecsonthoz viszonyított elmozdulása határozza meg.
A deformáció irányától függően megkülönböztethetők az elülső, a hátsó és a központi eltérések. Az acetabulum alján elhelyezkedő központi diszlokációkban gyakran megfigyelhető repedések. A csonttörések a legerősebbek.
A csontszövet pusztulásán túlmenően törések esetén a szalagok és az izmok sérülnek.
Betegségek és azok okai
A csípőízületi gyulladásos folyamatok okai gyakran egy olyan betegségben rejlenek, mint például a coxitis, amely általában fertőző jellegű. Ilyen betegség esetén a szinoviális membrán, csuklós csonthelyeket érint. Az első tünetek fájdalom formájában jelentkeznek a kismedencei régióban, a mozgás merevsége, a közös térben megnövekedett hőmérséklet. Ha a coxite göbös formává fejlődött, akkor a tünetek a végtag természetellenes helyzetében jelennek meg, felfelé húzva.
Különböző jellegű daganatok alakulhatnak ki az ízületi vagy artikuláris szövetek (porc és csont) kapszuláján. Ennek oka - olyan betegségek kialakulása, mint a synovioma, osteoma, chondroblastoma, chondroma stb. Ezek a betegségek általában szabályos beavatkozást igényelnek.
A csípő fájdalmát olyan megbetegedések okozzák, amelyek az izom melletti izmokban fordulnak elő. Az izmok magas vérnyomása az egyik betegség. A könnyű formákban a hypertonus kényelmetlenséget és merevség érzését okozza, de a jövőben izomgörcsökkel, korlátozott mozgással, a végtag szigorításával járhat. Súlyos formában a hypertonicitás súlyos izomterhelést és fájdalmat okozhat stressz alatt.
A kezelés módszerei
A csípőízületek kezelésére szolgáló terápiás technikák kézi terápián alapulhatnak. Különösen ajánlott utóizometrikus relaxáció, ami különösen előnyös az izmok magas vérnyomásánál. A manuális terápia ezen módszere az izmok passzív nyújtása és a minimális intenzitású impulzus izometrikus munka kombinációján alapul. Az érintett kötés érzékeny a vibrációs terhelésekre, ami a terápiás masszázs széles körű használatát eredményezi. A kenőcsök és krémek használata minden beteg számára ajánlott. A sérült (érzékeny) helyet fel lehet melegíteni különböző típusú melegítőszerekkel.
Súlyos fájdalom és súlyos gyulladás miatt nehéz a gyógyszeres kezelés nélkül. A dexametazon egy glükokortikoid gyógyszer. A vázizomrendszer különböző betegségeinek kezelésére a dexametazon megbízhatónak és hatásosnak bizonyult. A dexametazon gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, nincs allergiás ellenjavallat. Az adagot szakembernek kell meghatároznia.
A csípőízület minden betegségéhez szükség van egy terápiás fizikai gyakorlatok komplexére. A csípőízület erősítésének módjától függ a mozgás sebessége és helyreállítása. A gyakorlatok komplexe javítja a vérkeringést, stabilizálja az izomtevékenységet, visszaállítja a szalagok rugalmasságát.
A sebészet az utolsó lehetőség, és csak súlyos sérülések esetén alkalmazható, ha nincs alternatíva. A csontelem átirányítása vagy az ízületi szövet pótlása lehet a művelet célja. Az utóbbi időben az ízületi szövet átültetése (helyettesítése) meglehetősen rendes eseménysé vált a betegség vagy trauma komplex eseteinek kezelésében. Különösen fontos az ilyen módszer rendelkezésre állása, mint a csontképződés helyreállítása, a tuberkulózis és a daganatok kezelésében.
A csípőízület egy összetett szerv az emberi testben. Ha fáj, zsibbad vagy kopog, akkor azonnali lépéseket kell tenni. Ez a csukló nagymértékben meghatározza a motorteljesítményt és az egész test stabilizálását: bármilyen fájdalom, kopogás nagy problémákat okozhat.