Áramkör és tőkeforgalom

Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás
Minden egyén, valamint a társadalmi tőke állandó mozgásban van. Ez életereje.
A tőke tőkét (D) a tőkés fejlettebbé teszi a termelési eszközök (Cn) és a munkaerő (Pc) megvásárlására, amelyek a termelési folyamatban (P) kombinálva a késztermékek (T) felszabadulásáig folytatják egymást. Az áru megértése során a tőkés készpénzben kapja értékét (D), az eredetileg fejlettebb tőkeösszeg a tulajdonosához, de már meghatározó összeggel nőtt.
A tőke mozgásának általános képletét a következőképpen lehet bemutatni:
ahol a pontok mutatják a tőkének a termelésbe való belépését és kilépését. A forgalommal összefüggésben két további tranzakció lép fel a termelési eszközök, a munkaerő és a késztermékek értékesítésével kapcsolatban. A mozgalom három szakaszában a tőke változásának formái: a pénzformát produktívvá tesszük, a termékformát a második szakaszban az árupéldány váltja fel, a harmadik pedig az eredeti monetáris formára tér vissza. Valójában az ipari tőke egyben része mindhárom szakaszában és mindhárom formában. Így biztosított a termelési folyamat folytonossága, következésképpen a fogyasztás. Érdemes megemlíteni a fővárost, hogy a három szakasz bármelyikén maradjon, az egész körlege megszakad. A tőke körét, és mozgalmának nevezte, következetesen lefedve az előleget, a termelést, a gyártott termékek megvalósítását és az eredeti formanyomtatványhoz való visszatérést.
Az ipari tőke ciklusa, amelyet folyamatosan megújult folyamatnak tekintünk, forgalmát képezi. A tőke forgalmának mértéke az év során elért forgalmának mértéke. Ha például a főváros négy hónapra változik, akkor egy év alatt három fordulatot fog tenni.
Fontos, hogy egy közgazdász megértse, hogy a tőkeforgalom gyorsasága nagy gyakorlati jelentőséggel bír. Ezt jól és gyorsan megértjük a modern kereskedelmi bankok és számos közvetítő iroda. Nem fektetnek be termelésbe hosszú technológiai ciklusokkal, hanem növelik tőkéjüket a gyors, egyszeri műveletek során.
A tőkeforgalom gyorsasága számos tényezőtől függ: a termelési tőke szerkezetétől, a termelési időszak hossza a termeléstől, a járművek és az autópályák állapotától, a berendezések és gépek munkájában való teljességétől és ritmusától, a kereskedelem beállításától stb.
A forgalmi sebességtől és a késztermék átruházásának módjától függően a termelési tőke fix és forgó tőkére oszlik. A fő tőke magában foglalja az épületeket, szerkezeteket, gépeket, berendezéseket, erőműveket, átviteli eszközöket és más munkaeszközöket. Ez hosszú távú tőke. A termelés anyagi és technikai alapját képezi, és teljes ciklusát évekig számolják. Az állóeszközök értéke részben az alkatrészek előállításához, bizonyos típusú munkamódszerek kopásaként történik. Az értékesítés után az értékcsökkenés összegét fokozatosan felhalmozzák az értékcsökkenési alapba, amelyen keresztül az állóeszközöket behajtják. Az értékcsökkenési ráták az állóeszköz-elemek értékétől és az általuk meghatározott szolgáltatási értéktől függenek.
A működési tőke magában foglalja a nyersanyagokat, segédanyagokat, üzemanyagot, villamos energiát, a pénzeszközöket, amelyek a munkavállalók munkaerő-fizetését szolgálják. A termelési tőke ezen része egy ciklus alatt teljes forgalmat bonyolít le, és költségeit teljes egészében tartalmazza a késztermék költsége, és minden áramkör után visszaadja a tulajdonosnak pénznemben. Következésképpen minél gyorsabban forgatja a forgalomban lévő tőke, annál kevésbé lesz szükség rá, más változatlan feltételek mellett, vagy annál nagyobb lesz az éves forgalma egy adott értéken, a nyereség mértéke magasabb lesz.
A tőkeforgalom nagyságát nagymértékben meghatározza az iparág sajátosságai, és tükrözi a termelés megszervezésének szintjét, a termékek anyagi és műszaki kínálatát, valamint a termékek forgalmazását.
Szakirodalmunkban és gazdasági gyakorlatunkban a vállalat erőforrásainak összességét pénzeszközöknek nevezték. A mozgalom három szakaszát tekintve termelési alapokra és forgalombahozatali alapokra oszlik. A termelési alapok a forgalom jellegéből kiindulva alapvetőek és forgathatóak. Alapvető különbségek nincsenek a források és a tőke forgalomban technológiai szempontból.