A szervezetek fogalmának, besorolásának, összetételének bevételei
A gazdálkodó céljaira a bevételeket a gazdasági előnyök növekedésként ismerik el az eszközök átvételének vagy a kötelezettségek visszafizetésének eredményeképpen, amelynek következtében a szervezet tőkéje nő, a résztvevők vagy ingatlan tulajdonosok hozzájárulása kivételével.
A követelményeknek megfelelően az IFRS jövedelem növekedésére utal a gazdasági előnyöket a vállalat a jelentési időszak alatt, ami megmutatkozik növekedését eszközök vagy csökkentheti a kötelezettségek, így a tőkeemelés nem jár a hozzájárulás a résztvevők a jegyzett tőke.
A gyakorlatban a rádiót nem tekintik bevételként: - közvetett adók összege; - a megbízó javára jutó jutalékok; - jövedelem előre; - Termékek kifizetéséhez nyújtott előleg formájában (tőkeszerkezet); - Bejövő bevételek; - Jutalom a zálogjogban; - kölcsön és hitel visszafizetése.
2. A jövedelem osztályozása a BU és az OU szempontjából.
A BU céljaira a tevékenység jellegétől és irányától függően a szervezet jövedelme a következőképpen oszlik meg: 1. Rendszeres tevékenységből származó jövedelem; 2. Üzemi eredmény; 3. Nem értékesítési; 4. Extrém.
A NU alkalmazásában a jövedelem az alábbiakra oszlik: 1. Az áruk értékesítéséből származó jövedelem és a tulajdonjogok; 2. Nem működési bevételek.
3. Értékesítésből származó bevételek a szokásos tevékenységekből származó jövedelemként. A bevétel meghatározására szolgáló módszerek.
A BU céljaira a termékek értékesítéséből származó bevétel összege = a készpénz és egyéb tulajdon átvételének értéke, valamint a követelések értéke.
A BU céljára a bevételeket akkor határozzák meg, amikor 5 feltétel teljesül egyszerre:
1. A szervezetnek joga van a bevétel megszerzéséhez (szerződésnek vagy egyéb dokumentumnak kell lennie); 2. meghatározható a bevétel összege (számla, fuvarlevél); 3. Bizonyos, hogy egy adott művelet eredményeként a gazdasági előnyök növekedni fognak; 4. a termék tulajdonjoga átkerült az eladóról a vevőre; 5. A felmerülő vagy ténylegesen felmerült költségek meghatározhatók.
Ha a szervezet által átvett pénzeszközök és egyéb eszközök tekintetében az egyik megnevezett feltétel nem teljesül, akkor a könyvelés elszámolása a könyvelés alatt történik.
01.01.02 óta a szervezetek jogosultak a bevétel meghatározására:
- eredményszemléletű (szállításkor)
- pénzforgalmi szemléletben (a fizetés), kivétel a szabály alól, mint a szervezet használhatja a készpénz módszert, ha az átlagot a 4. negyedévben a bevétel összege kevesebb, mint 1 millió rubel minden negyedévben.
A BU céljaira a szervezet két eljárással ismerheti el a munkálatokból származó bevételt a hosszú technológiai termelési ciklus alapján: (építés)
- munka vagy termék készen áll
a munka befejezésekor, a szolgáltatás nyújtásáért.
4. Az üzemi eredmény összetétele.
A működési bevételek szerkezetében: 1. a szervezet eszközeinek ideiglenes igénybevételéhez kapcsolódó bizonyos díjakhoz kapcsolódó bevételek (OS-létesítmények biztosítása); 2. a találmányok, az ipari formatervezési minták, valamint a szellemi tevékenység egyéb formái, jogdíjak formájában keletkező szabadalmi jogokból származó jogok megadásához kapcsolódó jövedelem; 3. egyéb szervezetek büntető törvénykönyvében való részvételhez kapcsolódó jövedelem (%, osztalékok); 4. a szervezet által egy közös partnerségi megállapodás szerinti közös tevékenységek eredményeként kapott nyereség; 5. az operációs rendszer és egyéb eszközök, valamint termékek és áruk értékesítéséből származó bevételek; 6.%, amelyet a szervezet pénzeszközeinek felhasználásával és a bank% -ban a szervezet számláján felhasznált források felhasználásával biztosítanak.
5. A nem működési és rendkívüli jövedelmek összetétele.
A nem működő bevételek magukban foglalják: - bírságokat, büntetéseket, szankciókat a szerződési feltételek megsértése miatt; - a szervezetnek okozott károk megtérítésével kapcsolatos jövedelem; - az előző évek nyeresége, amelyet a jelentéstételi időszakban feltárt; - a hitelező és halasztott adósságok összege, amelyre az elévülési idő lejárt; - árfolyam-különbségek (pozitív); - egyéb jövedelem.
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szerint rendkívüli események közé tartoznak a természeti katasztrófák, balesetek és egyéb rendkívüli körülmények.
A vészhelyzet bekövetkezését dokumentálni kell. A sürgősségi helyzeteket a Sürgősségi Helyi Minisztérium, a Belső Ügyek Igazgatósága és az FSB is megerősítheti.