A szakmai választás motiválása - absztrakt, 3. oldal
1.2. Motívumok a jövőbeli szakmák választására a középiskolás diákok körében
Motif (a Lat. Movere- mozgásba) úgy definiálható, mint anyag vagy ideális tárgy, amely ösztönzi és irányítja magát a tevékenységet vagy intézkedést, amelyre az elvégzett [16, p. 63]. Activity mindig egy motívum ( „motiválatlan” tevékenység - ez a motívum, amely el van rejtve a tárgy vagy megfigyelő). VS Merlin meghatározza a motívumot konkrét cselekvés motiválásaként konkrét körülmények között [24. 191].
A motiváció és a tevékenység irányításán kívül a motívum egy értelmet teremtő funkciót is betölt, amely bizonyos személyes jelentést közvetít a célok közé [16, 164. o.]. 67]. A motiváció alapján a tevékenység gyakran attól függ, hogy milyen hatékonysága és minőségi jellemzői vannak a kurzusnak. Maga a motívum, mint általában, nem valósul meg. Bizonyos tárgyak vagy jelenségek érzelmi színezésében nyilvánulhat meg, személyes jelentésük tükrözésének formájában.
A belföldi pszichológia vitathatatlan elismerése a vezető szerepet a tudat, hogy az emberi tevékenység szándékosan kitolja célja saját viselkedését és tevékenységek során megértettem indítékokat tetteik és a motívumok alapján. Motive megértjük anyagi vagy ideális tárgy, amely ösztönzi és irányítja a tevékenység vagy intézkedés, és amelyre azok végrehajtását. A kérdés kapcsolatos fogalmak „motívum” és a „motiváció” abban a pillanatban a kutatók nincs konszenzus. Az első esetben a motiváció érteni, mint egy sor motívumok (Platonov K.K.), a második - a „motívum” van egy szűkebb jelentését és a motiváció nem korlátozódik egyszerűen egy sor motívumok aktivitást (IA Dzhidaryan). A harmadik esetben a motiváció slozhnoorganizovannyh tekinthető egy olyan rendszer, amelyben a motívum szerepel csak az egyik szerkezeti elemek (VD Shadrikov). Tanulmányunkban V.D. Shadrikova, úgy a motiváció a strukturális pozíció: motiváció a tevékenység - kombinációja oka annak, hogy ösztönözze és útmutató tevékenységét.
Mivel a motívumok gyakran nem valósulnak meg, kivéve azokat a tudatos motívumokat, amelyeket A.N. Leontief motívumok-célok esetén szükség van egy ötletre, hogy hogyan alakul a tevékenység. A motiváció ösztönzi a tevékenységet, és a cél irányítja.
A cél az előre látható eredmény tudatos képe, amelyre az ember cselekvése irányul. A várt eredmény képe ösztönző erővé válik, a célgá válik, elkezdi irányítani a cselekvést és meghatározza a végrehajtás lehetséges módjainak kiválasztását, csak egy bizonyos motívumhoz való kapcsolódással [35. 440].
A célformálás folyamata, vagyis a célok motívumképzése nem automatikusan valósul meg. Ez egy összetett, kreatív folyamat, attól függően, hogy egy személy milyen készségekkel, ismeretekkel és képességeivel, tulajdonságaival, a tevékenység céljának objektív feltételeivel függ össze. A célok tanulmányozásával meg lehet ítélni a motívumok változásait, az egyén törekvéseinek természetét az egyik szakaszban vagy egy másik szakmai önrendelkezéssel kapcsolatban.
Így a motiváció az a motiváció, amely tevékenységhez vezet, és a cél az, amit egy személy egy bizonyos munka elvégzésével kíván elérni.
Tehát megértése a saját igényeit, a hierarchia épül, közös preferenciák vannak érdekek, hogy a dinamika a fejlesztési, viszont a függőség, formaértékek, húzott motívumokkal, meghatározott célokat, tanulmányozzuk a külső környezet, amely segít, vagy akadályozzák a célok. Ezt követően döntés születik a tevékenységről, azaz önrendelkezés történik.
A középiskolai hallgatók új motívumok születnek - szakmai jellegűek -, mivel bizonyos korábban elvégzett akciók ("a motívum áthelyezése a cél felé") személyes jelentőséggel bírnak az iskolás gyerekek számára. A hivatásos motívumok megjelenése a tanítás motivációs szféra alapvető szerkezetátalakítását jelenti. A motiváció szerkezetében a profi motívumok kezdenek érvényesülni.
1) jelen vannak: az objektív valóság és a tevékenység feltételei, a társadalom kultúrája, a csoport tudata és viselkedése;
2) a múlt: az egyén története, saját tapasztalata;
3) jövő: a társadalmi fejlődés tendenciái, személyes célok, igények szintje stb.
A gimnáziumi diákok szakmai önrendelkezési befolyásának első helyét a baráti kapcsolatok szférája foglalja el. A második helyet a tömegtájékoztatási eszközök (könyvek, újságok, folyóiratok, filmek, televíziók) elfoglalják. A harmadik hely a pedagógiai csapat, az osztálytanár, majd a tanár, a vezető tanár és az iskola igazgatója. A negyedik hely a család hatása. Az ötödik hely a tanulmányi tantárgyak számára, annál magasabb a diák akadémiai teljesítménye, annál erősebb a tantárgyak befolyása a szakmai önrendelkezésre. A hatodik hely extra tantervi munka. A hetedik hely a szervezet. A nyolcadik hely társadalmilag hasznos és produktív munka. A kilencedik hely az extracurricularis munka [28, p. 75].
motívum, világosan és ésszerűen indokolja ennek a munkamódnak a kiválasztásának alkalmasságát;
a motiváció fuzzy, nem eléggé motivált;
a motiváció bizonytalan, indokolatlan;
nincs indokolt motiváció (32. 85].
Másodszor a motívumok közé tartozik a munka tartalma vonzereje: a mentális és fizikai aktivitás, a romantika és a kreativitás elemei kombinációja a munkában stb.
Az anyagi érdeklődés a harmadik helyen és kisebb mértékben befolyásolja a szakma kiválasztását. A hallgatók alábecsülik a pénzügyi ösztönzőket, mert nem mennek be a háztartásra, és a szülők és a tanárok nem mindig mutatják meg a gazdasági lehetőségek fontosságát az egyéni igények kielégítésére a modern társadalomban.
Figyelemre méltóak az önző és hasznossági indítékok: a szakma kiválasztásának vágya a munkát megkönnyítő jelleggel, a városra való áttérés lehetősége stb.
A régebbi iskolai életkorban a szakma kiválasztásának legerősebb motívuma a munkaerő tartalmának vonzereje, az anyagi ösztönzés szerepe nő. Az önző motívumok jelentéktelenné válnak.
A szakma kiválasztásának motívumainak azonosítása lehetővé teszi, hogy megtudja, mi ösztönözte a hallgatót, hogy válassza ezt a munkát. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy tisztázza az egyén hozzáállását az értékekhez.
SS Bogdanovics [3] a serdülõkorú hivatás megválasztásának motivációs tényezõinek tanulmányozásában kiderült, hogy:
a személyes választást a legmagasabb mértékig a szakközépiskolai hallgatók 74% -a és a hallgatók 91% -a határozza meg, amely jelzi az ifjúsági autonómia megnyilvánulását és az alapvető döntések meghozatalának vágyát;
az anyagi érdeklődés a középiskolások 77% -a és a hallgatók 35% -a számára fontos;
a társadalmi státus motivációs tényező az iskolások 49% -a és a hallgatók 49% -a számára;
a munkafolyamat döntő fontosságú a középiskolás diákok 59% -a és a hallgatók 63% -a számára;
a munka eredménye a középiskolás diákok 78% -a és a hallgatók 86% -a számára fontos [3, c.22].
ID Chechetin a tanulmány értékorientációt a városi fiatalok kiderült, hogy 45% -a „munka” nem szerepel a „boldogság”, és 27% -a az alap gömb létérdekek van a nem működő tevékenységet. Az interperszonális kommunikáció nagy jelentőséggel bír a fiatalok számára, de 18% inkább kedvezően reagál a kommunikációra.
A modern élet minőségi új követelményeket támaszt az iskola végzőse számára: készen áll az önrendelkezésre, önkifejezésre, személyes tevékenységre a szakmai út kiválasztásánál. NI Orlyanskaya [27] rámutat, hogy sok középiskolás diák nincs felkészülve a munkaerőpiac új helyzetére. Legtöbbjük instabil szituációs érdekeltsége van a szakmai tevékenységekben, nem tudják, hogyan tanulják meg az egyéni lehetőségeiket az általuk választott szakmának megfelelően, és az iskolai végzettség végére a diplomások jelentős része nem alakított ki szakmai terveket.
Csak néhány diák, az AI szerint. Hodakova komolyan gondolkodik a szakmájukról és megértse a választott folyamat összetettségét, pl. a szakmai önrendelkezés problémája az egyéni tudatosság szintjén nem érthető és konstruktív módon érthető [38].
Hasonló grafikák:
aki Skóciában született. " A diákok szakmai kiválasztására vonatkozó motivációs jellemzőket több csoportra osztották. szakmai tevékenységekből származó jövedelem. A társadalmi-kulturális dimenzióban a szakmai választás a felemelkedés motivációjának megvalósítását jelenti.
Az egyetemi hallgatók szakmai kiválasztása
Tanfolyammunkák >> Pszichológia
a szakmai önrendelkezés problémája ............................... 2.1 A "szakmai önrendelkezés" és a "szakmai választás" fogalmai ................................................. 2.2.Motivi szakma kiválasztása. motiváció a jó közérzet ösztönzésére, a presztízs motiválására.
A bányászok szakmai tevékenységének motiválása
Tézisek >> Pszichológia
a bányászok szakmai tevékenységének motivációja, a motiváció fogalma a modern pszichológiában, a motiváció jellemzői a szakmai tevékenységekhez, a szakemberek jellemzői. és ennek eredményeképpen nagymértékben motiválta a különböző összetettségű feladatok kiválasztását.
A szakmai önfejlesztés motiválása a tanárképzésben részt vevő hallgatókban Egyetemek
Tézisek >> Pszichológia
Nem határoz meg egy szűk körű szakmai választást. Néhány és. szakmai tevékenység 2) A szakmai sikerek dinamikája 3) Pszichotechnika szakmai siker 4) Szakmai tevékenység megkezdése 5) A motiváció szintje és a szakember.
Motiváció a szakmai tevékenységekhez
rendelési igényeket és az állam elérésének legjobb módját választva. a motiváció jellemzői ........................ A tevékenység motiválása és hatékonysága ..................... A szakmai tevékenység motiválása ........................ A szakmai tevékenység motivációjának alapelvei.