A nemzetközi viták, fogalmak és kategóriák békés eszközei
A NEMZETKÖZI RENDSZEREK BÜNTETÉSI MÓDJAI - nemzetközi viták rendezésének nemzetközi jogi eszköze.
A nemzetközi viták békés eszközei békéltetésre és bírósági eszközökre oszthatók. Békéltető eszközökkel a vitát a felek és a megállapodás közötti közvetlen kapcsolat eredményeként rendezik.
Az egyeztetési eszközök a következők:
1) tárgyalások - a vitában álló felek közötti közvetlen kapcsolatfelvétel és megállapodás megkötése révén a viták rendezésére irányuló keresések keresése. A tárgyalások osztályozása:
a) a vita tárgya - békés, politikai, kereskedelmi;
b) a résztvevők száma - többoldalú és kétoldalú;
c) a felek képviseletének szintje - államközi, kormányközi;
2) jó szolgáltatások - a viták rendezésének módja, amelyben a vitában részt nem vevő harmadik személy saját kezdeményezésére vagy a vitában részt vevő felek kérésére belép a rendezési eljárásba. Harmadik félként mind az állam, mind annak tisztviselője vagy szervezete járhat el;
3) közvetítés - egy harmadik fél közvetlen részvétele a viták békés rendezésében, hogy megkönnyítse a vita elfogadható megoldásának kidolgozását. A közvetítők lehetnek államok, nemzetközi szervezetek és szervezetek, valamint magánszemélyek. A közvetítés jellemzői az informális és bizalmas jellegűek;
4) A tényállás megállapítása a jogvita alapját képező tények megállapítására szolgáló eljárás. E célból vizsgálati bizottság jön létre. A Bizottság jelentést készít a tanúk és a szakértők tényeiről, dokumentumairól, bizonyságairól és szakértőikről, amelyek nem rendelkeznek bírósági határozat erejével;
5) a megbékélés olyan eszköz, amely ötvözi a tények létrehozását és a közvetítést, és az egyeztető bizottság végzi.
Az igazságszolgáltatási eszközöket abban az esetben használják, ha egyeztetési eszközökkel nem sikerül megállapodásra jutni.
A bírósági eszközöket a következő formákban alkalmazzák:
1) nemzetközi választottbíróság (választottbíróság) - azon viták megvitatása céljából, amelyeknek az államok és a nemzetközi szervezetek részes felei;
2) a nemzetközi bírósági intézmények, amelyek állandó jelleggel működnek, és független bírókból állnak, amelyek a nemzetközi jog alapján nemzetközi viták rendezésére és jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára irányulnak. A szóban forgó jogviták jellegétől függően a nemzetközi bíróságok bíróságokba sorolhatók:
1) államközi viták (Nemzetközi Bíróság);
2) a természetes és jogi személyek által az államokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben indított ügyek (Emberi Jogok Európai Bírósága);
3) munkaügyi viták a nemzetközi szervezetek keretein belül (ILO közigazgatási bíróság);
4) magánszemélyek (a nürnbergi bíróság) elé állítása;