A gyermekek bőrének anatómiája és szövettana (sejtszerkezete), 1. fejezet
A gyermekek bőrének anatómiája és szövettana (sejtszerkezete)
A gyermekkor különböző időszakaiban a bőrnek morfológiai (egységes) és funkcionális különbségei vannak. A gyermek bõre, mint egy felnõtt, három egymást követõ rétegbõl áll: bőrfelhõ, dermis és szubkután zsír.
Az újszülöttek hímje nagyon gyengéd, laza, és a kancsalréteg 2-3 sornyi könnyen széteső sejtből áll. A csecsemők vékony alapmembránja is van.
A dermis kollagén és rugalmas rostjainak elégtelen fejlődése csökkenti a bőr természetes párnázottságát a gyermekeknél. A rugalmas rostok csak 2 évig alakulnak ki. A távollétüket nagy mennyiségű nedvesség kompenzálja, amely védi a bőrt a fizikai károsodástól. Újszülöttekben a papilláris réteg simított.
Az újszülöttekben az izzadság 12-szer nagyobb, mint a felnőtteknél. Csak az újszülött életének 2. és 5. napjától kezdődik a verejtékezés először az arcon, majd a tenyéren és a test többi részén. Az élet első három hónapjának gyermekeiben a verejtékmirigyek és a kiáramló csatornák elmaradtak, és nem működnek megfelelően. Csak a 3 éves korban van a teljesen kifejeződő verejtékmirigyek funkcionális aktivitása. Ez annak köszönhető, hogy a gyermekek bejutása hiányzik.
A csecsemőmirigyek felületesen helyezkednek el az újszülöttekben, 4-8-szor nagyobbak, mint a felnőtteknél. Az élet második évének kezdetén a faggyúmirigyek funkciója csökken, és csak a pubertás időszakban, azaz a pubertás időszakában növekszik. Az élet első hat hónapjában élő gyermekek lényegében nem rendelkeznek a hőszabályozás funkciójával, és amikor a környezet hőmérséklete megváltozik, a gyermek gyorsan túlcsordul vagy túlmelegszik. Az újszülött bőrének zsírszerű kenése hőszabályozást biztosít. A gyermekek bőrzsírja ötször nagyobb koleszterint tartalmaz, mint a felnőtteknél.
A gyermekek szubkután szövete jó védelmet nyújt a mögöttes szövetek mechanikai és termikus károsodásai miatt, mivel nagy mennyiségű zsírszövetből, kollagénszálakból és vízből áll. Az élet első felében a bőr alatti zsírréteg gyorsan növekszik, különösen az arcon. A szubkután zsírszövet védi a gyermeket a mechanikai sérülésektől, a magas és alacsony hőmérséklet hatásától.
A kisgyermekek védő funkciója nem elegendő. A hornyos réteg gyenge fejlődése és a helyi bőrelváltozás alacsony aktivitása különféle környezeti hatások következtében kisebb sérülékenységet eredményez. A kisgyermekek celluláris és humorális immunitásának éretlensége hozzájárul a bőr különböző érzékenységű fertőzésekhez. A baba bőrének magas páratartalma és alacsony savassága van. Az újszülött bőre aktívan részt vesz az anyagcserében és a légzésben. Ebben az esetben a gyermekek légzőkészülete aktívabb, mint a felnőtteknél. A gázok könnyen diffundálnak (behatolnak) a bőrön található számos hajó falán keresztül.
A csecsemők bőre számos receptort tartalmaz, amely tapintható, hőmérsékleti, felületi fájdalomérzékenységet biztosít. A gyermek bőrén a napfény hatása alatt a D-vitamin kialakulásában részt vevő anyag (kolekalciferol) szintézise aktívabb, mint a felnőtteknél.
Az élet első három évének gyermekei nagyon vékonyak, sok nedvességet tartalmaznak, vérben gazdagok. Ezért van az egészséges babák bőrének rózsaszín színe. Az élet első két évében különösen intenzíven változik a gyermek bőrének szerkezete.
A gyermek bőrtani jellemzői:
1) semleges vagy enyhén lúgos bőrfelület (a pH 6,1-6,7 között változik);
2) nagyszámú felszíni fekvésű erek a fiziológiai dilatáció állapotában (relaxáció);
4) emelkedett vaszkuláris permeabilitás;
5) nagy számú szöveti sejtet és fokozott aktivitását;
6) nyirokcsomók és kapillárisok labilitása (mobilitása);
7. a neuro-receptor készülék funkcionális éretlensége;
8) a zsírban oldódó anyagok nagy felszívódási képessége (felszívódási képessége), különösen az arcon és a fejbőrön lévő bőrrétegekben, ami még nagyobb a gyulladásos folyamatokban;
9) a bőrterület és testtömeg nagy aránya a korai életkorú betegeknél.