Lingva land lex
A lexikológia - a nyelvtudomány szakasza, a szókincs tanulmányozása, a nyelv szókincse.
A leksikológia tanulmányozásának témája a nyelv szókincsének következő aspektusa:
- a szó, mint a nyelv alapegysége, a lexikai egységek típusa;
- a nyelv szókincsének szerkezete;
- a lexikai egységek működése;
- a feltöltés módja és a szókincs fejlesztése;
- szókincs és extralinguisztikus valóság.
A szó általános nyelvtani egységének problémáját a szó általános elméletében tanulmányozzák. A lexikai egységek kategóriájában szerepelnek (a fő lexikai egység a szó):
- egyéni szavak (egész egységek)
- stabil mondatok (analitikus, vagy összetett, egységek).
Mivel a szó olyan egység, amelyet az alak és a tartalom korrelációja jellemez, a szó nyelvi egységként való problémáját három szempontból vizsgáljuk:
Különös figyelmet fordítanak a következőkre:
- többértékű lexikai egység szemantikai szerkezete;
- Határozza meg a szavak jelentéseinek típusát és a megkülönböztetés kritériumát;
- a szavak értelmének megváltoztatására és fejlesztésére.
A desemantizáció jelenségét elemezzük - a lexikai jelentés szójának elvesztése és a nyelvtani formánsokra való áttérés.
- Funkcionális szempont (a szó szerepe a nyelv és beszéd struktúrájában). A szót egy nyelvegységnek az úgynevezett sp.
- annak szerepe a nyelv egészének szerkezetében és működésében;
- kapcsolata más szintû egységekkel.
A szókincs szerkezetét két szempont vizsgálja:
A lexikológia a szavak nagyobb csoportosítását is vizsgálja - olyan területeket, amelyek formák (pl. Szavak fészke) vagy tartalom alapján is kialakulnak, és paradigmatikus vagy szintagmatikus viszonyaik alapján épülnek fel. A paradigmatikus és a szintagmatikus területek összessége olyan tematikus területet képez, amely az extralinguista tevékenység bizonyos szféráját tükrözi (pl. Közlekedési eszközök, állattenyésztés, művészet stb.).
A szókincs működésének tanulmányozása során a következő problémákat veszik figyelembe:
A szavak összeegyeztethetőségét a következő szinteken kell figyelembe venni:
- Szemantikus (az ilyen lexikai egységek által jelölt fogalmak kompatibilitása: "kőház", "hal úsz");
- lexikális (kompatibilitási lexéma: "előadás", de "jelentés készítése").
A lexikológia feltárja a nyelv szókincsének újratöltését és fejlesztését. megkülönböztetve a jelölések létrehozásának négy módját:
- új szavak létrehozása;
- Új értékek kialakulása (poliszemia, értékek átadása és értékrendi szabályzatok vizsgálata);
- a szókombinációk kialakulása;
- hitelfelvétel (lexikális kölcsönzés és nyomon követés) (a kölcsönzött szavak tényezőit és formáit vizsgálják).
Az első három módszer a nyelv belső erőforrásainak felhasználására épül, a negyedik pedig más nyelvek erőforrásainak vonzására.
A lexikológia fontos eleme a szavak valósághoz való viszonyának vizsgálata. mert szavakban, jelentéseikben, hogy a kollektív élet egy bizonyos korszakban való élettartama leginkább konszolidálódott. Ebben az összefüggésben olyan problémák merülnek fel, mint például:
- szókincs és kultúra;
- a nyelvi relativitás problémája (a szókincs hatása a "világ látására");
- Nyelvi és extralinguista összetevők a szó jelentése szerint;
- háttér szókincs, stb.
- Általános lexikológia. a szókincs szerkezetének, működésének és fejlesztésének általános mintáit.
- Magánlélektan. feltárva egy nyelv szókincsét.
- Történelmi leksikológia. feltárva a szavak történetét az általuk kijelölt tárgyak, fogalmak és intézmények történelmével kapcsolatban. A történeti leksikológia:
- A szókincs (vagy helyszíne) dinamikájának leírása;
- statikus leírása a szelet a történelmi állapot a nyelv.
A vizsgálat tárgya lehet:
- egyetlen szó vagy lexikai rendszer (fogalmi terület);
- a szavak története, mint ilyen vagy a szemantikai változások formái (pl. a jelentés szűkítése);
- folyamatok a szavak szemantikai struktúrájában (pl. absztrakt jelentésű szavak kifejlesztésének vizsgálata, a szinonimálás folyamata, a megfelelő nevek megjelenése stb.).
Irányában a történeti és lexikai kutatások a következők lehetnek:
- semasiológiai (a szavak vagy a szavak csoportjainak változásait tanulmányozzák);
- onomasiológiai (az objektum nevezési módjának megváltoztatása).
Tekintettel a szókincsben lévő szisztémás kapcsolatokra a szavak csoportjában, mindkét aspektus egyszerre jelen van. a változások tanulmányozása egyetlen szóval lehetetlen, anélkül, hogy megvizsgálnánk a szavak csoportjához tartozó koncepció meghatározását.
A lexikai egységek egyes aspektusait és típusát a nyelvészet speciális részeiben tanulmányozzák (Onomastics, Phraseology, Speech Culture, Stylistics, Word Formation).
(VI. Kodukhov Bevezetés a nyelvészetbe .- M. Enlightenment, 1987. -288, p.159-204.)
A lexikológia (a lexemes szavak, a nyelv szókincsének, a nyelv nominális eszközeinek tudománya) a következőre oszlik:
- Az onomasiológia a lexikológia olyan szakasza, amely a nyelv szókincsét, nominális eszközeit, a nyelv szókincsegységeinek típusát, a jelölés módját vizsgálja;
- A semasiológia a lexikológia egyik szakasza, amely a nyelv szókincsegységeinek jelentését, a lexikai jelentések típusát, a szó szemantikai szerkezetét vizsgálja.