Az előadás elmélete és módszerei összefoglalása
1. Az oktatás alapgondolata
2. Az oktatás kialakulásának története
3. Az oktatás lényege az oktatási folyamat struktúrájában
4. A vezetõ erõk és az oktatási folyamat logikája
5. Az oktatás nemzeti identitása
6. Az oktatás törvényei és alapelvei
7. Pedagógiai interakció az oktatásban
1. A pedagógus személyisége
2. A pedagógus alapelvei
3. A személyes megközelítés, mint az oktatás alapelve
4. A személyes és a nyilvános oktatási területek kombinációja
5. A pozitív nevelésre való támaszkodás
A személyes megközelítés feltételezi a gyermek pozitív koncepciójának kialakulását. Ehhez minden egyes diáknak egyedülálló személyiséget kell látnia, tiszteletben tartani, megérteni; hozzon létre a siker, a támogatás, a jóakarat helyzetének személyisége; hogy lehetőségeket nyújtsanak a pozitív tevékenység megvalósítására. A gyermekkel való hatékony pedagógiai interakció nem lehetséges, anélkül, hogy figyelembe kellene vennie motivációjának jellemzőit.
A motivációt úgy kell értelmezni, mint az egyén belső motivációját egy adott tevékenységhez. Mivel az indítékok szükségleteket, eszméket, érdekeket, hiteket, értékeket határoznak meg.
A motívumok belsőek és külsőek. Ha az egyén számára a tevékenység önmagában jelentős, akkor a belső motivációról beszélnek. Ha az igények jelentősek, külső motivációkról beszélnek. Külső motívumok lehetnek pozitívak és negatívak. A külső pozitív motívumok hatékonyabbak, mint a negatívak. A siker ösztönző szerepe abban rejlik, hogy valamilyen lendületet adhat a tevékenységhez fűződő kapcsolatok átalakításában.
Az elégedettség érzése, az öröm provokálja a nehézségek leküzdésére irányuló vágyat. Szeretném megismételni a munka pozitív eredményét.
Fontos, hogy felébresszük és támogassuk a diákok sikere iránti vágyát, hogy bennük belső hozzáállást hozzanak létre a sikeres munkamódszerhez, és megszilárdítsák a pozitív eredményeket. A hallgatók pozitív hozzáállásának ösztönzése a siker érdekében, elsősorban a tanár pozitív pszichológiai hozzáállását igényli. Ehhez a tanár szervezeti és kommunikatív képességei kreatívan megtörtek. Ez a hozzáállás pozitív módon megváltoztatja a hallgató hozzáállását a tantárgyhoz, ami az aktív tanulás iránti vágy. A tevékenység sikerességét rögzítjük a tevékenység eredményeinek és eredményeinek, az erőfeszítéseknek, a függetlenségnek, a szorgalmas gondolkodásnak, a szorgalomnak, a pontosságnak stb.
Dicséret a sikerre motiválja az új erőfeszítéseket. Az oktatási és az extracurricularis tevékenységek sikeressége hatékony eszköz a hallgatók önbecsülésének. A magas pozitív motiváció kompenzációs tényező szerepet játszhat abban az esetben, ha nem elég magas szintű speciális képességek vagy elégtelen ismeretek, készségek és készségek elégtelenek.
A szakmai érdekek és hajlamok pontos azonosítása a jövőben a munkahelyi elégedettség fontos előrejelzője. Pozitív oktatási hátteret is meg kell teremteni. Nyugodt, üzleti-szerű környezetben, ahol mindenki elfoglalt a saját üzleti, senki sem zavar, hogy egymással, és ahol a fal emelése, mert a belső tér alaposan megtervezett, nem lehet jótékony hatású.
Pedagógiailag mindig jövedelmezőbb építeni a pozitív érdekeit tanulók (kognitív, szeretet az állatok, és így tovább. D.), amivel lehet megoldani sok problémát a munkaerő, az erkölcsi, esztétikai nevelés.
6. Az oktatási hatások egységessége
1. Az oktatási módszerek rendszere
2. A személyiségképzés módszerei
3. A stimuláció módszerei
4. Viselkedési formák
5. Az oktatási rendszerek fogalma
7. Az oktatási folyamat etikája
Az óvodai és iskolai korosztály egyik fő feladata az egyén morális alapjainak fejlesztése. Ma az egyetemi tanárok megpróbálják felismerni és meghatározni az egyetemes értékek elsőbbségét, az erkölcsi nevelést az intellektuális fejlődésben. A mai modern életben, tele kegyetlenséggel, a spirituális szférában történő kereskedelemben, az iskolai nevelésben az erkölcsi normák eróziója fokozatosan megkezdődik. És az egyetlen támogatás ebben a helyzetben az élet morális kritériuma. Megvalósítani őket azáltal, hogy bevonják az oktatási folyamathoz az etikai kultúra oktatási rendszerét, amely a humanizmus és az egyetemes értékek alapjain alapul.
A cél az etikai oktatási ügyek -, hogy segítsen a gyermek, hogy felfedje a világ körülöttünk, és így a konkrét elképzeléseket a szabályokat kapcsolatok az emberek között, magamról egyik képviselője az emberi faj, az emberek, az érzéseiket, jogait és kötelezettségeit. A gyermek figyelmét magára, a megértés lényege az a felismerés, hogy ő - egy ember, tudatában képességeinek segít biztosítani, hogy a tanuló megtanulja, hogy más emberek, hogy megértsék a cselekvések, érzések, gondolatok, ő már kialakult egy bizonyos morális motívumok, amit , viszont, fogják irányítani a tevékenységüket.
Minden tanár önállóan választja meg a kognitív feladatokat a hallgatók tanításának modern követelményei alapján:
1) fejlődési jellegű tanulás;
2) biztosítja a gyermekek maximális aktivitását a megismerés folyamatában;
3) integrációs megközelítés a pedagógiai folyamat szervezésének tartalmára és módszereire;
4) a tanár szerepe;
5) egy pedagógiai folyamat építése egy tanár által, a fejlődő személyiség egyéni képességeivel összhangban.
A fiatalok számára az etikus oktatás programja a következő:
1) a gyermekek elképzelései az emberek közötti kapcsolatok jelenlegi normáiról;
2) az üdvözlés, a címzés, a kérés kifejezése;
3) a színházban, a tömegközlekedésben, a látogatásban a magatartás alapvető készségeinek feltárása;
4) a dolgok, játékok, könyvek gondos hozzáállásának oktatása;
5) ápolja a képességét, hogy nyugodtan, figyelmesen, koncentrálva beszéljen, hallgassa a beszélgetőpartnert;
6) a gyermekek szókincsének gazdagítása;
7) a gyermekek figyelmének, gondolkodásának, kreatív képzeletének fejlesztése;
8) a gyermek érzéseinek, érzéseinek és tapasztalatainak megvalósulásához szükséges feltételek megteremtése.
Az idősebb diákok számára ez a program kissé másnak tűnik:
1) a kommunikáció, a viselkedés, az etikus gondolatok kultúrája az iskolások között;
2) az emberekhez való alkalmazkodás képességének fejlesztése, kölcsönhatásba lépni velük;
3) a legfontosabb kommunikációs képességek és készségek oktatása;
4) az emberekkel való empatikus képesség fejlesztése, az emberekkel, az állatokkal, a környező tárgyakkal, növényekkel való empátiája;
5) a viselkedési készségek megszilárdítása nyilvános helyeken;
6) a gyermekek szókincsének aktiválása, a képzelőerő fejlődése, gondolkodás - a kreatív személyiség tulajdonságai;
7) keresse meg a diákok szüleivel való együttműködés módját a program eredményeinek elérése érdekében.