17-19 Kétvárosi városok
A városok virágzása, mint például Uruk, Ur és mások, Kr.e. 3000 körül kezdődik. e. A második évezred elején a Babilon az egyesült birodalom fővárosává válik.
és

Zikkurat Ura a város épülete közepén helyezkedett el, és az egyik legrégebbi épületet képviselte. Nyers tömbökből épült, és csak 2,5 m vastag külső réteg készült sült téglából, bitumennel rögzítve. A Ziggurat főtengelyének magassága 15 m volt, és mérete 62,5 x 43 m; A díszes téglával borított arcképe kissé befelé hajlott - még nagyobbra
A sumér város Ur terve a XXIII-XXII. Század közötti időszakban. BC. e. (Woolley szerint). A városot erőteljes erőd falak veszik körül; a középső-szent helyszínen: 1-ziggurat; Nunnar 2-szent bírósága; Nunnar 3-templata és felesége Ningal; Ningal 4-dupla temploma; 5-palota Urnammu és Dungi
fenntarthatóság; Az emeleten három lépcső csatlakozott a kőteraszhoz. Ő volt a három rétegű, alsó tartósított emeleten volt a magassága 15 m, díszlépcső volt található az észak-keleti oldalán. Az emeleten kapott helyet a szentély az isten Nannar, és mellette a zárt udvarok a szentély Nannar és zikkurat a nyitott részen található két templomot szentelt a kultusz a Hold-isten és felesége, az istennő Nyngan, és egy külön templomot szentelt Nyngan, sőt, itt van a királyi palota. Mind a palota és templomok közel azonos méretű, és egy négyzet szempontjából monumentális térfogatú mentes ablaknyílások a homlokzat, kimetszettük csak függőleges hornyok a falazott falak. A legtöbb épület belilas mozsárban Zikkurat és különösen a koronázási lehet kiemelte összhangban meglévő sumérok szín szimbolikát.
Templom Eriduban. első tisztán obeidsky Temple már egy jelentős mesterséges magasság, és egyenletessége a külső falai csupasz törött elhelyezve egymástól azonos távolságra kiálló támpillérek. Ez az építészeti módszer minden további szerkezetátalakítással megismétlődött. Időszakban obeidskogo épületet átépítették és méretét növelni, legalább hatszor, míg végül az utolsó obeidsky templomban még nem érte el 23,5 m. Hosszú és 12,5 méter széles, és a platform, amelyen állt, elfoglalt terület 26 .., 5 m x 16 m a templomok mindegyike egy hosszú alakú cella, amelynek egyik vége van elhelyezve oltárt, és másik vége közelében - a tábla vagy pódiumon áldozatot; a hajó mindkét oldalán szimmetrikusan csoportosított oldalirányú kápolnák. Így a hagyományos helyén egy ősi szentély Mezopotámiában találjuk a szabványos terv sumér templomot, megszilárdult közepén obeidskogo időszakban.
Oh

Templomok Urukban. Az első monumentális építési sár tégla - két templomot emelt mesterséges teraszok védve talajnedvesség, az úgynevezett „Fehér” és a „Red” - nyíltak a város Uruk (a mai Warka falu). A templomokat a város fő istenségei - Anu isten és Inina istennő szentelik. A falak festettek, fehér színű, és a többi díszített geometrikus minták sült agyag „körmök” - „ziggati” fejjel, festett vörös, fehér és fekete színben. A

"

D

Kish palotája. Ser. III. Évezred. Terv.

Zimrilim cari palotája Mariban a XVIII. Század elejére nyúlik vissza. BC Mari városállama az ország északi peremén, az Eufrátesz közepe közepén helyezkedett el, és ebben a városban a művészetek fejlődésének különös módja volt, amely mesopotámiai déli és északi hagyományait ötvözi. A hatalmas udvarházak és a Mari palota szobái színes vallási képekkel festettek, meglehetősen statikus jellegűek, ami jellemző a Mezopotámia művészetére. Leggyakrabban a festmények három színű - fehér, fekete és vörösesbarna színű - színeket használták, és a festéket a falakra szárazak voltak. A XVIII. Században. BC A várost és a palotát a babiloni király Hammurabi csapata megsemmisítette.

A mezopotámia vagy a mezopotámia (görög mezopotámia), vagyis a Tigris és Eufrátes folyók völgyei az emberi kultúra egyik legrégebbi központja volt. Kerek vízelvezetés és kiváló fémvázas. Ez a földrajzi terület természetes határ volt a perzsa hegység keleti részén és a vízmentes szíriai sivatag nyugaton.
Természetes adatai szerint a mezopotámia nem egyetlen tájkép. Így a mezopotámiai éghajlat nagyon heterogén volt. A Tigris és Euphrates folyók átlagos áramlása a kontinentális éghajlat zónájához tartozott, a nappali és éjszakai hőmérsékletek hirtelen változásával. A Tigris teteje hegyes tájon feküdt, ahol a hó néha télen esett. A Tigris és az Eufrátesz alsó pályája közelebb állt a szubtrópokhoz.
