A funkcionális légzőrendszer szervezeti formái
Az emberi test általában csak az állandó energiaellátáshoz köthető, amely minden életfolyamathoz szükséges.
A legfontosabb energiaforrás a tápanyagok kémiai energiája, amely az oxidatív folyamatok eredményeképpen szabadul fel a szervezetben.
Ezért az emberi szervezetnek állandó oxigénellátást kell biztosítania a környezetből.
A szerves anyagok oxidációjának eredményeképpen a szén-dioxid keletkezik. amely a környezetbe kerül.
Így a légzés olyan folyamatok kombinációja, amelyek biztosítják a test oxigénellátását, a szubsztrátok oxidációját a sejtekben és a szén-dioxid eltávolítását a szervezetből.
A légzés légzőszervek segítségével történik. amelyek a légutak (orrüreg, garat, gége, légcső, hörgők) és a légzőszervek (tüdő) esetében jelentkeznek.
A jellemzője a légutak szerkezet nalichiehryaschevogo mag (eredményeként a légzés cső falak nem összeomlás) és csillóhám. bélés nyálkahártya (csillók változhat annak haladási irányában a kilélegzett levegő és kizárták együtt nyálka idegen részecskék szennyezik a légutak).
Az üreg által képzett orr és az arc csontok porc és nazális osztva egy partíciót két szimmetrikus félből áll, amelyek kommunikálnak a légkörbe az orron keresztül és a hátsó - révén a garat choanal.
A nyálkahártya nyálkahártyákat tartalmaz. amelynek titka borítja a porrészecskéket, nedvesíti a levegőt és felmelegíti (a nyálkahártya felületesen elhelyezkedő erekben gazdag). Az orrüreg is szaglófunkcióként szolgál, mivel a nyálkahártyát szaglóhámréteggel vonják be.
Az orrüregből a belélegzett levegő belép a nasopharynxbe, majd a garat szájába, majd a gégebe.
A gége a IV-VI csigolyák szintjén van. A porcok az ízületek, az ínszalagok és a csíkozott izmok egymáshoz kapcsolódnak.
A nyálkahártyát bélelő gége belső felülete.
A gége mögött az oropharynx. amellyel a gégét a gége bejáratának nevezett lyuk segítségével közlik. A gége közepén hangszalagok találhatók.
A belélegzett levegő hatására ingadozik, ami különböző hangok és erősségű hangokat eredményez.
A gége alján belép a légutakba vagy a légcsőbe.
A légcsövet egy porc cső (álló fél-gyűrűk 15-20 hialinporc, ínszalagok gyűrű csatlakoztatva) hossza 11-13 cm, található az alsó és a IV krayaVIsheynogo-Vgrudnogo csigolyák.
Itt a légcső két fő hörgőre oszlik (jobbra és balra).
Mindegyik glavnyhbronhov szerepelnek a jobb vagy a bal tüdőben és a kapu van osztva (a száma fő lebeny tüdő) nadolevye hörgőket (3 ágak - a jobb ág és a 2 - a bal tüdőben).
Ezek a nagy hörgők ágak kisebb vagy szegmentális hörgökre hatolnak, amelyek, tovább osztva, hörgőfát alkotnak.
A hörgők elosztásával a kaliberük csökken, a porcok csökken, és a nyálkahártya izomlemezje nő. A kis hörgőkben eltűnnek a pikkelyes lemezek és a mirigyek.
A tüdő a mellkasüregben található, a szív mindkét oldalán. Úgy néz ki, mint a csonka kúp fele, félig felfelé vágva. Az alapot lefelé fordítja, és a membránnal szomszédos. A tüdő kerekített csúcsa felfelé néz.
A homorú felületen, amely a mediastinum felé néz, ott vannak a tüdő kapui, amelyek magukban foglalják a hörgőket, az artériákat és az idegeket, és ahonnan a vénák és a nyirokcsomók kilépnek.
A tüdő külső konvex felülete a bordákkal szomszédos.
A jobb tüdő 3 lebenyt tartalmaz, egymástól metsző barázdákkal elválasztva.
Balra - 2 db részvényből, osztva egymás utáni horonnyal.
A tüdő lobbanái a lobulák által alkotott szegmensekből állnak. A tüdő morfológiai és funkcionális egysége az acinus (12-18 acinus formája egy tüdő lobula).
Légzőhurcolokkal kezdődik. amelyek átjutnak a terminális hörgők elágazására.
Minden légúti bronchiola alveoláris tanfolyamokra oszlik. amely alveoláris zsákokkal végződik.
Néhány tíz alveolus helyezkedik el az alveoláris csatornák és zsákok falán.
Az Alveoli-nak nyitott szemcseje van, és szorosan egymáshoz tapadnak.
A pulmonális artériák ágai, amelyek a hörgőfát kísérik, eljutnak az alveolákba, ahol kapilláris hálózatot alkotnak. Az alveoláris kapillárisokat a posztapapilláris vénákban gyűjtik össze, majd a vénákba, amelyek egyesülve tüdővénákat képeznek. Az ilyen morfológiai jellemzők optimális feltételeket biztosítanak az alveolusok levegőjének és a kapillárisokban folyó vér közötti gázcserének.