Új piacok növekedési stratégiája, konszolidációs stratégiák
Vizsgálati hatásköre Környezetvédelmi és értékesítési trendeket, egy felső vezető is arra a következtetésre jutott, hogy a növekedés értékesítés és a jövedelmezőség, a jelenlegi piaci stabilitás rosszabb lesz a jövőben. Ez a következtetés arra vezeti a vállalatot, hogy olyan új piacokat keressen, amelyek új lehetőségeket nyújtanak. Új piacok bejutására a marketing menedzsment (3. ábra);

Ábra. 3 Új piacok növekedési stratégiái
Piaci fejlődés. A piacfejlesztési stratégia arra törekszik, hogy a meglévő termékeket új piacokra vezesse. A menedzser használja ezt a stratégiát, amikor a meglévő piacok stagnálnak, és ha nehéz elérni növekedése a piaci részesedés, hiszen már most is magas, vagy azért, mert a verseny nagyon erős. Ezt a stratégiát a termék használatának új módjainak, illetve a termék új felhasználóinak keresésével lehet megvalósítani.
A piac bővítése. A piac bővítésének stratégiája magában foglalja a vállalat és az új földrajzi régiók előmozdítását. Sok vállalkozás először regionális versenytársává válik, majd az ország más részeire költözik.
Az üzleti világban, a cég hamarosan bővül a piacok nemzetközi szinten, és legtöbbször ez a növekedési stratégiák a legvalószínűbb, hogy jobb az értékesítés és a nagyobb nyereség.
A piac nemzetközi terjeszkedése három szinten hajtható végre, amelyek mindegyike stratégiája alá tartozik: regionális, transznacionális vagy globális.
Egy regionális stratégiával a vállalat erőforrásait és erőfeszítéseit egy vagy két területre összpontosítja. A cég ezt a stratégiát alkalmazza abban az esetben, ha elsősorban az országon belüli alaptevékenységére támaszkodik. Így a FIAT (Olaszország) történelmileg eredetileg Európában és Latin-Amerikában versenyzett.
A transznacionális stratégiák magukban foglalják számos nemzeti piac elérését, beleértve Európa, Ázsia és Amerika piacát is. A stratégiákhoz csatlakozó cégek úgy szervezik meg üzleti tevékenységüket, hogy minden helyi leányvállalatnak joga van saját külön stratégiájának megtartásához. Az ilyen társaságok közé tartozik a jól ismert IBM, a Nestle, a Royal.
Globális stratégiát alkalmaznak, amikor egy szervezet számos piacon működik, de egyetlen stratégiai alapelvvel rendelkezik. Más szóval, ez a stratégia a világpiac egészére, nem pedig a nemzeti piacok sorozatára vonatkozik. Az országstratégiák tehát összehangoltak és globálisak. A globális stratégiák leginkább elfogadhatóak abban az esetben, amikor a versenytársak és a fogyasztók a méretarányban összehasonlíthatók.
A diverzifikáció olyan stratégia, amely új termékekkel és új piacokkal működik. Ez a stratégia valószínűleg akkor kerül kiválasztásra, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több létezik.
Lehetetlen más növekedési lehetőségeket találni a meglévő piacokon meglévő piacokon.
* A cég bizonytalan értékesítéssel és bevételekkel jár, mivel az olyan piacokon működik, amelyekre jellemző a külső gazdasági környezet instabilitása.
* A vállalat a legerősebb erősségeit kihasználja.
Stratégiai szövetségek. Gyakran előfordul, hogy egy vállalat csak akkor képes új piacra költözni, ha nem képes új erőforrásokat és szükséges kompetenciákat szerezni. Ilyen esetekben a cég stratégiája stratégiai szövetség létrehozása egy másik céggel. A stratégiai szövetség több mint közös vállalat. Egy közös vállalat esetében két cég hoz létre egy harmadik, amely önállóan fejlődik. Ez egy stratégiai szövetség a két cég együtt sokkal szorosabban, megosztás néhány kulcsfontosságú erőforrások (bár egy független cég is be van állítva) annak érdekében, hogy kiterjessze tevékenységét a mindkét fél által szövetségek általában bevonják a csere egy vagy több az alábbi forrásokat:
* az értékesítési és elosztási hálózatokhoz való hozzáférés;
* Új terméktechnológia;
* termelési létesítmények és technológiák.
Konszolidációs stratégiák
Az 1980-as évektől külön hangsúlyt fektettek a konszolidációs stratégiákra. A nagy konglomerátumok körében egyre több cég kezdett elhagyni a növekedési stratégiákat. Alapvetően háromféle konszolidációs stratégia létezik:
* A termékcsalád csökkentése;
A piaci zsugorodás olyan stratégia, amely ellentétes a piaci fejlesztési stratégiával: a cég csökkenti a már meglévő termékek jelenlétét a gyengébb piacokról való visszahívással. A cégek általában követik ezt a stratégiát, amikor a cég teljesítménye a különböző piacokon rendkívül változatos. Például sok kiskereskedő úgy dönt, hogy a marketing erőfeszítéseit csak az ország néhány régiójára összpontosítja.
A termékcsalád csökkentése. Ez a stratégia a vállalat által a piacon kínált termékek számának csökkentését jelenti. A gyakorlatban ez a stratégia az ellenkezője a termék fejlesztési stratégia és olyan esetekben használjuk, ha a vállalkozások dönt bizonyos piaci szegmensekben, vagy túl kicsi, vagy túl költséges és nem praktikus folytatása a szolgáltatások.
Elidegenítés (ellentételezés). A stratégiát használó cégek üzleti tevékenységük egy részét egy másik szervezetnek értékesítik. Mivel ez általában azt jelenti, hogy a cég elhagy egy bizonyos piacot és lerövidíti a termék termékvonalát, ez a stratégia ellentétes a diverzifikációs stratégiával.
A vállalatok alkalmazzák ezt a stratégiát olyan esetekben, amikor a menedzser megtudja, hogy egy bizonyos típusú vállalkozás nem felel meg a vállalat követelményeinek és céljainak. A szervezet gyakran alkalmazza ezt a stratégiát, amikor a menedzser rájön, hogy a diverzifikációs stratégia kudarcot vallott. Ez akkor lehetséges, ha a vállalkozás, amelyben a vállalat működik, nem felel meg a kompetenciájának, és amikor a felsővezető alábecsüli az e piacon szükséges készségeket. Más esetekben a vállalatok alkalmazzák ezt a stratégiát erőforrásaik jobb kihasználása érdekében.