Olvassa az online kék, mint a tenger boryansky szerző Alexander V. - rulit - 48. oldal
- Courier könnyedén lovagolnak - mondta vágyakozva. - De ez is egy harcos. és dicsőségem semmi.
- Amíg mi tesz egy kantár - javasolta Alba. - És csak akkor honnan Ranskurta, hogy jöjjön vissza, és nem, mint kellene.
- Talán hogy egy kard? - Azt kérdezte bizonytalanul ORBEN. - Swords vannak.
- Ezek kard tartozott, hogy nem neki - szigorúan ellenezte Dargish. - És ez nem az ő trófeát. És különben is, a kard a sír nem hagy. Vagy temették el egy harcos, vagy utalni egy barát. Kard kell visszavágni. és egy sisakot, hogy megvédje. És halála után a tulajdonos is. Knight jogokat. Harthy, hogy azt a kantárt.
És kardot rántottak, és tisztelgett a halom nem magas kereszteződésénél található, közvetlenül szemben putevestnogo lóhere.
- Vedd őket, hogy a hold - Dargish halkan fordult fehéríti a hónapban, és csatolja a penge a mellkasa.
- Vedd őket, hogy a hold - szinte hangtalanul ismételni a többiek, és a démonok lehajtott fejjel és bozontos Lobastov együtt rokotnuli „U-szem előtt.”
És néhány pillanatig minden csendes volt, és a keleti égen egyre fényesebb. Hamarosan a nap megragadja a sugarai a végén a föld, és húzza meg a horizonton. És ez lesz a nap.
Ezután Alba macska megrázta magát és fordult Dargishu.
- Shakes, hadnagy. Nehéz?
- Igen, ez a fény - Dargish morgott. - Sok vért vesztett. És minden lépés egy csont remegés, és a csontok nem jó. Kulcscsontja lenne sín van szükség, és ez nem rendeztek.
- Akkor meghajtó Ranskurta?
- Igen, hová menjek, Knight? Nem tudok tudok, és én el kell érnie.
- Azt akarom mondani, hogy most - hajnalban - elmész. Azok, akik nem tudnak harcolni - mellesleg a nevét egy katona, aki elvesztette a kezét ma?
- Fura nevét. Ő nem az a Ranskurta?
- Jön a Carmina. Ezt küldte nekem, amint kijött a képzés laktanyát. Azóta ez szolgál Ranskurte kéznél dunk Prince.
- Tehát, hadnagy itt elválunk cég van, és Romero, és magukat, ellentétben a korábbi határozatot, menjen tovább Sapphire.
- Nem jön vissza? - Dargish meglepett jelentősen.
- Prince Raydok megtalálható a test egyik ördögök Pearl helyet. Fogjuk használni, hogy a Sapphire azonnal. Tudsz a város egyedül, vagy Harthy segíthet?
- Nos, Knight, mivel egy ilyen dolog. Kapunk valahogy. Itt, hála az isteneknek, messze. Egy pár ló elhagyta minket?
- Természetesen. Hagyhatja és a csere, csak amit mondanak?
- Igen, nincs szükség. még meg kell kezelni őket. Lépés doedem elég nekünk ló sisak. Ez Őexcellenciája átadni?
Most azt hiszem, az Alba.
Mi összecsomagolta a nyomorék, és segített nekik, hogy mászni a nyeregbe. Ezután a démonok hozta a lovakat, és össze őket egy halom. Alba fúj a vállát, elküldte az azonos halom Harseya és utoljára fordult Dargishu.
- Várja meg, amíg hagyjuk, és azonnal távozni. Kívánok a lehető leggyorsabban, hogy csábítsa egészségre. És kösz a jó harcot, harcosok. Túléljük - találkozunk és látjuk egymást - povoyuem.
Dargish lassan és esetlenül felemelte a jobb kezét tisztelgésre. Alba felemelte a kezét, és azonnal választ összerezzent, megdöbbentő és bal kezével kapaszkodott a combjába. Ezután egy rövid, kellemetlen nevetés.
- Bit, mint a nyertesek - így mondják a barbárok Sanderkliffa.
- Miért? - kérdezte ORBEN.
- Igen ép csak gyávák, akinek sikerült elmenekülnie, akkor még nem kezdődött el. A nyertesek hagyja az utolsó mező, jól.
A nap felkelt. Ott, messze. Nem látom, de milyen mindent megváltoztatott, azt mondta szavak nélkül - a nap felkelt. Alba oldalba bökött, hogy a démonok.
- Gyűjtsön szigorúbban. Igen, hadnagy, küldjön valakit a villát - a szervek ördögök kell küldeni Delphi. Papok mindent megtesz, hogy kellene.
- Megvan - mondta röviden Dargish. - Nos, bon voyage, Knight. Nézzük igazán megy, nézd meg a vadászat.
Alba koncentráció megkeresett minket. Közel voltunk, vállvetve, térd térd. ORBEN, mint mindig, az volt, hogy én balra, jobbra ezúttal Harthy. Demons légzés nyakunkat, és még a lovak összebújva nagyon szorosan - Esküszöm a hold, még mindig mindent megérteni.
Alba rajzolt egy gyöngyöt, és gondosan elhelyezte az nyitott tenyér.
Azután becsukta a szemét, és halkan suttogott valamit - Értem csak a „valóban aggasztó, amire szükség siet.”
És akkor egy gyöngyszem világít Úgy ragyogott, fényesebb napról pillanat, és hamarosan elkezdett ragyogni több piercing nyári napsütésben. Szemem előtt lebegett zöld körök - mint ez történik, ha jobban megnézed a nap, majd lehunyta a szemét. És körülötte vibrált.
Egy pillanatig úgy tűnt nekem, hogy látok egyszerre két területen - mind bizonytalan, mintha a tengervíz. Pearl még kegyesen elvakított minket nem zavarja indoklás. De a makacs fájdalom a memória legfeljebb egy villát a három út minden világosan megjelenik lédús, fényes zöld dombok, csillogó, fehér cukor virágzó kertek a dombok között, és az ég kék ég olyan vastag, nem akartam hinni a valóságot. A fehéres kék ég kereszteződésében lett sápadtabb, és még egyszer -, mint egy kupola ég mögé bújva mások. És Dargish Romero homályos, átláthatóvá, és ahelyett, hogy azokat ott, a hegyek lábánál állt ki, nyilvánul phalanx gyalogos katonák csillogó matt polírozott páncél.
ORBEN kiadott egy furcsa torokhangon hang, és én önkéntelenül felé fordította a fejét vele.
A válla fölött ragyogott a nap, már nem rejtett Tengalskoy gerinc és a saját hegyekben szinte nem volt - csak homályos körvonalait elolvadt a múltban, hanem közvetlenül a nap alatt, csak a halvány penge régi hónappal a kék égen lezuhant fehér torony türkiz nyeregtetős.
Hegység kacsintott nekünk még egyszer utoljára, és eltűnt a semmibe. Álltunk egy lankás hegyen, magas, nagy fedett smaragd fű, remegés szárak esett nekünk egy csepp harmat, a bal oldalon volt egy gyönyörű zafír és alsó kibontakozott csatarendet fekete csapatok.
- Érlelt be a sütőbe - Harthy halkan.
Alba egy lépést felém.
- Kiderült - inkább mondta, és átnyújtotta nekem egy gyöngy kipusztult. Most nem volt más, mint száz másik - kivéve, hogy a tökéletes forma és a lágy, kékes-rózsaszín túlcsordulás.
- It. jó költeni? - Én ostobán kérték, figyelembe véve a drága labdát.
- Tapasztalt és hatalmas mágus töltheti fel újra. megfelelő templomban. De ez egy hosszú dolog, a herceg. Ne számíts rá a közeljövőben. És készüljön fel a harcot - ez most vagyunk.
Az alábbiakban hallhatóan csörömpölve hideg vas fekete. A legközelebbi leválása elkészült építési és zökkenőmentesen át a fehér falak.
- Mi mászni ebbe. húsdaráló? - Megkérdeztem komoran.
- Nem azonnal, - békítő Alba mondta. - Nem úgy tűnik, hogy észre. Körülnézünk, számlálás.
Körülnéztem. Gondoltam. Minden olyan volt, mint egy gyerek meséje.
A Hold és a Nap érdeklődéssel nézett le, ahol a város állt. White City. A Sapphire. És hozzá mászik ostrom oszlopban. Black. Idegenek. És a zöld domb északi főkapu megfagyott több katona köré egy férfi egy gyűrött kék köpeny. Mi.
És a tetején minden, hogy a használt fedezni hihetetlenül kék ég. Kék, mint a tenger.
HARMADIK RÉSZ. SPAFIR
Alba játékosan felugrott a nyeregbe, és nézte a magassága az építőiparban a Black Lord a támadás. Újra elmosolyodott. Rays napsütés vidáman játszottak sápadt arcán.
- Mi olyan vicces, Knight? - Megkérdeztem, a homlokát ráncolva.
- Imádom, ha azt a falnak szorítva, Prince - egészen Alba válaszolt, így egy elegáns akcentussal a levél az én nagyszerű címet. - Ez mindig egy tört az energia. Azt is szeretem, ha az ellenfél úgy gondolja, ő elvezet le az utat egyetlen döntések és intézkedések belsőleg. Általános szabály, hogy gyorsan hibázik. És a fő oka az örömöm - ha sikerül összehangolni a tevékenységüket a helyőrség Saphira, győzni fogunk.