Az arany kulcs a világ az orosz költészet szárnyak (Ulex missosupova)
Mintegy Oroszország, rázza a szárnyak,
Másképpen bélés!
Más nevek
Kap még egy sztyeppén.
Szergej Jeszenyin
Mindannyiunk számára a szeretet, a költő kapcsolódó megnyitásával egy privát buratinskim „arany kulcsot”, tényleg nyitó „egy kis vasajtó” a festett tűzhely, mint a címlapon a könyv a világon a belső párbeszéd a költő. És proshodit csoda, mint egy tündérmese Gianni Rodari „Gelsomino Csodaországban” - festett macska életben szavazattal Gelsomino, menekülés a faltól, hogy tejet inni, hogy megfogja az egeret - él a világban!
A fiú aludt, mosolyogva boldogan.
A fürtök - szalma, ajkak - a tej.
A fiú aludt. És - falak elváltak,
és a csillagok állt ki a mennyezet.
És persze, azonnal felkiáltott lelkes véleménye, mint a Marina Tsvetaeva mint én sokszor (bocsásd meg ezt a nagyon megalománia :))
„Sajnálom, nem láttam, mielőtt a csodás meséket, itt írta két vers szinte ugyanebben a témában))) És nem csoda, elvégre és Jeszenyin, és Kuzmin és Pasternak - és veletek vagyunk - minden gyökeréből Goethe ibolya Szergej Jeszenyin! ! versében: „Ó Oroszország, rázza a szárnyak” - körülbelül ugyanolyan, mint Goethe, csak prizmáján keresztül az idő és a paletta „ceruzák és festékek,” itt van egy idézet a vers „Ajánlás” Goethe tartják a legfontosabb munkája:
„A hajnal törés alig hallhatóan hangzott
Lépteit rettegtek én könnyű alvás.
Felébredtem én halt
és bement a hegyek, éber és felfrissült. "
De itt van a sor:
Nyári fiú kezébe vesz a kréta,
Döntetlen zsír-csillagos mennyezet.
A fátyolos zuhanyzó énekelt aszfalt,
Lemosását a fájdalom a szívében okozása és a pokol.
Artist Nyár a kezében vesz egy zsírkréta,
Döntetlen a ház és a kert pasztell kék,
A motorháztető alatt a felhők - kövér mennyezet,
És a padlót a fátylat a nyári zápor.
Vándorol át az utcákon, és pocsolyák,
Őszi nap félénk és vad.
És minden találkozott férjével
Szeretném megragadni az aranyos arc.
Egy kicsit kevesebb szó részletesen az arany kulcsot, amellyel Gelsomino macska leugrott a falra!
A falon a lumen a levegőt, és a titkos bejáratot,
Hogyan megtekintéséhez, hogy felforgatja szív
Fejjel lefelé, és a „szünetek” forgalom
Pillanatok diplomás, nem Hertz.
Keresztül a ritmust suttogó nyári eső,
Mentése tető a hanyatlás,
Egy pillanatra növekszik alkalommal
Áramlik örökkévalóság hátra sem pillantva.
Nyári fiú kezébe vesz a kréta,
Döntetlen zsír-csillagos mennyezet.
A fátyolos zuhanyzó énekelt aszfalt,
Lemosását a fájdalom a szívében okozása és a pokol.
„A hajnal törés alig hallhatóan hangzott
Lépteit rettegtek én könnyű alvás.
Felébredtem én halt
és bement a hegyek, éber és felfrissült. "
Még nedves az eső tegnap -
A fű zöld víz!
Tosca elhagyott szántó,
És akarsz, elsorvad quinoa.
Vándorol át az utcákon, és pocsolyák,
Őszi nap félénk és vad.
És minden találkozott férjével
Szeretném megragadni az aranyos arc.
Te egy titokzatos és gyönyörű
Látni fogod a homályos élek.
Ó, csak a szerencse, hogy
És az én hűséges barátság.
És ha a halál az Isten akarata
Becsukta a szemét kezeden
Azáltal, hogy az árnyék egy nyílt területen
Megyek a halál után, és akkor. (Jeszenyin SA - „még nedves az eső tegnap”)
Szergej Jeszenyin
Mintegy Oroszország, rázza a szárnyak,
Másképpen bélés!
Más nevek
Kap még egy sztyeppén.
Szerint a Blue Valley,
Két üszők és tehenek,
Jön a golden ryadnine
Az Aleksey Koltsov.
A kezében - egy kenyér,
Száj - meggylé.
És vyzvezdilo ég
Shepherd kürt.
Mögötte a hó és a szél,
A kolostor kapuján,
Öltözött a fény,
Seredny testvére.
Tól Vytegra hogy Shui
Ő izbrodil egész régió
És a választott becenév - Klyuyev
Humble Mikolaj.
Monash bölcs és kedves,
Ez mind a faragás pletykák,
És csendben jön Húsvét
A beskudroy fejét.
És ott, a domb mögött gyanta,
Menj, az ösvény Taya,
Göndör és vidám,
Ez Rogue rám.
Adósság, meredek úton,
Megszámlálhatatlan lejtők
De még az Isten misztériumát
Én titokban vitatja.
Kopogtat egy kő egy hónap
És egy néma borzongás
Feladni az égen túlnyúlás,
A tetejét a kést.
Számomra egy láthatatlan raj
Van másik gyűrű,
És messze a falu
Csengetés a hetyke vers.
Gyógynövények, voltunk kötelező könyvek,
Szavak rázza kétszintes.
És rokonunk, Chapygin,
Dallamos, mint a hó és aránya.
Hide el te Sgin törzs
Mocskos álmok és gondolatok!
A kő korona
Feltesszük csillag zaj.
Elég rothadás és noyat,
És dicséret felszállás szenny -
Oh, mosott, letörölte tar
Vospryanuvshaya Oroszországban.