All-Russian hegy
(Minden jó barátok kétségbeesés szenteli) Szóval - kezdi a reggelt. Alien, mint a folyó Brahmaputra tizenkét legyek ismerős. „Te otthon?” Sajnos, nem vagyok otthon. (A zsebében küld neki a füge,) adunk egy német könyvet, és hallgatni, kedvetlen és durva, azt tűzte ki felesleges szavakat. Tegnap, ő kinyújtotta a koncerten - Alig várta, hogy a halál esett le az idegeimre Olcsó érzéseiket. Elszabadult! Ah, délután két agyamat voltak, mint a zselé. Azonban bezárta az ajtót maga mögött, és a szomjúság gyötörte munka, hallottam egy új hívást:
Jöttem gólya kölyök. Boldogtalan szerelmes valaki. A vörös képű idióta Kiáltotta a „nem”, az istennő, én vagyok a liba szívében nevezett könyörtelenül. Nem hallgatok! Egy mosollyal, bólogatva állomány szív- és motyogott: „Igen, természetesen.” Négy ment. Négy! Mint egy tigris, sétáltam a lakásban, öt él, és megtörölte a verejték, a megszakított ült fordítást. Hívja. A jó természet költő boszorkány találkozom az elején. Ma, fiú születésnapját, és kérte, hogy kölcsönösen ymy ötven dollárt. „Az öröm!” De ő. Továbbra is! Az ebédlőben ő vánszorog fáradtan, figyelembe a zsebéből egy halom, és nyögve, és sipom és a nyikorgó olvasni, olvasni, olvasni. Egy démon a szívemben kitolja: Hit a lámpa a fülébe! Tolóerő a póker hasába! Lakást? Táncóráról igaz? Tavern? Prilezla ragyás lány: Véletlenül „Hónap az országban,” olvastam, és jön a „share”. Miért nem jön ő hozzá? Miért (a penge a száját!) Megnevezés nekem, eleinte nem volt sújtotta a villamos? Hívja. Sharomyzhnik csavargó, alkalmi ismerős az ország, levetkőzött, leült a zongorához, és húzza. Nem furcsa? Egyesek hívják. Egyesek lépett. Attól tartva, hogy valaki a flop, rohantam a konyhába, és csendesen sírt damper piszkos élettartama alatt a ronda.
Sasha Cherny. Versek.
Poet Könyvtár. Egy nagy sorozat. 2nd ed.
Leningrad, "szovjet író", 1960.
Más versek Sasha Chorny