Kártyák - Children of Grant kapitány
A közelmúltban, a nyílt tengeren, néhány mérföldre a Clyde-ben készített egy tesztet a hajó, és most már vissza Glasgow-ban.
- Mondja, milyen halat mit gondol? - kérdezte a kapitány.
- Azt hiszem, uram, hogy egy nagy cápa, - mondta John Manglesnek.
- Shark - ezekben a vizekben! - kiáltott Lord Glenarvan.
- Kétségtelen - a kapitány - ezek a cápák megtalálhatók minden tengerek és minden földrajzi szélességeken. Ez a hal-kalapács. Vagy én vagyok nagyon téved, vagy van dolgunk egy ilyen aljas lények. Ha, uram, és egyetértenek abban, hogy Lady Glenarvan öröm, hogy jelen legyen, mint egy furcsa halászati tudjuk hamarosan megtudja, pontosan milyen halat.
- általában meg kell elpusztítani minél több ilyen húsevő lényeket, - mondta John Mangla. - Ugyanazt a helyzet, és látni fogjuk, egy szokatlan látvány egyidejűleg és hasznos munkát.
- Akkor kezdjük, John - mondta Lord Glenarvan.
Azt mondta, hogy figyelmeztesse a feleségét és Lady Helen, nagyon érdekli a közelgő izgalmas vadászat, sietve a férje.
A tenger nyugodt volt, és a híd nem volt nehéz követni minden mozdulatát cápák: ez merülés, a félelmetes erejét pop fel a víz felszínén.
John Mángorló adta a szükséges parancsokat. A matrózok esett jobbra jacht erős kötelet egy horog, melyet ültetett csalétek - egy nagy darab szalonna. Falánk cápa, annak ellenére, hogy száz méterrel [4] a 5-10 a „Duncan”, szaga a csalit, és gyorsan kezdett felzárkózni a hajót. Nyilvánvaló volt, ahogy ig, szürke és fekete végein a bázis, a hatalom elvágja a hullámok, és a farok segített abban, hogy tartsa tökéletesen egyenes irányba. Mivel a cápa közeledik a hajó, mind tisztán voltak a nagy, kidülledő szemek égő kapzsiság; de amikor elfordult tátongó pofák kandikált négy sorban fogak. Feje széles volt, és úgy nézett ki, mint egy kettős kalapács van szerelve a fogantyút. John Manglesnek nem volt rossz - ez tényleg a legtöbb falánk cápák: Hammerhead.
És az utasok és a személyzet, a „Duncan” feszülten figyelte a cápa. Itt volt elég közel a horgot, így gurult, hogy kényelmesen felfogni. Moment - és egy hatalmas csali eltűnt a terjedelmes szájába. Egy pillanat - és a cápa, erősen meghúzzák a kötelet, ő ültetett magát a horogra. Aztán a férfi nem vesztegette az időt, kezdte húzni a zsákmányt segítségével blokkolja van a fő-udvar.
Shark, és érezte, hogy húzza ki az ő eleme, de kétségbeesett eltömődött, de hamar elsajátította, felöltötte a farok bukfencet és a bénító mozdulatai. Néhány pillanat - és a cápa emelték hálókat, és leesett a padlóra. Azonnal, az egyik kezét óvatosan, amikor közeledett cápa és erős ütés ax rekesz szörnyű a farkát.
több mint a vadászat. Semmit félni szörnyek. Az az érzés, a bosszú tengerészek adták, de nem a kíváncsiság. Azt kell mondanom, hogy minden hajó elfogadott alaposan vizsgáljuk a gyomor cápák. A hajósok, tudva, hogy ez milyen mértékben falánk halak olvashatatlan, általában elvárható ilyen vizsgálat a meglepetés, és az elvárásaik nem mindig hiába.
Lady Glenarvan nem kívánta, hogy jelen legyen a gusztustalan műveletet, és költözött a kormányállás. A cápa még lélegzik. Ő volt tíz láb [5] hosszú és súlya több mint hat kilót. [6] Ezek a szokásos mérete és súlya ezt a fajtát. De a hal-kalapács, ha nem a legnagyobb a cápák, tartják az egyik legveszélyesebb.
Hamarosan egy hatalmas halat minden további nélkül kinyitotta az ütések egy fejsze. A horog behatolt a legtöbb gyomor, kiderült, hogy teljesen üres. Nyilvánvaló, hogy a cápa hosszú post. Csalódott tengerészek voltak, hogy dobja a cápa volt a tengerben, amikor felhívta a figyelmet, hogy párja néhány durva tárgyat alaposan beépült a beleket.
- E! Mi ez? - kiáltotta.
- Ja, persze, egy darab kő, a cápa lenyelte betölteni a ballaszt - mondta az egyik tengerész.
- Mondd el! - mondta egy másik. - Ez egyszerűen a kernel: beleesett a gyomorban a lény, és még nem volt ideje megemészteni.
- csendben, te! - szólt közbe a társa, Tom Austin. - Nem, hacsak nem lehet látni, hogy ez a lény iszákos volt, és így semmi vesztenivalója, nem csak akkor Lacan az összes bort, hanem lenyelt egy üveggel?
- Mi az? - kiáltott Lord Glenarvan. - Egy üveg - a gyomrában egy cápa?
- Ez a palack - megerősítette, társ -, de úgy tűnik, a pincében hagyta régen.
- Nos, Tom, vegyük ki, de légy óvatos - mondta Lord Edward -, mert a palackok, a tengerben találhatók, gyakran fontos dokumentumokat.
- Legalább ez lehetséges.
- Most már tudjuk, hogy - jegyezte meg Glenarvan. - Tedd mosóüvegre ez utálatos, és hozd be a kabinba.
A tengeren, minden részlet válik egy esemény. Egy pillanatra minden csendes volt. Mindenki nézett a törékeny edényt, és megpróbálta kitalálni, mit tartalmaz önmagában: ha a rejtélyt egy hajótörés, vagy csak egy megjegyzés, bízott a hullámok tétlen navigátor.
De nem volt ideje, hogy megtudja, mi folyik, és Lord Glenarvan elkezdte megvizsgálni a palackot, hogy tegyen meg minden szükséges óvintézkedést az ilyen esetekben. Abban a pillanatban úgy festett, mint egy halottkém [7]. értelmezi fontos bűncselekmény. És persze igaza volt, hogy kezelje az ügyet, így óvatosan, mert gyakran, amit úgy tűnik, hogy egy kicsit is sok.
Kinyitása előtt a palackot, Glenarvan nézte kívülről. Volt egy erős megnyúlt nyak, amely túlélte egy darab rozsdás drót. Falait olyan sűrű, hogy tudtak ellenállni a nyomásnak több atmoszféra. Ez azt jelzi, hogy az üveg pezsgő. Ilyen a bérlők palackok Epernay és Ai pereshibayut hátán székek, és az üveg nem is a legkisebb repedés. Nem meglepő, hogy a palack állhatott fel a vizsgálat távoli vándorlásai.
És mivel Mac Nabbs ítélték egy szakértő ebben a kérdésben, senki sem vonta kétségbe a jobb.
- Ez azt tudjuk, kedves Helen - mondta Lord Glenarvan. - Igen, és most azt mondhatjuk, hogy ő vitorlázott messziről. Megjegyzés: a kő kiépítése, amelyet lefed. Ez az ásványi anyag lerakódásokat tengervízben. Palack időbe lebegett az óceán hullámai előtt végül a hasa egy cápa.
- De hol van? - mondta Lady Glenarvan.
- Várj, kedves Helen: ez megköveteli az állóképességet. Vagy én vagyok nagyon téved, vagy a palack maga, mi válaszolunk minden kérdésre.
Ezekkel a szavakkal kezdte Glenarvan, hogy tisztítsa le felhalmozódását a az üveg nyakát, és hamarosan egy show dugóval, hogy szenvedett a tengervíz.
- Kár - mondta Glenarvan - ha van olyan papír, meg kell súlyosan megsérült.
- Különben is, - folytatta Glenarvan - ez rossz dugóízű üveg veszélye, hogy elsüllyed. Szerencsére, a cápa lenyelte az időben, és hozta a fedélzeten „Duncan”.
- Lássuk - mondta Glenarvan, és elkezdte a legnagyobb gondossággal kell húzni a dugót.
Ha a palackot dugót a tiszti elterjedt erős szaga tengeri só.
- Nos? - nőies türelmetlenséggel megkérdeztem Lady Helena.
- Igen, igaza volt - mondta Glenarvan - van-e papír.
- Dokumentumok! Dokumentumok! - kiáltott fel Lady Helena.
- Csak úgy tűnik, feldúlták a nedvesség - mondta Glenarvan -, és nem tudja kihúzni, mielőtt elkezdtek a falakon a palackból.
- Mi osztott meg - javasolta Mc Nabbs.
- Én inkább a tartályt tartsa biztonságosan - mondta Glenarvan.
- Persze, hogy jó, hogy tartsa a palackot - beavatkozott Helen - hanem azért, mert a tartalom sokkal értékesebb, mint a tartály, és ezért jobb feláldozni az utóbbit.
- Csak azt kell harcolni ki a nyakát - tanácsolta John Manglesnek, - és akkor vegye ki a dokumentumokat azok megrongálása nélkül.