Mese Rókagomba-testvér és a farkas - egy telek a gyermekek és a szülők

vagy leendő nagyapa igen nő. Miután Baba és a nagyapja beszél: - Te nő, sütni süteményt, és megyek a folyó hal.
Nagyapa hasznosítani a ló szán, és elhajtott.
Leül nagyapja, horgászat. Ez fut már Rókagomba-testvér. Látta nagyapja akarta enni halat. Habozás nélkül Rókagomba-testvér futott lefelé az úton, ahol volt, hogy át nagyapja, feküdt összegömbölyödve, és úgy tett, mintha halott.

Chanterelles a látszatot nagy mesterek.
Fekvő róka testvér, az egyik szeme nézett-e a nagyapja és a nagyapja nem megy ott újra.
De a róka beteg és akkor is, ha belegondolunk a végrendeletében. Ne vegye a ravasz lesz türelme, de még mindig ragaszkodnak.
A nagyapám a folyami halászat ismered magad.
Ő fogott egy egész kád hal és hazamegy; látta az úton Rókagomba-testvér, könnyek a kocsiról, és odament hozzá, és a róka és megmozdul, úgy tekinthető, mint halott.

- Ez lenne jelen a felesége! - boldog nagyapja emelt róka, tedd a kosárba, és előrement.
A róka-testvér megragadta a kedvező pillanatot, és lassan kezdett, hogy dobja vödör hal hal, halak, vybrosala összes hal maga csendesen leugrott a szán.

Nagyapa hazajött.
- Nos, öregasszony, - mondja a felesége nagyapja -, és hozta a halak és a róka prémes gallér.
Az idős hölgy volt ragadtatva, és nem annyi halat róka gallérral.
Nagyapa kéri az öregasszony:
- Hol vagy vett egy nyakörv?
- Az úton talált, menj nézd, ott a szánon - a halak és a gallér.

Baba jött egy kocsi - és nincs nyakörv, nincs hal.
Gyere ide nő szidás férje:
- Ó, te ez és így van! Még mindig is úgy gondolja, hogy nevess.
Ja, és azonnal elment a nagyapja! Sejtette, hogy a róka-testvér becsapta őt színleli, hogy halott; Azt bánt, gyászolni, annyi üzlet nem tudja kijavítani.
„Rendben - azt hiszem -, azt továbbítja intelligensebb”.

Közben Rókagomba-testvér gyűlt össze egy csomó hal szétszóródtak az úton, leült, és elkezdett enni. Eszik igen dicséri:
- Ó igen, a nagyapa, ízletes hal fogott!
Egy éhes farkas ott volt.

- Adj egy kicsit, és a hal.
- Te szedd magad és enni, amennyit csak akar.
- Igen, én vagyok, testvér, nem tudok.

- Nos, itt! Végtére is, elkapom. Te, fiam, besötétedik, menjen a folyó, tegye a farkát a lyukba, ülj le, és ismételgette: „fogott, a hal és a nagy és kis gyönyörködtető, gyönyörködtető, hal, és a nagy és kicsi!” - hal farkát is, és rögzítse. Igen, nézd, ne felejtsd el „és a nagy és kicsi!”, És ha egy nagy fogás, talán nem fog kihúzni.
- Köszönöm, testvér, a tudomány - boldog buta farkas.

Várakozás az este, ment a folyóhoz, megtalálta a lyukat, leeresztette a farkát, és várja a víz, amikor a hal maga a farkát tűzött.
A róka testvér, hogy megszüntet hal és pihent, ahogy kellene, miután egy kiadós vacsora is ment a folyóba - nézd, mit csinálsz farkas.
Rókagomba-testvér érkezett a folyón, és úgy látja, - ül hülye farkas a lyukba, csökkentette a farkát a vízből, ülés, reszketve a hideg pattan fogak. Így hát megkérdezte a farkas:
- Nos, mi, testvér farkas, ha halat nem igaz? Pull-ka-farok talán túl sokat, hogy rögzítse a hal.
Wolf húzta ki a vízből a farkát, lát - bármilyen halat még pótkocsik.
- Mit jelent ez? - mondja a róka testvér. - Igen, azt hajtogatta, hogy ha az, amit tanítottam neked?
- Nem, nem ítélték.
- Igen, azt már elfelejtette, hogy szükséges előírni; minden némán igen, a hal, hogy miért, és nem megy.
- Ó, hogy te, barátom, feledékeny! Meg kell mondani: „Elkapta, gyönyörködtető, hal, és a nagy és kicsi!” Ó, hát legyen, szükséges, hogy segítsen. Jön össze, talán a lényeg jobb menni.
- Gyerünk - mondta Wolf.
- A mély van, testvér, hogy a farok esett?
- Nos, akkor kezdjük.
És így kezdtem a farkas:
- Elkapta, gyönyörködtető, hal, még, még.
A róka egyidejűleg:
- Yasni, yasni ég! Merznu, merznu, farkas farka!
- Mi vagy te, testvér, azt mondod? - Wolf kérték.
- Igen, én is segítek. - megfelel a róka-testvér, és én minden - merznu, merznu, farkas farka.
- Elkapta, gyönyörködtető, hal, még, még!
- Yasni, yasni ég! Merznu, merznu, farkas farka!
- Mi vagy te, testvér, azt mondod?
- Mondtam már, testvér, segítség: hívja össze a halat.
És újra elkezd farkas - a halak és a róka-testvér - a farkas farka.
Wolf csak azt akartam kipróbálni, hogy húzza a farkát ki a lyukon, és a róka-testvér tiltja:
- Várj egy percet, hogy még túl korai; kis fogás!
És újra elkezd minden az övé. A farkas megkérdezi:
- Nincs itt az ideje, a húgom, húzza?
Azt felelte neki:
- ülni, testvér farkas; nagyobb fogás!
És így egész éjjel: hülye farkas ült, és róka testvér járkált körülötte, így a farok csóválja, várva, mikor primerznet farkas farka.

Végül látja a róka - a hajnal van szó, és még a nők húzták a falu a folyó a vízért; Ő csóválta a farkát, és - viszlát! - Csak azt, és látni.
A farkas és nem vette észre a róka elfutott.
- Nos, nem igazán van, ez tényleg nem megy, itt az ideje, hogy a nővére? - Wolf mondja. Körülnéztem - nincs Rókagomba-testvér; akart kelni - de nem egy kicsit belőle! - a fagyasztás a farkát, hogy a lyuk, és nem engedte el.
„Eka hány halat megállt, és rendelkeznie kell a nagy, és nem húzza semmilyen módon!” - hiszi hülye farkas.
És a nők észrevették a farkas a lyukba, és felkiáltott:
- Farkas, farkas! Verte, verte! - rohant a szürke farkas, és elkezdte verni vele semmit: egy vödör, egy igát.

Szakadt farkas, és a farok nem engedte. A szegény ember ugrált, ugrálás, - lásd, semmi köze, nem szabad kímélni sok a farok; Felé szúrt minden erejét és a bal közel fele a farok a lyukba, szálljon hanyagul futni. „Rendben, - véli a farkas -, és én megfizetek neked, testvér!”

Eközben Rókagomba-testvér akarta próbálni -, hogy ha még most is valami lopni. Elment a falu, van szél, hogy az egyik kunyhó a nők sütni palacsintát, felmászott oda, de kapott a fejét dagasztás a tésztát, maszatos és fut. És feléje ütött farkas megy:
- A húgom, így tanítani? Csak leszúrta: a lakótér maradt! Nézd, én csupa vér!
- Ó, kedves bátyám, bár vér jött te és én - az agy; nekem erősebb a ritmust: alig ostor.

Wolf nézett rá: tény, rókagomba fejedet bekent tésztában; megesett, és azt mondta:
- És ez igaz, ahol te is, Rókagomba-testvér, menj, ülj le rám - Elviszlek.
És Rókagomba-testvér éppen kéznél.

Felmászott róka farkas testvér hátán, ő és szenvedett.
Itt Rókagomba-testvér ülni, így csendben, és azt mondja: - Törött veretlen szerencse, törött veretlen szerencse. - Mi vagy te, testvér, azt mondod? - Azt, Brother Wolf, azt mondta: megverték törött szerencse. - Szóval, a húgom úgy.
Amikor kiment az erdőbe, rókagomba-testvér, és azt mondta, hogy a farkas: - Most, barátom, építsünk magunknak egy kunyhó.
- Meg fog épülni a jég, és én - Bast.
Elkezdtek dolgozni, akik az kunyhók: rókagomba - Bast és Wolf - jég, és él velük. De aztán jött a tavasz, a nap meleg volt erősebb Wolf Lodge és megolvasztjuk.
Nem számít, milyen ostoba volt a farkas, és ott nem egy kicsit mérges.
- Nos, a húgom - mondta a farkas - hazudtál nekem újra szükség van arra, hogy edd meg!
Rókagomba-testvér egy kicsit gyáva, de nem sokáig.
- Várj egy percet, barátom, nézzük először, hogy egy csomó go: valaki, aki odaér.
- Nos - mondta a farkas, - hová megyünk?
- Ugyan már, talán jön a sok.
Gyerünk. Rókagomba van pillantva egyik oldalról a másikra, és a farkas jön, és megkérdezi:
- De hol vannak, testvér farkas, a sietség?
- Igen, nagyon ravasz, a húgom; félt, hogy nem becsapott újra.
- Mi vagy te, testvér farkas; Amikor mi, hogyan lehet csalni a sors dobja.
Megy tovább. Végül Rókagomba-testvér észrevette, hogy egy nagy lyuk, és úgy tett, mintha fáradt volt.
- Ne helyezzen Do mi?
- Nem akarok pihenni, te ravasz! Nézzük dobja sok.
És Rókagomba-testvér csak azt, és kellett volna.
- Ugyan, - mondja -, ha olyan makacs.
Rókagomba-testvér hozta a farkas a gödörbe, és azt mondja:
- Jump! Ha kikelt át a gödröt - megvan, és nem kelt - Megvan.

A farkas ugrott, és beleesett a gödörbe.
- Nos - mondta a róka - és itt maradni! - és már el is tűnt.
Itt és a mese - a végén!