Mikhail Solohov
Mikhail Solohov
A Don, a nap melegét a kopasz domb, egy bokor alatt vad tövis fekszünk: a nagyapám és én Zahar. Közel pikkelyes ágyak felhők vándor barna kánya. Kökény levelek, élénk színű madár ürülékét, nem ad nekünk jó. A hő a forró füle cseng; ha megnézed le a göndör hullámok Don vagy a lábát a összezsugorodott görögdinnye kérgét - felhalmozódik, viszkózus nyál a szájban és a nyálat köp ez lustaság.
A szurdok közelében Muzga szárítás, juh fejetlenség szoros kupacban. Dobás fáradt behinds WAG zahlyustannymi far, hisztérikusan tüsszentés a porból. A gát izmos yagnochische, pihenő a hátsó lábaira, szar gryaznozheltuyu juhok. Alkalmanként lépett be a fejét az anya tőgy; juh nyög, görnyedt, Ráhagyások tej, és nekem úgy tűnik, arckifejezése fájt neki.
Zahar nagyapám ült oldalvást rám. Dobott le a gyapjú ing, ő hunyorog vaksi tapogatózás és keres valamit a redők és varratok. Nagyapa nélkül hetven év. Meztelen vissza bonyolultan összefonódott ráncok, kések éles sarkok ölt a bőr alatt, de a szemek - kék és fiatal, nézd alól a szürke szemöldök - agilis és jerkiness.
Fogott egy tetű alig tartja állott remegő ujjaival tartva óvatosan és finoman, majd a földön feküdt, tőle, finom kereszt szívja be a levegőt, és tompa moraj:
- mászik, teremtés! Élő Gondolom, akarsz? eh? Ennyi ... Ó, te szopni ... földbirtokos ...
Röfögés, nagyapa bejutni ing és hátravetette a fejét előveszi fa lombik steplivshuyusya vizet. Ádámcsutkája minden SIP kúszik felfelé, a álla a torok lógni két petyhüdt ráncok, szakáll áramló cseppek révén szemhéjak sáfrány vöröses süt a nap.
Dugulás palackok, rám néz oldalra, és megakadt a szemem, szájszárazság megrágja és úgy néz ki, a sztyeppén. Dell köd halvány köd, a szél a földön elszenesedett fűszeres illatok chebortsovym mézet. Szünet után, a nagyapa kitolja magát pastushechyu chakushu [1]. obkurennym ujj már rám.
- Lásd entim szakadékból korona Topolev? Miután serpenyők Tomilino - Topolevka. Van egy paraszt falu és Topolevka, mielőtt a vár volt. Apám kucheroval Pán halálra. Nekem valamit Ogoltsov, írta le, hogyan Pan Eugraph Tomilin elcserélte a kézi daru a szomszéd-tulajdonos. Miután apám halála, én vette fel a helyére kocsis. Pan magát ebben az időben volt hatvan. T
Furcsa ember volt. Elmentem zavsegda beshmet finom ronggyal, a tőrrel. Megyünk, látogattam, kifelé Topolevka, rendelések:
Azt ostorral a lovak. Átlépünk - a szél nem lépést tartani a könnyek, hogy megszáradjon. A közepén az út fog esni fényes - víz tavaszi azok narezhet az öbölre, - az első kerekek nem hallható, és a hátsó csak - gah. Skrad fél mérföldre, Pan ordít, „fordul!” Fordulj meg, és teljes sebességgel yarku ... Egy-három átkozott látogat, pokel törött fa
És ő csíkos ostor bármelyike, serdyaga hab ömlik ... Akkor vegye ki a tőrt, lehajol és nyomokban - zhik a haj borotva vágva. Ló-két öl a fejen keresztül repül grohnetsya obzem, a véráramlást az orrát -, és kész. Ily módon, a másik ... Wheeler addig futott, pokeda ne olvadjon, és Pan legalábbis ez azhnik poveseleet kicsit, krovitsa és ragyogás az arcán.
Srodu az érkezési helyen nem éri el sem a babakocsi letört vagy megsemmisíteni a lovakat, majd n
- Te kutya vérét, hogy az ólom varrt egy ostor?
- Meg voltak elégedve rendelni, - válaszoltam neki.
Csendes és egészen az első fényes síp fogai, és megfordulok, hogy így röviden - Látom: a haj a homlokon csökkenteni, és egy sapkát húzott a mélybe ...
Két évvel később az paralik megfojtották. Hozta Ust-Bear, orvosok ponazvali, és feküdt a padlón, mind megfeketedett. Katerinovka előveszi a zsebéből, ő dobja a földre, sípoló egyetlen lelket: „Treat, szemetek! Fogom fizetni. "
A mennyek országa, meghalt a pénzzel. Fia örökös-tiszt maradt. Tiddly volt, kölykök, byvalocha, eleven és friss - obderet és üres. Az apa degenerálódott. A felnőtt - stop bolondozás. A magas volt, vékony, szem alatti sötét karikák srodu, mint a nők ... viselt az orrán aranykeretes szemüveget snurke valamit. A háború Németország volt a vezetője a foglyok Szibériában és a puccs után megjelent a területen. Mire van túl későn fia unokái voltak években; vezető, vetőmagok, házas, és elment Anikei isho a legények. Amikor éltem velük, a végén az élet tavaszi ... uzelochek kötve háttal puccs. Kirúgták a fiatal férfiak a birtok urának, ugyanazon a napon, obchestvo Semka férfi meggyőzte lord föld és a vagyon osztva hazavihető. Így is tettek: jó kifeszített, vágott és föld telek fogant és az eke. Egy hét, talán kevesebb, hallottam egy pletykát, hogy van egy serpenyőben a kozákok vágott falunkban. Gyűjtése, küldtünk két kocsi az állomás fegyvereket. Nagyhét hozta a Vörös Gárda fegyverek, poryli az Topolevka árkok. Azhnik átadta a dzsentri a tó.
Látod, ott, ahol cheborets növekvő krugovinami az entoy gerenda topolevtsy és bement a lövészárkokban. Ott voltam, és én - Semka a Anikeev. Baba reggel grub vitték, és a nap tölgyfa - a hegyen volt a lovasság. Elszórtan láva zasineli ellenőrök. A szérű, láttam, hogy az első fehér lovon meglengette kardját, és a ló borsó kiöntöttük a halom. Azt hiszem, a süllyedő a fehér bérbeadó csülök, valamint a ló és a lovas tanult ... Kétszer a lövés őket, a harmadik elment mögé a kozákok vette ravasz, és elment azonnal vagdalkozás ... Dawn istuhla, véget ért a harc. Kimentem a házból az utcára, látom: ló hajtott a birtok egy csomó embert. I - egy mankó a kezében, és ott.
Az udvaron a topolevskie férfiak összebújva, nem rosszabb, mint itt ezek a juhok. Mintegy ... kozákok közeledett, kérve:
- Mondd csak, barátaim, ahol az unokáim?
Hallom Seredka reagál oboa. Beszélgetünk maguk között Troshka; Látom a verandán serpenyőbe. Meglátott és üvölt:
- Te vagy az, nagyapa Zahar?
- Igen, blagurodie!
Elmentem a tornácra, és letérdelt.
- Unokák jön a baj, hogy segítsen. Poimena kegyelem, uram! Apád, Isten ments, a mennyek országa, melyet században, emlékszem, uram, buzgalommal, kár az öregség.
- Ez az, amit a nagyapja Zahar, nagyon tisztelem a érdemei előtt apám, de az unokák nem megmenteni. Ők őshonos bajkeverők. Humble magát, nagyapa, a szellem.
Megöleltem a lábát, másznak a tornácon.
- Könyörülj, Uram! Rodimushka én, emlékszem, nagyapám Zahar usluzhal te, nem tönkretenni, a Semka IOHE azt babe mell!
Rágyújtott egy cigarettára, büdös, füst, és Pusha mondja:
- Menj, mondd nekik gazemberek, jöjjön hozzám a szobában; ha komolyan bocsánatot kért - úgy legyen, a kedvéért papashinoy memória törték a rudak, és írd le a párt. Lehet, hogy fedezi a szorgalom és stramnuyu bűntudat.
Azt ügetett be az udvarra, azt mondta az unokák, húzza őket a hüvely.
- Menj, a rossz, nem felkelni a földről, pokeda nem tud megbocsátani!
Simon még ha a feje emelte. Pripechkah ül a földön és Bilkov csákány. Anikei nézett-nézett rám, mint egy igen bryaknet:
- Ugyan, - mondja -, hogy a Pan és azt mondják neki, mondván, hogy a nagyapja Zahar térdre minden zhist palást és csúszótalpakkal fia és unokái nem hochut. És mondd!
- Ne menj, rohadék?
- Te, pogányok, élő, die - az egyik megütötte a főnyereményt, de Semko hol húzza? Akikre egy nő a gyermek dobni?
Lásd Szemjon kezet ásni Bilkov és úgy néz ki, egy rossz, ő hallgat. Csendes, mint egy bika.
- Gyerünk, nagypapa, igaz Kweli - kérdezi Anikei.
- Ne menj el, a hüllő az arcod! Anisa Semkina kezek elő magukat, bármi is történjen.
A magok Bilkov valamit a kezében összeroppant - és leselejtezték.
Várakozás. Ezzel néma.
- Semushka, jöjjön az érzékeit, a jótevő! Ide Pan.
- Gyere érzékeit! Ne menj! Ide futók te! - lyutuet Anikei.
- szemrehányás, hogy megállt előtte Pan a térde? Nos, én egy öreg ember, ahelyett, hogy az anya mell szopás bérbeadó ostor ... és nem csak a legvégén a családi unokák térdre vált.
Letérdelt, a Föld íj, kérem. A férfi elfordult, és nem látja bydto.
- Takarodj, nagyapa ... Menj el, megöl! - Anikei kiabál, de a hab a szája és szeme vad, mint a farkas zaarkanennogo.
Azt visszafordult Pan. A lába beszorult a mell - nem otpihnet kezét zakameneli, és biztosan nem egy szót. Azt kérdezi:
- A félelem ... - és nem szólt többet. Csizmáját megütött jobb a szájban, és kiment a verandára.
Nagyapa Zahar légzés szeszélyesen és gyakran; egy pillanatra az arca fehér volt és ráncos; szörnyű erőfeszítés megfojtották rövid, időskori zokogás, beletörölte kezét a száraz ajkak, elfordította a fejét. Az egyik oldalon a kite Muzga ferdén lapított szárnyak megüt a fű, és felemelte a talaj felett Whitechest reznek. Snow tollak esett darabokra hullottak, a ragyogás a füvön elviselhetetlenül kemény és karcos. Zahar nagyapja kifújta az orrát, és megtörölte a kezét a szegélyét kötött ing, ismét megszólalt:
- Kimentem a tornácon, majd, akik - Anisko Semenov egy gyermek fut. Nem rosszabb, mint a sárkány, ez körülbelül vdarit férj és Priest karjaiban ...
Úgynevezett pan őrmester jelzi magok Anikei. Az őrmester vele hat kozákok vette őket és hozott Pana karámban. Menjek, és Anisko gyermek dobott közepén az udvar és Pan voloketsya. Semen popered minden fürgén, fürgén megy, ment az istálló és a falvak.
- Mit csinál ez? - kérdezi a serpenyőbe.
- Indítsuk lábtolást, m
Levette csizma, ő ad nekem.
- Wear, nagyapa, a jó egészség. Ezek dupla, jó talp.
Vettem ezeket a csizmákat megint. Utolérte bekerített és tedd őket a kerítés, a kozákok fegyvert díjat, a költségek körülbelül Pan, a köröm az ujjak Tiddly olló vágás, és a toll övék nagyon fehér. Mondom neki:
- szenvednek a, pan, posymat őket ruhát. Odezha nekik jó, mi nem, mi folytatni a sort.
Anikei levette nadrágját, kifordítva, és felakasztotta egy szegre kerítés. A zsebéből elővett egy zacskót, megvilágított, álló, láb félre, és füstkarikák erdei és kiköpi a kerítésen ... Semen rasteleshilsya meztelen ispodniki vászon -, majd eltávolítjuk, és a sapka is felejtette, hogy tudja zamstilo ... én vagyok a fagy elleni küzdelem, a hő dobja. Lapnu a fejét, és verejték valami hideg, mint forrásvíz ... nézel - a ryadushkom ... Szemjon mellkas egész ősi benőtt szőr, csupasz fején sapka ... Anisa Babi helyzetben tűnt, érdemes egy férjet Mr.
- Kifelé, ribanc. Gyere az érzékeit, hogy egy embert. Povylazilo akkor nem látja, hogy én nagyon szégyellem ... meztelenül ...
Ő raskosmatilas, üvölt egy lélek:
- Shoot obeh minket.
Ban tegye meg olló a zsebében, és megkérdezte:
- Tie a férjének! - megrendelések.
Anisa opamyatovalas így ezelőtt, egy ott volt. Kozákok nevetni kötött neki, hogy Szemjon kötőfék ... csepegtető, buta, talaj és dömpingelt férje ... Ban közeledett skroz fogak kérdezi:
- Talán kedvéért a gyermek, mi marad, bocsánatot kérni?
- Megkérdezem - Simon felnyögött.
- Nos, kérdezze csak az Isten ... késő kérdezi.
Feküdt a földön, és megverte őket ... Anikei után lövések imbolyogva talpra, de rögvest. Spervonachalu térdre, majd hirtelen megfordult, és felment az arcát. Ban jött és megkérdezte nagyon óvatosan:
- Akarsz élni? Ha azt szeretnénk, hogy - sajnálom. Így legyen, ötven rudak - és az első.
Ő szerezte Anikei nyál falat, és doplyunut Silov nem elég szakáll folyt ... minden fehér volt a dühtől, de nem is beszélve ... három golyót tett egy lyuk ...
- Húzza meg az úton! - elrendeli a serpenyőbe.
Húzta kozák és dobott át a kerítésen, az út túloldalán. Abban az órában a falu Topolevka lovagolt száz kozákok, ha van két fegyvert. Ban a kerítés Kochetov, felugrott, hangosan kiabálva:
- szánkó, ry-Sue, ne menj körül.
A hajam égnek állt. Am gazdaság Semenov ruhát és csizmát, és a lábak ne tartsa, ne hajlítsa ... Lovak, ők Isten szikra, sem a Anikei nem stupnula, Shiga keresztül ... gyors jég én a kerítés, a szeme nem zárja be a száját a szemcsék ... ágyú kerekek elérje a lábak Anika ... ők csikorgott, mint a rozs cracker a fogakra, lehet gyűrött vékony troschinki ... azt hittem, meghalok Anikei halála fájdalom, de legalább ő sírt, ha csak nyögés esett ... hazugság, fej szorosan nyomni, a föld, ahogy a maroknyi szájába lök ... föld megrágja és úgy néz ki, egy serpenyőben, nem smorgnet szem, szeme világos és fényes, mint nebushko ...
Harminckét ember a nap pan lövés Tomilin. Egy Anikei életben maradt az ő büszkesége ...
Zahar nagyapja ivott lombik hosszú és mohón. Törölgette kifakult ajkak, vonakodva befejezni:
- bylem benőtt azt. Voltak árkok, amelyekben a férfiak elfoglalta a földet is. Egyre őket metélőhagyma igen krasnobyl steppe ... Anika lábak elvitték, most sétál a karjaiban, a törzs a földön tapadást. A szem előtt tartva - vidám, a Semenov gyerek kazhin idő mellett az ajtókeret mérik. A fiú valahogy kinövi ... A téli, használt, hogy jöjjön ki a sikátorba, az emberek szarvasmarha a folyó hajsza ital, és ő fogja felemelni a kezét, és leült az út ... Bulls félelemmel a jégen lévő, majdnem leszakadt a skolizi, és ő nevet ... Csak egyszer ... megláttam tavasszal traktor szántás a föld községünkben a kozák túl, ahogy jött, ment oda. Azt juhok át a közelben. Nézek, én futók Anikei a szántás. Azt hiszem, ő fog tenni? És lásd: nézett Anikei körül, látja az emberek közel a jelen, ahogy a földre esett arc, dudor Lemeshi hajtogatott, megölelte a remegő, kezét simogatás, csók ... Huszonötödik esztendejében, és a föld soha nem kell szántani ... Itt is van és a vágy ...
A füstös-kék szürkületben szunyókált égszínkék steppe a krugovinah elhalványul chebortsa utolsó napján került kenőpénzt méhek. Árvalányhaj, fehér hajú és peckesen arrogánsan megrázta sultanistymi panicles. Juhállományon mozgó lejtő Topolevka. Zahar nagyapja, támaszkodva chakushu, csendben sétált. Az úton, gondosan hímzett porrongy voltak nyomai: egy farkas, lépésről lépésben, egy ritka és szórás, a másik - ferde csíkok foszlány út - nyomvonal topolevskogo traktort.
Amennyiben Letnik öntjük benőtt útifű elfelejtett hetman Way, nyomokat hagyott. Wolf oldalra fordult, a szakadékok, zalohmatevshie neprolazyu zöld gyomok és szeder, de az úton volt egy pálya, szaglás kerozin füst mért és a túlsúly.
Chakusha - pásztor mankó.